Az 1956-os időszak színházi életéről nyílt kiállítás (2. rész)
Budapest hatvan évvel ezelőtti színházi életét mutatja be fényképek, színlapok, hang- és filmfelvételek révén a Bálna Budapest - CAFe kiállítótérben szombaton megnyílt Fél hétkor a színház előtt - Pesti műsor 1956 című színháztörténeti kiállítás.
A tárlat, amely pillanatfelvétel 1956 őszéről, elsősorban az öt vezető budapesti színházat - a Nemzeti Színházat, az Operaházat, a Fővárosi Operettszínházat, a Madách Színházat és a Magyar Néphadsereg Színházát (a mai Vígszínházat) - helyezi a középpontba és idézi meg azok korabeli előadásait - mondta el a kiállítás szombati megnyitóján Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója.
A kiállításon az intézmény gyűjteményéből származó fotók és dokumentumok láthatók, de a korszak kulturális életének epizódjai a kivetítőn is megelevenednek egy hatvan évvel ezelőtti filmhíradó-részlet révén.
Ács Piroska emlékeztetett arra, hogy az 1953-as politikai fordulatot követően a színházpolitikában szabadabb légkör alakult ki, hiszen a színházvezetők a korábbi évekhez képest nagyobb szabadságot élveztek a műsor összeállításában.
"Ennek köszönhetően műsorra kerülhettek olyan klasszikus darabok, amelyek korábban a politikai vezetés rosszallását váltották ki. Ilyen volt Az ember tragédiája és A csodálatos mandarin is" - részletezte.
Hozzátette, olyan polgári szerzők is megjelentek, akik hosszú ideig nem kerülhettek színpadra, valamint olyan darabok is előkerültek, amelyeket a jelenből visszatekintve a kortárs nyugati vonal képviselőiként lehetne aposztrofálni.
Elkezdtek rehabilitálni bizonyos szerzőket, akik korábban nem jutottak szóhoz, közéjük tartozott Tamási Áron, Bródy Sándor, Heltai Jenő és Molnár Ferenc is - mondta. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében nyílt kiállítást október 23-ig kereshetik fel az érdeklődők.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet még egy programmal készül az 1956-os forradalomról való megemlékezésre: október 19-én lesz az első része annak az ötrészes beszélgetéssorozatnak, amely a korszak színházi életét járja körbe részletesen a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az idei őszi fesztiválnak fontos témája az 1956-os eseményekre való reflektálás, emlékezés. Elmondta, hogy a rendezvénysorozaton beül két másik program is foglalkozik a témával.
Ugyancsak a Bálna Budapest ad otthont október 15-én a radio_56 című előadásnak, amelyen a Juhász Anna irodalmár által összeválogatott, 1956-hoz kötődő emblematikus művek megzenésített változatai csendülnek fel Horváth Balázs újságíró rendezésében.
Az 1956-os események 60. évfordulója inspirálta a Gergye Krisztián koreográfus rendezte Egy ünnepi színjáték ...'56-'16 című összművészeti produkciót is, amelynek zenéjét Zombola Péter szerezte. Az előadás, amely október 18-án debütál a Várkert Bazárban, a kortárs zene és tánc, az opera és a képzőművészet ötvözésével idézi meg a forradalmi időszak hangulatát.
(Forrás: MTI)
A tárlat, amely pillanatfelvétel 1956 őszéről, elsősorban az öt vezető budapesti színházat - a Nemzeti Színházat, az Operaházat, a Fővárosi Operettszínházat, a Madách Színházat és a Magyar Néphadsereg Színházát (a mai Vígszínházat) - helyezi a középpontba és idézi meg azok korabeli előadásait - mondta el a kiállítás szombati megnyitóján Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója.A kiállításon az intézmény gyűjteményéből származó fotók és dokumentumok láthatók, de a korszak kulturális életének epizódjai a kivetítőn is megelevenednek egy hatvan évvel ezelőtti filmhíradó-részlet révén.
Ács Piroska emlékeztetett arra, hogy az 1953-as politikai fordulatot követően a színházpolitikában szabadabb légkör alakult ki, hiszen a színházvezetők a korábbi évekhez képest nagyobb szabadságot élveztek a műsor összeállításában.
"Ennek köszönhetően műsorra kerülhettek olyan klasszikus darabok, amelyek korábban a politikai vezetés rosszallását váltották ki. Ilyen volt Az ember tragédiája és A csodálatos mandarin is" - részletezte.
Hozzátette, olyan polgári szerzők is megjelentek, akik hosszú ideig nem kerülhettek színpadra, valamint olyan darabok is előkerültek, amelyeket a jelenből visszatekintve a kortárs nyugati vonal képviselőiként lehetne aposztrofálni.
Elkezdtek rehabilitálni bizonyos szerzőket, akik korábban nem jutottak szóhoz, közéjük tartozott Tamási Áron, Bródy Sándor, Heltai Jenő és Molnár Ferenc is - mondta. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében nyílt kiállítást október 23-ig kereshetik fel az érdeklődők.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet még egy programmal készül az 1956-os forradalomról való megemlékezésre: október 19-én lesz az első része annak az ötrészes beszélgetéssorozatnak, amely a korszak színházi életét járja körbe részletesen a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az idei őszi fesztiválnak fontos témája az 1956-os eseményekre való reflektálás, emlékezés. Elmondta, hogy a rendezvénysorozaton beül két másik program is foglalkozik a témával.
Ugyancsak a Bálna Budapest ad otthont október 15-én a radio_56 című előadásnak, amelyen a Juhász Anna irodalmár által összeválogatott, 1956-hoz kötődő emblematikus művek megzenésített változatai csendülnek fel Horváth Balázs újságíró rendezésében.
Az 1956-os események 60. évfordulója inspirálta a Gergye Krisztián koreográfus rendezte Egy ünnepi színjáték ...'56-'16 című összművészeti produkciót is, amelynek zenéjét Zombola Péter szerezte. Az előadás, amely október 18-án debütál a Várkert Bazárban, a kortárs zene és tánc, az opera és a képzőművészet ötvözésével idézi meg a forradalmi időszak hangulatát.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások