Augusztus 20. - Kárpát-medence kenyere - Fazekas Sándor: fontos, hogy magyar gazdák földjén teremjen a búza
Az előttünk álló évtizedek, évszázadok fontos záloga, hogy magyar földön, magyar gazdák földjén teremjen meg a búza - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön Szolnokon, a Kárpát-medence kenyere elnevezésű rendezvényen.
Emlékeztetett arra, hogy a magyarság 1100 éve él a Kárpát-medencében, Szent István király pedig egy olyan államot hozott létre, amely ma is befogad és neki köszönhetjük, hogy ma is létezik magyarság.
"Bárhol is húzódnak az országhatárok, a kenyér tisztelete és szeretete összeköt minket, hiszen jól tudjuk, mi magyarok másként viszonyulunk a kenyérhez, a búzához, amely az életet jelenti" - fogalmazott a miniszter, aki reményét fejezte ki, hogy az idei, 250 kilós Kárpát-medence kenyere nemcsak méretében lesz világrekorder, hanem az összetartozás tudatát is erősíti a magyar emberekben.
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: a Kárpát-medence kenyere az összefogásról, a barátságról, a jövőről szól.
Csoór György, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés társadalmi alelnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy "amikor a mai napon egymás között és a határainkon túl élő testvéreinkkel megosztjuk a kenyeret, ezzel az egységet és a jövőbe vetett nemzeti hitet erősítjük meg".
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) az ünnepségen emlékeztetett: Szolnok a Kárpát-medence kenyere rendezvénnyel ötödik éve üzen a világnak, a határon túli magyaroknak, hogy egységes és erős a magyar nemzet, szilveszterkor pedig a Szigligeti Színházból köszönti a világ magyarjait a város.
Harcsa Béla a Szolnok Televízió cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője elmondta: az öt évvel ezelőtti első Kárpát-medence kenyere rendezvényen sült kenyér 50 kilogrammos volt, a mostani annak ötszöröse. Reményét fejezte ki, hogy nemcsak a kenyér mérete, hanem a nemzeti érzés is megsokszorozódott a kezdeményezésnek köszönhetően az elmúlt időszakban.
Szolnokon 2011-ben indították útjára a Nemzet kenyere - 2013-tól a Kárpát-medence kenyere - című programot. A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat.
A vendégtelepüléseken a Tisza-parti megyeszékhelyről kapott alföldi lisztből sütnek kenyeret, míg cserébe a 250 kilogrammos szolnoki cipóhoz forrásvizet, burgonyát, sót, kovászt és élesztőt küldtek a programot segítő városok.
A hatalmas kenyeret Diószegi László mesterpék vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta, gyúrta egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol két évvel ezelőtt épült meg Közép-Európa legnagyobb székely kemencéje.
A csütörtök reggelre kisült kenyeret délután felszentelik és szétosztják az ünneplők között, hasonló méretű és összetételű párját pedig ma reggel útjára indították Erdélybe, hogy ott a szolnokiakkal egy időben fogyaszthassák el a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői. Újdonságként idén összesen öt kenyeret küldenek a programban résztvevő határon túli városokba.
Diószegi László elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon, mintegy hat és fél órán át, 430 Celsius-fokon történt. Éppen ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződik, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítanak el.
MTI
Emlékeztetett arra, hogy a magyarság 1100 éve él a Kárpát-medencében, Szent István király pedig egy olyan államot hozott létre, amely ma is befogad és neki köszönhetjük, hogy ma is létezik magyarság.
"Bárhol is húzódnak az országhatárok, a kenyér tisztelete és szeretete összeköt minket, hiszen jól tudjuk, mi magyarok másként viszonyulunk a kenyérhez, a búzához, amely az életet jelenti" - fogalmazott a miniszter, aki reményét fejezte ki, hogy az idei, 250 kilós Kárpát-medence kenyere nemcsak méretében lesz világrekorder, hanem az összetartozás tudatát is erősíti a magyar emberekben.
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: a Kárpát-medence kenyere az összefogásról, a barátságról, a jövőről szól.
Csoór György, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés társadalmi alelnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy "amikor a mai napon egymás között és a határainkon túl élő testvéreinkkel megosztjuk a kenyeret, ezzel az egységet és a jövőbe vetett nemzeti hitet erősítjük meg".
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) az ünnepségen emlékeztetett: Szolnok a Kárpát-medence kenyere rendezvénnyel ötödik éve üzen a világnak, a határon túli magyaroknak, hogy egységes és erős a magyar nemzet, szilveszterkor pedig a Szigligeti Színházból köszönti a világ magyarjait a város.
Harcsa Béla a Szolnok Televízió cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője elmondta: az öt évvel ezelőtti első Kárpát-medence kenyere rendezvényen sült kenyér 50 kilogrammos volt, a mostani annak ötszöröse. Reményét fejezte ki, hogy nemcsak a kenyér mérete, hanem a nemzeti érzés is megsokszorozódott a kezdeményezésnek köszönhetően az elmúlt időszakban.
Szolnokon 2011-ben indították útjára a Nemzet kenyere - 2013-tól a Kárpát-medence kenyere - című programot. A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat.
A vendégtelepüléseken a Tisza-parti megyeszékhelyről kapott alföldi lisztből sütnek kenyeret, míg cserébe a 250 kilogrammos szolnoki cipóhoz forrásvizet, burgonyát, sót, kovászt és élesztőt küldtek a programot segítő városok.
A hatalmas kenyeret Diószegi László mesterpék vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta, gyúrta egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol két évvel ezelőtt épült meg Közép-Európa legnagyobb székely kemencéje.
A csütörtök reggelre kisült kenyeret délután felszentelik és szétosztják az ünneplők között, hasonló méretű és összetételű párját pedig ma reggel útjára indították Erdélybe, hogy ott a szolnokiakkal egy időben fogyaszthassák el a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői. Újdonságként idén összesen öt kenyeret küldenek a programban résztvevő határon túli városokba.
Diószegi László elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon, mintegy hat és fél órán át, 430 Celsius-fokon történt. Éppen ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződik, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítanak el.
MTI
Hozzászólások