Az égig érő fa a Békéscsabai Jókai Színház új mesebemutatója
Benedek Elek Az égig érő fa című meséjét dolgozta fel a Békéscsabai Jókai Színház társulata. Az egyórás mesejáték előbemutatója március 13-án és 14-én lesz Szentesen, a darabot Békéscsabán tavasszal játsszák.
Seregi Zoltán igazgató az olvasópróbán elmondta: a népmesét Szente Éva előadóművész dolgozta fel, aki kifejezetten a társulatra írta a művet. Herczeg T. Tamás rendező úgy fogalmazott: "Szerelem, a felnőtté válás fordulata, a bűn megtorlása és megbocsátása is benne van a darabban.
A mese kínál egyfajta megoldást ezekre a problémákra a gyerekeknek, amit később előhúzhatnak a tarsolyukból".
Élete során mindenki egy égig érő fát próbál megmászni, de mindenki más-más szintig jut csak el, és nem mindegy, hogy zöldellő vagy korhadó ágakat hagy-e az utókorra. A mese az életről, a fejlődésről, az előre jutásról és az arról való gondolkodásról szól, hogy mit hagyunk magunk után - mondta a darab fő üzenetéről a rendező.
Bíró Nóra díszlettervező a forgószínpad segítségével három fő játékterületet hozott létre: az alsó és a felső világot, valamint a sárkány palotáját, ahol tűz van, itt a piros színek és a fáklyák dominálnak. Az égig érő fa ágain felfelé kapaszkodva újabb és újabb szintekre, világokba
csöppennek a főhősök, más-más kalandok történnek velük.
A jelmezek alapvetően az állatkaraktereket idézik, nem maszkkal, hanem egy-egy fő jellemzővel nagyítják fel a mesehősöket. Az illusztrációs zenéket Szirtes Edina Mókus szerzeményeiből válogatták - mondta Herczeg T. Tamás. A történet szerint Viola királykisasszony a Csodakertben, a beszélő virágok társaként él, és esze ágában sincs férjhez menni, pedig hetvenhét kérő érkezik az udvarba.
Csakhogy a sárkány elrabolja Violát, és az égig érő fa tetejére hurcolja. Ez hatalmas lehetőséget ad Jánosnak, a kondásnak, aki egyébként aligha nyerhetné el a királykisasszony kezét, megmentőként viszont igen. A főbb szerepekben Bartus Botond, Gulácsi Réka, Balázsi Róbert, Csurulya Csongor, Márki Szabina, Nagy Erika és Szőke Pál láthatók. A rendező jelmezötleteit Orosz Diána valósítja meg. A dramaturg Zalán Tibor volt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások