Bemutatkozik Berlinben a magyar videoművészet első három nemzedéke
A magyar videoművészet első három nemzedékét kínai videomunkákkal együtt bemutató kiállítás nyílt Berlinben a német főváros egyik legrangosabb kortárs képzőművészeti fesztiválja, a Gallery Weekend Berlin alkalmából.
A globális kisugárzású művészeti központként számon tartott városban tíz éve indult a "galeristák hétvégéje" kezdeményezés, amely abból a gondolatból született, hogy sokkal izgalmasabb a művésznegyedeket behálózó városfesztiválként bemutatni a kortárs művészeti színteret, mint a műkereskedelmi vásárok hagyományos formátumát követve monoton vásári pavilonokba összezsúfolni a gyűjtőknek és kereskedőknek kínált alkotásokat.
Berlinben - ahol a legtöbb kortárs művészeti galéria működik egész Európában - a maroknyi, de rendkívül befolyásos galériás közös vállalkozásából a színtér egyik legfontosabb eseménye fejlődött ki. A hivatalos programban idén is csak 50 galéria szerepel, de legalább négyszer ennyi kiállítóhely, műkereskedés, stúdió, magángyűjtemény vagy kulturális intézet szervez rendezvényeket a Gallery Weekendre időzítve, amelyre a várakozások szerint nagyjából 20 ezer gyűjtő, kereskedő, művész és tárlatlátogató sereglik össze a világ minden részéről.
A Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumának (CHB) több rendezvénye kapcsolódik a péntektől vasárnapig tartó vásárhoz. A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa be Berlinben, amely a Can Togay János vezette intézmény felfogása szerint nemcsak az újraegyesült Németország új fővárosa, hanem az egységesülő Európa kulturális metropolisza, és így a magyar kultúra a berlini megjelenéssel bekerülhet a globális kulturális vérkeringésébe.
Ez volt a fő indíttatás a PANDAMONIUM PREVIEW // INTERPIXEL című magyar-kínai videoművészeti kiállítás megszervezésénél is. A CHB és a MOMENTUM Worldwide kortárs művészeti platform közös tárlatának magyar része a hazai videoművészet 25-30 évét mutatja be az első három nemzedék válogatott munkáin keresztül.
A Balázs Béla Stúdió körül kialakult első generáció, majd a főleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének oktatói és hallgatói közül kikerülő újabb nemzedékek munkái között laza kapcsolatok figyelhetők meg, nincsenek egységes irányzatok vagy iskolák, és a legtöbb alkotó nem kizárólag videóval, hanem elsősorban multimediális installációkkal foglalkozó képzőművész.
Ugyanakkor általános tendenciák és közös témák is kimutathatók. A korai munkákra például jellemző a kísérletezés a videóval mint új technikával és kifejezési formával, amit a 23 művészt felvonultató tárlaton egyebek mellett Sugár János Munkanélküli Ariadné című munkája mutat. A reprezentatív kiállításon a legerősebben talán a magyar videoművészet társadalomkritikai vonulata mutatkozik meg. Gutema Dávid például a Katonák és prostituáltak című 2014-es, rajzfilmszerű klipjében a nemi szerepekkel manipuláló médiát állítja pellengérre, Farkas Roland pedig a Change című 2010-es munkájában 10 ezer forint világkörüli útját követve azt ábrázolja, hogy miként értéktelenedhet el a kemény munkával megkeresett pénz a valutaváltásokon keresztül haladó pénzmozgás révén.
Mások a közelmúltból merítenek témát, mint Kaszás Tamás, aki az Utópia generátor című 2007-es alkotásában a keleti blokk államcímereit felhasználva "jelkép-rehabiltációt" hajt végre, a szocialista heraldika elemeiből a kommunizmus jegyeinek elhagyásával örök értékeket kifejező új címereket alkot - mondta az MTI-nek Magyar Fanni, a kiállítás kurátora.
A legfiatalabb generációnál a videó mint művészi forma szerepe kevésbé fontos, a tartalom pedig gyakran ironikus, és az is jellemző, hogy közösen dolgoznak művészek. Az Antimedia csoport például a RadioWork című 2007-es filmjében az iszlamista terrorszervezetek merényletekről, emberrablásokról szóló videoüzeneteinek mintájára hirdet lázadást a kurátorok uralma alá került hivatalos művészeti intézményrendszer ellen. A CHB projektjeiben az intézet neo-bauhaus épülete is fontos szereplő. A német főváros történelmi központjában, az Unter den Linden sugárútnál álló épület fő homlokzatára ezúttal mások mellett Komoróczky Tamás, Esterházy Marcell és Csáky Marianne egy-egy munkáját vetítik vasárnapig, sötétedéstől éjfélig.
A kettős kiállítás kínai részében az ázsiai ország videoművészetének bemutatását egy angol nyelvű panelbeszélgetés egészíti ki a pekingi és a sanghaji színtér kapcsolatáról. A CHB egy sor más rendezvényt is szervezett a Gallery Weekend Berlin alkalmából, a hétvégén így bemutatkozik a többi között az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár, amelynek az idei vendége Berlin lesz. A német fővárosban jelenleg nagyjából 400 galéria működik. Tavaly összesen 190 millió euró bevételt értek el kortárs műalkotások értékesítésével, ami 22 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
forrás:MTI
A globális kisugárzású művészeti központként számon tartott városban tíz éve indult a "galeristák hétvégéje" kezdeményezés, amely abból a gondolatból született, hogy sokkal izgalmasabb a művésznegyedeket behálózó városfesztiválként bemutatni a kortárs művészeti színteret, mint a műkereskedelmi vásárok hagyományos formátumát követve monoton vásári pavilonokba összezsúfolni a gyűjtőknek és kereskedőknek kínált alkotásokat.
Berlinben - ahol a legtöbb kortárs művészeti galéria működik egész Európában - a maroknyi, de rendkívül befolyásos galériás közös vállalkozásából a színtér egyik legfontosabb eseménye fejlődött ki. A hivatalos programban idén is csak 50 galéria szerepel, de legalább négyszer ennyi kiállítóhely, műkereskedés, stúdió, magángyűjtemény vagy kulturális intézet szervez rendezvényeket a Gallery Weekendre időzítve, amelyre a várakozások szerint nagyjából 20 ezer gyűjtő, kereskedő, művész és tárlatlátogató sereglik össze a világ minden részéről.
A Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumának (CHB) több rendezvénye kapcsolódik a péntektől vasárnapig tartó vásárhoz. A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa be Berlinben, amely a Can Togay János vezette intézmény felfogása szerint nemcsak az újraegyesült Németország új fővárosa, hanem az egységesülő Európa kulturális metropolisza, és így a magyar kultúra a berlini megjelenéssel bekerülhet a globális kulturális vérkeringésébe.Ez volt a fő indíttatás a PANDAMONIUM PREVIEW // INTERPIXEL című magyar-kínai videoművészeti kiállítás megszervezésénél is. A CHB és a MOMENTUM Worldwide kortárs művészeti platform közös tárlatának magyar része a hazai videoművészet 25-30 évét mutatja be az első három nemzedék válogatott munkáin keresztül.
A Balázs Béla Stúdió körül kialakult első generáció, majd a főleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének oktatói és hallgatói közül kikerülő újabb nemzedékek munkái között laza kapcsolatok figyelhetők meg, nincsenek egységes irányzatok vagy iskolák, és a legtöbb alkotó nem kizárólag videóval, hanem elsősorban multimediális installációkkal foglalkozó képzőművész.
Ugyanakkor általános tendenciák és közös témák is kimutathatók. A korai munkákra például jellemző a kísérletezés a videóval mint új technikával és kifejezési formával, amit a 23 művészt felvonultató tárlaton egyebek mellett Sugár János Munkanélküli Ariadné című munkája mutat. A reprezentatív kiállításon a legerősebben talán a magyar videoművészet társadalomkritikai vonulata mutatkozik meg. Gutema Dávid például a Katonák és prostituáltak című 2014-es, rajzfilmszerű klipjében a nemi szerepekkel manipuláló médiát állítja pellengérre, Farkas Roland pedig a Change című 2010-es munkájában 10 ezer forint világkörüli útját követve azt ábrázolja, hogy miként értéktelenedhet el a kemény munkával megkeresett pénz a valutaváltásokon keresztül haladó pénzmozgás révén.
Mások a közelmúltból merítenek témát, mint Kaszás Tamás, aki az Utópia generátor című 2007-es alkotásában a keleti blokk államcímereit felhasználva "jelkép-rehabiltációt" hajt végre, a szocialista heraldika elemeiből a kommunizmus jegyeinek elhagyásával örök értékeket kifejező új címereket alkot - mondta az MTI-nek Magyar Fanni, a kiállítás kurátora.
A legfiatalabb generációnál a videó mint művészi forma szerepe kevésbé fontos, a tartalom pedig gyakran ironikus, és az is jellemző, hogy közösen dolgoznak művészek. Az Antimedia csoport például a RadioWork című 2007-es filmjében az iszlamista terrorszervezetek merényletekről, emberrablásokról szóló videoüzeneteinek mintájára hirdet lázadást a kurátorok uralma alá került hivatalos művészeti intézményrendszer ellen. A CHB projektjeiben az intézet neo-bauhaus épülete is fontos szereplő. A német főváros történelmi központjában, az Unter den Linden sugárútnál álló épület fő homlokzatára ezúttal mások mellett Komoróczky Tamás, Esterházy Marcell és Csáky Marianne egy-egy munkáját vetítik vasárnapig, sötétedéstől éjfélig.
A kettős kiállítás kínai részében az ázsiai ország videoművészetének bemutatását egy angol nyelvű panelbeszélgetés egészíti ki a pekingi és a sanghaji színtér kapcsolatáról. A CHB egy sor más rendezvényt is szervezett a Gallery Weekend Berlin alkalmából, a hétvégén így bemutatkozik a többi között az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár, amelynek az idei vendége Berlin lesz. A német fővárosban jelenleg nagyjából 400 galéria működik. Tavaly összesen 190 millió euró bevételt értek el kortárs műalkotások értékesítésével, ami 22 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
forrás:MTI
Hozzászólások