Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat
Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít - közölték a szervezők az MTI-vel.
A közönség nélküli márványtermi hangversenyt a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorában csütörtökön 17 óra 30 perctől élőben közvetítik. A műsorban Lajtha László (1892-1963) Marionettes, valamint Lajtha László átiratában Bartók Béla Szvit op. 4 című műve hangzik el, közreműködik Oláh Vilmos (hegedű), Máté Győző (mélyhegedű), Amirás Árpád (gordonka), Simon Dávid (fuvola), Bábel Klára (hárfa), Fülöp Andrea és Balog József (zongora).
Bara Hajnal szakmai tanácsadói és fordítói közreműködésének köszönhetően Románia európai uniós elnöksége idején a Bukaresti Nemzeti Opera által szervezett, Magyarországot bemutató rendezvényén Lajtha Lászlóról és Kodály Zoltánról olvashatott a közönség az operaház halljában rendezett kiállításon, amely Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre és más városokba is eljutott.
Bara Hajnal a Bukaresti Magyar Intézet zenei referenseként 2016 óta koordinálja a Magyar Zene Fesztivál néven futó előadóművészi versenyt, amelyen olyan romániai fiatal muzsikusok vehetnek részt, akik magyar zeneszerzők műveit is műsorukra tűzik. A versenysorozaton több alkalommal megemlékeztek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Cziffra György és Fischer Annie mellett Lajtha Lászlóról is - olvasható a laudációban.
"Lajtha célja az volt, hogy közelebb hozza hozzánk a zenét, amely segít, támogat, lelkesít és vigasztal bennünket. Humanista zeneszerző volt" - hangsúlyozza a méltatásban a Lajtha-örökös. Gyurkó Csilla laudációját a koncert szünetében Mohai Gábor tolmácsolja majd, valamint Solymosi Tari Emőke zenetörténésszel, Lajtha-kutatóval Veisz Gábor beszélget a Bartók Rádióban csütörtök délután.
Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató szimfonikus és kamarazenét, valamint vokális műveket írt. Mise a szorongattatás napjaiban című darabja a 20. század egyik remekműve. Népzenei kutatásait Bartók és Kodály oldalán kezdte meg, és haláláig folytatta. Tudományos jelentőségű hangfelvételeket készített, lejegyzései a népi énekesek és hangszerjátékosok előadásának historikus értékű dokumentumai.
Szólózongoraműveket, kórusműveket, népdalfeldolgozásokat különböző együttesekre és filmzenéket is készített. Több nemzetközi díjat nyert, valamint az International Folk Music Council (Nemzetközi Népzenei Tanács) egyik alapítója és elnökségi tagja volt. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta, először nem akarta - a kommunista vezetőktől - elfogadni, de aztán mégis átvette és a kapott pénzt szétosztotta. 2015 februárjában a Hagyományok Házában kiállítással idézték fel életét és művészetét az első világháború idején, egyben emlékhangversenyt is tartottak a komponista tiszteletére. Felavatták szobrát az V. kerületi Károlyi-kertben. 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) születésének 125. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsátott ki, az MTA Zenetudományi Intézetében pedig szobrot avattak a tiszteletére.
(Forrás: MTI)
A közönség nélküli márványtermi hangversenyt a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorában csütörtökön 17 óra 30 perctől élőben közvetítik. A műsorban Lajtha László (1892-1963) Marionettes, valamint Lajtha László átiratában Bartók Béla Szvit op. 4 című műve hangzik el, közreműködik Oláh Vilmos (hegedű), Máté Győző (mélyhegedű), Amirás Árpád (gordonka), Simon Dávid (fuvola), Bábel Klára (hárfa), Fülöp Andrea és Balog József (zongora).
Gyurkó Csilla, Lajtha László örököse az MTI-hez eljuttatott laudációjában kiemeli: a Bukarestben élő Bara Hajnal szak- és műfordítói munkája eredményeként jelentek meg Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László életéről és munkásságáról szóló írások, tanulmányok az Observator Cultural nevű román kulturális hetilapban.
Az ő fordításában jelent meg 2018 decemberében az a 8 oldalas Lajtha-melléklet, mely Lajtha László munkából vett gondolatokat, valamint Solymosi Tari Emőke két tanulmányát is tartalmazta.
Bara Hajnal szakmai tanácsadói és fordítói közreműködésének köszönhetően Románia európai uniós elnöksége idején a Bukaresti Nemzeti Opera által szervezett, Magyarországot bemutató rendezvényén Lajtha Lászlóról és Kodály Zoltánról olvashatott a közönség az operaház halljában rendezett kiállításon, amely Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre és más városokba is eljutott.
Bara Hajnal a Bukaresti Magyar Intézet zenei referenseként 2016 óta koordinálja a Magyar Zene Fesztivál néven futó előadóművészi versenyt, amelyen olyan romániai fiatal muzsikusok vehetnek részt, akik magyar zeneszerzők műveit is műsorukra tűzik. A versenysorozaton több alkalommal megemlékeztek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Cziffra György és Fischer Annie mellett Lajtha Lászlóról is - olvasható a laudációban.
"Lajtha célja az volt, hogy közelebb hozza hozzánk a zenét, amely segít, támogat, lelkesít és vigasztal bennünket. Humanista zeneszerző volt" - hangsúlyozza a méltatásban a Lajtha-örökös. Gyurkó Csilla laudációját a koncert szünetében Mohai Gábor tolmácsolja majd, valamint Solymosi Tari Emőke zenetörténésszel, Lajtha-kutatóval Veisz Gábor beszélget a Bartók Rádióban csütörtök délután.
Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató szimfonikus és kamarazenét, valamint vokális műveket írt. Mise a szorongattatás napjaiban című darabja a 20. század egyik remekműve. Népzenei kutatásait Bartók és Kodály oldalán kezdte meg, és haláláig folytatta. Tudományos jelentőségű hangfelvételeket készített, lejegyzései a népi énekesek és hangszerjátékosok előadásának historikus értékű dokumentumai.
Szólózongoraműveket, kórusműveket, népdalfeldolgozásokat különböző együttesekre és filmzenéket is készített. Több nemzetközi díjat nyert, valamint az International Folk Music Council (Nemzetközi Népzenei Tanács) egyik alapítója és elnökségi tagja volt. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta, először nem akarta - a kommunista vezetőktől - elfogadni, de aztán mégis átvette és a kapott pénzt szétosztotta. 2015 februárjában a Hagyományok Házában kiállítással idézték fel életét és művészetét az első világháború idején, egyben emlékhangversenyt is tartottak a komponista tiszteletére. Felavatták szobrát az V. kerületi Károlyi-kertben. 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) születésének 125. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsátott ki, az MTA Zenetudományi Intézetében pedig szobrot avattak a tiszteletére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások