Az írók forradalomban betöltött szerepéről rendeztek emlékülést a Parlamentben
Az írók forradalomban betöltött szerepéről rendeztek emlékülést szombaton az Országházban, az Országgyűlés, a Lakiteleki Népfőiskola és a Magyar Írószövetség közös szervezésében.
A Közép-Európa és 1956 - Írók a forradalomban című emlékülésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy 1945 után a "magyar írástudók" közreműködése is szükséges volt a magyar kommunista rendszer kialakításához és megszilárdításához, ahogy az írástudói hűség kellett az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti tudatosságához és eszmei örökségének megóvásához is.
Hatvan év távlatából nyilvánvaló, hogy a magyarországi kommunista zsarnokság, amivel '56-ban a szabadságharcosok szembeszálltak, nem csak a nagyhatalmi megállapodások és a szovjet katonai erőfölényen alapuló kommunista hatalom következménye volt, ahhoz hozzájárult az azt kiszolgáló értelmiség magatartása - részletezte.
Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, hogy a politikusok a diktatúrát és a demokráciát sohasem egymagukban, hanem az író értelmiség segítségével alakítják ki.
"Van azonban, amikor az idők választásra kényszerítenek mindenkit, ilyen volt, amikor nem az írástudók és nem a politikusok, hanem a magyar társadalom ereje, elfojtott és elemi erővel kitörő szabadságvágya állította egymással nyíltan szembe a bűnt és az erényt, és ebben a helyzetben a politikusoknak és írástudóknak egyaránt dönteniük kellett arról, hogy melyik oldalra állnak" - fogalmazott a házelnök.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az emlékülés illeszkedik azon rendezvények sorába, amelyek célja, hogy a nemzet tudatában méltó helyen és tartalommal rendeződjön az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc.
Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság kormánybiztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar forradalom azért emelkedett ki a történelem 1956. évi fontos, nemzetközi eseményei közül, mert a célja tiszta volt: "szabadságot és függetlenséget követelt".
Kiemelte, hogy 1956-ban a nyugati baloldal kommunizmussal rokonszenvező tekintélyes "megmondó emberei" és a szovjet birodalom vezetői egyaránt tisztában voltak azzal, hogy Magyarország polgárai nem megreformálni akarják a kommunizmust, hanem az egész rendszerből van elegük.
Mint mondta, a Moszkvából irányított párt legszűkebb körein kívül mindenki csatlakozott a szabadságharcosokhoz, mert a megelőző évtized miatt általánossá vált a haza elvesztése miatti rémület.
"Ha 1956 racionálisan meg sem megmagyarázható mozgatórugóját, vagyis a lelkét keressük, látni fogjuk, hogy akkor és ott, az otthon, a család, az elődöktől kapott kulturális örökség megőrzése iránti vágy, a táj, a természeti kincsek szeretete, vagyis a színtiszta hazaszeretet munkált a szívekben, és ez teremtett hősöket, akiknek nevét oly hosszú ideig nem ismerhettük és nem tanulhattuk meg" - összegezte.
MTI
A Közép-Európa és 1956 - Írók a forradalomban című emlékülésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy 1945 után a "magyar írástudók" közreműködése is szükséges volt a magyar kommunista rendszer kialakításához és megszilárdításához, ahogy az írástudói hűség kellett az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti tudatosságához és eszmei örökségének megóvásához is.
Hatvan év távlatából nyilvánvaló, hogy a magyarországi kommunista zsarnokság, amivel '56-ban a szabadságharcosok szembeszálltak, nem csak a nagyhatalmi megállapodások és a szovjet katonai erőfölényen alapuló kommunista hatalom következménye volt, ahhoz hozzájárult az azt kiszolgáló értelmiség magatartása - részletezte.
Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, hogy a politikusok a diktatúrát és a demokráciát sohasem egymagukban, hanem az író értelmiség segítségével alakítják ki.
"Van azonban, amikor az idők választásra kényszerítenek mindenkit, ilyen volt, amikor nem az írástudók és nem a politikusok, hanem a magyar társadalom ereje, elfojtott és elemi erővel kitörő szabadságvágya állította egymással nyíltan szembe a bűnt és az erényt, és ebben a helyzetben a politikusoknak és írástudóknak egyaránt dönteniük kellett arról, hogy melyik oldalra állnak" - fogalmazott a házelnök.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az emlékülés illeszkedik azon rendezvények sorába, amelyek célja, hogy a nemzet tudatában méltó helyen és tartalommal rendeződjön az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc.
Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság kormánybiztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar forradalom azért emelkedett ki a történelem 1956. évi fontos, nemzetközi eseményei közül, mert a célja tiszta volt: "szabadságot és függetlenséget követelt".
Kiemelte, hogy 1956-ban a nyugati baloldal kommunizmussal rokonszenvező tekintélyes "megmondó emberei" és a szovjet birodalom vezetői egyaránt tisztában voltak azzal, hogy Magyarország polgárai nem megreformálni akarják a kommunizmust, hanem az egész rendszerből van elegük.
Mint mondta, a Moszkvából irányított párt legszűkebb körein kívül mindenki csatlakozott a szabadságharcosokhoz, mert a megelőző évtized miatt általánossá vált a haza elvesztése miatti rémület.
"Ha 1956 racionálisan meg sem megmagyarázható mozgatórugóját, vagyis a lelkét keressük, látni fogjuk, hogy akkor és ott, az otthon, a család, az elődöktől kapott kulturális örökség megőrzése iránti vágy, a táj, a természeti kincsek szeretete, vagyis a színtiszta hazaszeretet munkált a szívekben, és ez teremtett hősöket, akiknek nevét oly hosszú ideig nem ismerhettük és nem tanulhattuk meg" - összegezte.
MTI
Hozzászólások