A Somló hegynél talált kora újkori tallérleletből nyílt kiállítás hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumban
Tallérlelet a Somló hegy lábánál címmel nyílt meg a Hónap Kincse kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) hétfőn.
Az MNM az intézmény önkéntes régészeti csapatával közösen 2026 nyarán tett Veszprém vármegyei feltárása során 27 kora újkori ezüsttallért talált, a különleges régészeti leletek október 18-ig tekinthetők meg a múzeumban - hangzott el a kiállítás megnyitóján. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a múzeum szívügyének tekinti az önkéntesség fejlesztését, ezért is hozta létre közösségi régészeti osztályát, amely munkába szervezi ezt a tevékenységet, önkéntes programot.
Az önkéntességbe fektetett energia többszörösen megtérül - hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetét fejezte ki az önkénteseknek munkájukért.
Zsigmond Gábor kitért arra is, hogy a Nemzeti Múzeumban hétfőtől szerdáig háromnapos nemzetközi numizmatikai konferenciát tartanak, amely tizenegyedik alkalommal ad lehetőséget a szakma neves kutatóinak legújabb éremtani kutatásaik bemutatására.
Oborni Teréz történész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) egyetemi docense hangsúlyozta: a kiállítás anyagát különösen érdekessé teszi, hogy most emlékezett az ország a mohácsi csata 500. évfordulójára, hiszen a tallérok az azt követő időszakban, például a tizenöt éves háború időszakában készültek.
A Magyar Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerint az MNM Nemzeti Régészeti Intézetén belül működő Közösségi Régészeti Program 2017-ben indult útjára. A többtucatnyi résztvevővel futó kezdeményezés a közösségi régészeti osztály irányításával azóta is újabb felfedezéseket tesz.
Emlékeztettek: a Magyar Nemzeti Múzeum több éve folytat sikeres kutatást a Veszprém vármegyei Somlón. A hegy környezetét a múzeum önkéntes régészeti csapatával közösen, fémkeresőkkel vizsgálták át, így került elő a 27 ezüsttallérból álló lelet Borszörcsök határában 2026 nyarán.
Mint írták, az érmék túlnyomó többségét, 18-at II. Ferdinánd osztrák főherceg verette Tirolban, a Hall in Tirol-i verdében, illetve az elzászi Ensisheimben, ezen kívül tartalmazott még három darabot II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király két magyar és egy cseh veretű tallérjából. A német területeket két Lübeck városi veret, továbbá egy-egy pfalzi, braunschweigi és brandenburgi tallér képviselte, illetve színesítette a leletet egy tallér a svájci Sankt Gallen városából.
A lelet legfiatalabb darabjának - szaknyelven záróveretének - II. Rudolf 1593-ban Körmöcbányán vert tallérja számít. A lelet értéke és a képviselt veretek egymáshoz viszonyított aránya arra enged következtetni, hogy a kincs a tizenöt éves háború (1591/1593-1606) időszakához köthető. A másfél évtizeden át évről évre egymást követő hadjáratok sorozata az egész Kárpát-medencére kiterjedt, a pusztítás mértékére közvetlenül utalnak az ebből a korszakból származó kincsleletek, amelyek megőrizték a korszak színes pénzforgalmának lenyomatát.
A Magyar Nemzeti Múzeumban a MNM százéves éremtárát és a Magyar Numizmatikai Társulat 125 éves fennállását ünneplő numizmatikai konferencián a kazár pénzverés történetéről, Báthori András érméiről, az erdélyi Marosagárd határában talált középkori éremleletről, a Norvég Ideiglenes Bank 1815. évi bankjegykibocsátásáról, valamint a Nemzeti Múzeum Éremtárában található Gáty-gyűjteményről is tartanak előadásokat - közölték.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások