Átadták a majki kamalduli remeteség megújult kolostorépületét - videó
Átadták szerdán Majkon a kamalduli remeteség megújult kolostorépületét. Az ünnepségen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy a majki remeteközösség a magyar nemzet újjáépítése jegyében érkezett Magyarországra háromszáz évvel ezelőtt.
Lázár János hangsúlyozta: a katolikus közösségeknek történelmi érdemei vannak abban, hogy a 150 éves török uralom után a magyarság visszafoglalta hazáját és képes volt a nemzetet visszavezetni az európai értékekhez. Mint fogalmazott, a majki remeteközösség is a nemzet újjáépítése jegyében érkezett a 18. század első évtizedeiben Magyarországra, ahol találkozott törekvésük az államéval, illetve az Esterházy-családéval.
Lázár János felidézte, hogy a Rákóczi-szabadságharc elbukása után az Esterházyak felismerték, lehetőségük van a haza sorsának alakítására, a nemzet és birodalom közös érvényesülésének előmozdítására. Hozzátette: a család mindvégig arra törekedett, hogy legyen nemzeti érdekérvényesítés a birodalmon belül.
A tárcavezető a remeteséggel kapcsolatban megjegyezte: a törekvések egymásra találása után Majk a külvilág és a környék számára vonzó szellemi központ lett, és megnyugvást nyújtott mindenkinek. II. József türelmi rendeletét követően, a szerzetesrend megszüntetéskor készült feljegyzésekből világosan kiderült, hogy egy imádsággal élő remeteségről volt szó, hiszen az imazsámolyok száma volt a legnagyobb a leltárban.
Majk különleges helyszíne a szerzeteskultúrának, a hit iránti erős elkötelezettségnek és a 18. századi építészetnek - emelte ki Lázár János.
A miniszter megemlékezett Esterházy Móricról is, aki 1917-ben két hónapig miniszterelnök is volt. Úgy vélte, a keresztény-szociális mozgalmak hazai meghonosítóját a haza méltatlanul elfelejtette, az állam adósa az egykori politikusnak egy komoly és igényes, történelmi kutatások alapján létrehozott monográfiával.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az átadóünnepségen elmondta, hogy a kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. Jelezte, hogy egy új állandó kiállítás eleveníti fel a remeteség 18. századi történetét, a szerzetesek életmódját, valamint II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatát.
L. Simon László rámutatott arra, hogy a majki kolostorépület átadása egyben a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram nyitánya is, miután múlt csütörtökön megjelent a kormány honlapján a 33 milliárd forint keretösszegű uniós kiírás.
Szólt arról is, hogy a most zárult első ütemet követően másfél milliárd forintból megújulnak a cellaházak, a cellakertek, a templomtorony és a remeteséget körülölelő 7,2 hektárnyi zöldterület is.
A műemléket üzemeltető Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ évente 37 ezer látogatót vár Majkra. Sajtóközleményük szerint a kiállításhoz harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
MTI
Lázár János hangsúlyozta: a katolikus közösségeknek történelmi érdemei vannak abban, hogy a 150 éves török uralom után a magyarság visszafoglalta hazáját és képes volt a nemzetet visszavezetni az európai értékekhez. Mint fogalmazott, a majki remeteközösség is a nemzet újjáépítése jegyében érkezett a 18. század első évtizedeiben Magyarországra, ahol találkozott törekvésük az államéval, illetve az Esterházy-családéval.
Lázár János felidézte, hogy a Rákóczi-szabadságharc elbukása után az Esterházyak felismerték, lehetőségük van a haza sorsának alakítására, a nemzet és birodalom közös érvényesülésének előmozdítására.
A tárcavezető a remeteséggel kapcsolatban megjegyezte: a törekvések egymásra találása után Majk a külvilág és a környék számára vonzó szellemi központ lett, és megnyugvást nyújtott mindenkinek. II. József türelmi rendeletét követően, a szerzetesrend megszüntetéskor készült feljegyzésekből világosan kiderült, hogy egy imádsággal élő remeteségről volt szó, hiszen az imazsámolyok száma volt a legnagyobb a leltárban.
Majk különleges helyszíne a szerzeteskultúrának, a hit iránti erős elkötelezettségnek és a 18. századi építészetnek - emelte ki Lázár János.
A miniszter megemlékezett Esterházy Móricról is, aki 1917-ben két hónapig miniszterelnök is volt. Úgy vélte, a keresztény-szociális mozgalmak hazai meghonosítóját a haza méltatlanul elfelejtette, az állam adósa az egykori politikusnak egy komoly és igényes, történelmi kutatások alapján létrehozott monográfiával.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az átadóünnepségen elmondta, hogy a kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. Jelezte, hogy egy új állandó kiállítás eleveníti fel a remeteség 18. századi történetét, a szerzetesek életmódját, valamint II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatát.
L. Simon László rámutatott arra, hogy a majki kolostorépület átadása egyben a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram nyitánya is, miután múlt csütörtökön megjelent a kormány honlapján a 33 milliárd forint keretösszegű uniós kiírás.
Szólt arról is, hogy a most zárult első ütemet követően másfél milliárd forintból megújulnak a cellaházak, a cellakertek, a templomtorony és a remeteséget körülölelő 7,2 hektárnyi zöldterület is.
A műemléket üzemeltető Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ évente 37 ezer látogatót vár Majkra. Sajtóközleményük szerint a kiállításhoz harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
MTI
Hozzászólások