Aranyosi Péter kapta a Karinthy-gyűrűt
Aranyosi Péter kapta az idei Karinthy-gyűrűt. A Rádiókabaréban, illetve az utóbbi időben a közmédia szórakoztató műsoraiban kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotókat és előadókat elismerő díjat csütörtökön adták át a Magyar Rádió Márványtermében.
Az 1975-ben alapított Karinthy-gyűrűt Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, valamint Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója nyújtotta át Aranyosi Péternek.
Fábry Sándor kitért Aranyosi Péter sokszínű érdeklődésére, amelybe beletartozik többek között a hadtudomány, a barlangászat és a Csillagok háborúja filmeposz.
A 2013-as díjazott, Badár Sándor úgy fogalmazott: Aranyosi a történetekből táplálkozik és belehelyezi magát azokba. "Alsegéd szerkesztőhelyettesként kezdte a Rádiókabarénál, mindenkiről tudott mindent, és immár húsz éve dolgozik a műsorban. Volt, hogy nem jött el egy stand-up fellépésére, mert egy héten keresztül játszott a Védd a hidat elnevezésű számítógépes játékkal. Miskolcon magyarként, Lisszabonban diósgyőriként viselkedik" - tette hozzá Badár Sándor.
A 45 éves Aranyosi Péter felidézte, hogy kötelező szakmai gyakorlaton 1997 júliusában jelent meg a Rádiókabaréban, ahol kezdetben tekercseket és telefonokat kezelt, és volt, hogy Hofi Géza jelentkezett, mire ő sikoltozó lelkendezéssel tudatta a többiekkel, ki telefonál. Hozzátette: gyönyörű volt ez a húsz év.
Mint az MTI-nek elmondta, a mai magyar kabaré nem egyenlő a stand-uppal, erre a Rádiókabaré a bizonyíték, amelyben rengeteg jelenet és blüett van. "Többféle humorista létezik. Van sajátszájas vagy amerikaiasan stand-upos, van, aki jelenetet ír, és van, aki mindent csinál. Én sajátszájas előadó vagyok, csak néhány jelenetet írtam, az írás nem az erősségem, de a dumálás talán igen" - fogalmazott.
Aranyosi Péter emlékeztetett arra, hogy az első magyar kabaré 1907-ben nyílt meg, Nagy Endre volt a konferanszié, aki egyrészt elmondta az életéből az aktuális dolgokat, másrészt felvezetett jeleneteket. "Ő már akkor stand-upos volt, amikor Amerikában még azt sem tudták, mi az" - tette hozzá. Arra a felvetésre, miután sokáig a háttérben dolgozott, vágyott-e a reflektorfényre, nemmel felelt.
"Ha nekem Aranyos Marica és Litkai Gergely nem mondja, hogy lépjek fel, soha nem tettem volna, annyira meg voltam elégedve azzal, hogy fénymásolhattam a Kossuth-díjasoknak. Rajongóként kezdtem, majd voltam néző a Rádiókabaréban, ahová gyakornokként kerültem be, itt lettem dolgozó, később pedig fellépő. A legbüszkébb két önálló estemre vagyok, a Négybetűs szavakra és a Borsodi homályosra, ami most megy. A következőnek Mesteremberek lesz a címe, de még két év, mire elkészül" - mondta Aranyosi Péter az MTI-nek.
A Karinthy-gyűrő 10-12 gramm aranyból készül, az 1975 óta minden évben átadott elismerés korábbi díjazottjai között van mások mellett Hofi Géza, Karinthy Ferenc, Moldova György, Farkasházy Tivadar, Boncz Géza, Déri János, Kern András és Bajor Imre.
(Forrás: MTI)
Az 1975-ben alapított Karinthy-gyűrűt Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, valamint Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója nyújtotta át Aranyosi Péternek."A kezdetektől segített az 1998-ban indult Fábry-show-ban, ahogy a névjegyén ma is szerepel, dizájncenter-felelősként. Nem az a típus, aki otthon ír poénokat, azt szokták mondani neki: Peti, csak áradj!" - mondta az átadón mentora, kollégája, Fábry Sándor, aki 1996-ban kapott Karinthy-gyűrűt. Úgy vélte, Litkai Gergelyé az érdem, hogy elindította a stand-up irányába Aranyosi Pétert, holott - tette hozzá - semmi nem utalt arra, hogy akár három percet el tud tölteni a színpadon.
A 2013-as díjazott, Badár Sándor úgy fogalmazott: Aranyosi a történetekből táplálkozik és belehelyezi magát azokba. "Alsegéd szerkesztőhelyettesként kezdte a Rádiókabarénál, mindenkiről tudott mindent, és immár húsz éve dolgozik a műsorban. Volt, hogy nem jött el egy stand-up fellépésére, mert egy héten keresztül játszott a Védd a hidat elnevezésű számítógépes játékkal. Miskolcon magyarként, Lisszabonban diósgyőriként viselkedik" - tette hozzá Badár Sándor.
A 45 éves Aranyosi Péter felidézte, hogy kötelező szakmai gyakorlaton 1997 júliusában jelent meg a Rádiókabaréban, ahol kezdetben tekercseket és telefonokat kezelt, és volt, hogy Hofi Géza jelentkezett, mire ő sikoltozó lelkendezéssel tudatta a többiekkel, ki telefonál. Hozzátette: gyönyörű volt ez a húsz év.
Mint az MTI-nek elmondta, a mai magyar kabaré nem egyenlő a stand-uppal, erre a Rádiókabaré a bizonyíték, amelyben rengeteg jelenet és blüett van. "Többféle humorista létezik. Van sajátszájas vagy amerikaiasan stand-upos, van, aki jelenetet ír, és van, aki mindent csinál. Én sajátszájas előadó vagyok, csak néhány jelenetet írtam, az írás nem az erősségem, de a dumálás talán igen" - fogalmazott.
Aranyosi Péter emlékeztetett arra, hogy az első magyar kabaré 1907-ben nyílt meg, Nagy Endre volt a konferanszié, aki egyrészt elmondta az életéből az aktuális dolgokat, másrészt felvezetett jeleneteket. "Ő már akkor stand-upos volt, amikor Amerikában még azt sem tudták, mi az" - tette hozzá. Arra a felvetésre, miután sokáig a háttérben dolgozott, vágyott-e a reflektorfényre, nemmel felelt.
"Ha nekem Aranyos Marica és Litkai Gergely nem mondja, hogy lépjek fel, soha nem tettem volna, annyira meg voltam elégedve azzal, hogy fénymásolhattam a Kossuth-díjasoknak. Rajongóként kezdtem, majd voltam néző a Rádiókabaréban, ahová gyakornokként kerültem be, itt lettem dolgozó, később pedig fellépő. A legbüszkébb két önálló estemre vagyok, a Négybetűs szavakra és a Borsodi homályosra, ami most megy. A következőnek Mesteremberek lesz a címe, de még két év, mire elkészül" - mondta Aranyosi Péter az MTI-nek.
A Karinthy-gyűrő 10-12 gramm aranyból készül, az 1975 óta minden évben átadott elismerés korábbi díjazottjai között van mások mellett Hofi Géza, Karinthy Ferenc, Moldova György, Farkasházy Tivadar, Boncz Géza, Déri János, Kern András és Bajor Imre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások