Az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum új tárlata
Az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum új tárlata, amely szombattól várja a közönséget.
Első alkalommal mutatja be Magyarországon kiállítás ennek a rendkívül izgalmas időszaknak, a Krisztus előtti első évezred első felének a művészetét Mezopotámiában. Ekkor két nagy birodalom is felemelkedett - emlékeztetett Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a csütörtöki sajtóbejáráson.
Hozzátette: a mi európai kulturális örökségünk egyik gyökere is ebbe a térségbe, ebbe az időszakba nyúlik vissza.
Az Istenek és démonok királysága - Mezopotámia Kr. e. 1000-500 című tárlat, amely 2025. február 2-ig látogatható, több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába. A Szépművészeti Múzeum és az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport által közösen szervezett időszaki tárlat magját alkotó tárgyak a XIX. században és a XX. század elején mezopotámiai ásatásokon feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukin és Kalhu városából származnak.
Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, amelyek közül néhányat még sosem adtak kölcsön. A tárlaton látható másfélszáz mű 12 magyar és külföldi gyűjteményből érkezett Budapestre, a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Musée du Louvre és a Bibliotheque nationale de France, a bécsi Kunsthistoriches Museum, a National Museum Denmark, a koppenhágai Ny Carlsberg Glypotek és a drezdai Staalichen Kunstsammlungen Dresden is kölcsönzött műveket a tárlatra.
A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon láthatnak többek között palotadomborműveket, a Babilónban feltárt, lazúrkék Istár-kapu sárkánykígyóját, a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket. A különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain a mezopotámiai istenvilág elevenedik meg.
A démonvilág emblematikus alakjait megjelenítő kisszobrok és amulettek mellett asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotások is láthatók, a tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat is. A zárórészben Bábel tornya Babilón városhoz kötődő motívuma és története elevenedik meg a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és XX. századi magyar műveken keresztül.
A kiállítást a kurátorok, Niederreiter Zoltán, az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa mutatta be.
(Forrás: MTI)
Első alkalommal mutatja be Magyarországon kiállítás ennek a rendkívül izgalmas időszaknak, a Krisztus előtti első évezred első felének a művészetét Mezopotámiában. Ekkor két nagy birodalom is felemelkedett - emlékeztetett Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a csütörtöki sajtóbejáráson.Hozzátette: a mi európai kulturális örökségünk egyik gyökere is ebbe a térségbe, ebbe az időszakba nyúlik vissza.
Kiemelte: fantasztikus műkincseket sikerült megszerezni számos jelentős európai gyűjteményből, és ennek köszönhetően olyan átfogó kiállítást tudnak bemutatni Budapesten, amelyhez hasonló egy évtizedben egy-kettő, ha születik a világban.
Az Istenek és démonok királysága - Mezopotámia Kr. e. 1000-500 című tárlat, amely 2025. február 2-ig látogatható, több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába. A Szépművészeti Múzeum és az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport által közösen szervezett időszaki tárlat magját alkotó tárgyak a XIX. században és a XX. század elején mezopotámiai ásatásokon feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukin és Kalhu városából származnak.
Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, amelyek közül néhányat még sosem adtak kölcsön. A tárlaton látható másfélszáz mű 12 magyar és külföldi gyűjteményből érkezett Budapestre, a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Musée du Louvre és a Bibliotheque nationale de France, a bécsi Kunsthistoriches Museum, a National Museum Denmark, a koppenhágai Ny Carlsberg Glypotek és a drezdai Staalichen Kunstsammlungen Dresden is kölcsönzött műveket a tárlatra.
A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon láthatnak többek között palotadomborműveket, a Babilónban feltárt, lazúrkék Istár-kapu sárkánykígyóját, a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket. A különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain a mezopotámiai istenvilág elevenedik meg.
A démonvilág emblematikus alakjait megjelenítő kisszobrok és amulettek mellett asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotások is láthatók, a tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat is. A zárórészben Bábel tornya Babilón városhoz kötődő motívuma és története elevenedik meg a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és XX. századi magyar műveken keresztül.
A kiállítást a kurátorok, Niederreiter Zoltán, az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa mutatta be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások