A szegedi Angyali üdvözlet visszatért Rómába

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Több mint kétszáz év után "hazatért" a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött, Giorgio Vasari reneszánsz művésznek tulajdonított Angyali üdvözlet című festmény, amelyet az olasz közönség a római Collegium Hungaricumban csütörtök este nyíló kiállításon láthat.Az olasz főváros magyar kulturális intézete zenés képzőművészeti esttel kíséri a szakma számára is rendkívüli eseményt. A kiállítás, amelyet többek között Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nyit meg, február végéig tart nyitva.
    

A kép, amely Gábriel arkangyal megjelenését ábrázolja Szűz Máriánál, rejtélyes sorsa miatt is érdekességnek számít. A festett fatáblát az 1570-71-es évre datálják, az ismert festő, építész és történész, Giorgo Vasari, valamint római műhelyének munkatársai készítették. Az Angyali üdvözlet része volt annak a négy, kerek alakú tondónak, melyeket a vatikáni paloták egykori Pius-tornyában található Szent Mihály-kápolnába szántak. A témájukban egymáshoz kapcsolódó képek pápai megrendelésre születtek, a művészettörténészek feltételezései szerint 1789 és 1808 között először Napóleon csapatainak rekvirálásai, majd az apostoli paloták lakosztályainak 1815-ben megkezdett átépítése során szóródtak szét.
    

A Vasari-kép ismeretlen módon jutott Magyarországra, ahol a budapesti műtárgypiacon 1896-ban bukkant fel. 1925-ben a szegedi származású Enyedi-Zsótér házaspár hagyatéki műgyűjteményéből jutott a szegedi Somogyi-könyvtár és Városi Múzeumba. A tondó korábban vitatott festőjének meghatározására a Szépművészeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánszkutató Központjának szakmai véleményét kérte, amely 2009-ben dokumentumokkal igazolta a műalkotás eredetét.
    

A kép 2011. május 21-én a szegedi Dómban megtartott ünnepi szentmise keretében a Szegedi angyali üdvözlet elnevezést kapta. A reneszánsz alkotás bemutatóját Rómában kortárs képzőművészeti tárlat kíséri Odafent és Idelent címmel: Baksai József, Kárpáti Tamás és Lovas Ilona műveit a szakrális téma évszázados átalakulása és feldolgozása ihlette. A tárlat kurátora Sulyok Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja.


(Forrás: MTI)