Bemutatták a 20. század közepén eltűnt Hűségserleget Sopronban
A Soproni Levéltárban alig két hete megtalálták a 20. század közepe óta elveszettnek hitt Hűségserleget, amelyet az 1921. évi népszavazás tiszteletére adományozott a városnak 1926-ban gróf Széchényi Bertalan.
Fiziker Róbert főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltár igazgatója a serleget bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy 1922-ben, a Nemzeti Kaszinóban gróf Széchényi Emil mondta, hogy az 1921. évi soproni és Sopron környéki népszavazás megmentette Széchenyi István hamvait Magyarország részére, így azok továbbra is magyar földben nyugodhatnak.
1925-ben döntöttek arról, hogy Hűségserleget készítenek Sopronnak. 1926. november 3-án adta át az ezüstből készült, vertarany-serleget gróf Széchényi Márton, a helyi bencés gimnázium hetedik osztályos tanulója Thurner Mihály polgármesternek.
A serleget végül 1928-ban avatták fel a Hűség kapuval egyidejűleg, Bethlen István miniszterelnök jelenlétében, az alapítók szándéka szerint egy serleglakomával egybekötve, amit hétévente rendeztek később.
Kelemen Dávid levéltáros szerint serlegről az első tudósítás 1926-ban jelent meg, a második serleglakomát pedig 1935. december 14-én tartották. A következő megemlékezés 1942-ben volt, de akkor a Hűségserleg már nem kapott szerepet a megemlékezésen, ahogy a további megemlékezések során sem.
Elmondta, hogy 1950 nyarán Steiner Jenő hivatalsegéd egy polgármesteri megbízólevéllel kereste fel a levéltárat, de Házi Jenő főlevéltáros megtagadta tőle, hogy kíséret nélkül legyen a levéltárban. A városi pártbizottság elnöke telefonon utasította a főlevéltárost, hogy engedje be a levéltárba a hivatalsegédet, aminek július 11-én eleget tett. A serleg további életéről csak feltételezések vannak - tette hozzá.
Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy a népszavazáshoz kapcsolódó serleg a város egyik "szakrális" kincse, amit bizonyára "gondos kezek rejtettek el" az 1950-es években.
Fiziker Róbert az MTI-nek elmondta: a serlegre úgy bukkantak rá, hogy május elején egy budapesti gimnázium osztálya bejelentkezett hozzájuk azzal, hogy iratbemutatón szeretnének részt venni az 1921. évi népszavazással kapcsolatban. Ekkor megkérte Kelemen Dávidot, hogy nézzék meg jobban a forrásokat, hátha találnak valamit.
A levéltáros akkor találta meg a dobozt, benne a serleggel, ami restaurálásra szorul. A serlegen három felirat van. "A Civitas Fidelissimának a Széchényi nemzetség hálája jeléül" felirat a serleg testén olvasható, gróf Széchenyi István idézete, a "Hol fognak az én hamvaim pihenni, kérdem gyakran magamtól, a hazában e vagy a külföldön" felirat a serleg talapzatán, míg a serleg belsejében az olvasható, hogy "Felajánlotta Sopron városának az 1921. december 14-iki népszavazás emlékéül gróf Széchényi Bertalan".
A három felirat közül ez utóbbi van a legjobb állapotban. Fiziker Róbert szerint a serleget szeretnék restauráltatni, amennyiben lehetséges, helyben. A Hűségserlegből az alapító szándéka szerint nem egy múzeumi tárgyat szeretnének, hanem azt, hogy élő hagyománya legyen a városnak, így az első hűséglakoma időpontjából kiindulva, 2026-ban lesz esedékes a következő esemény, ami az adományozás századik évfordulója is.
(Forrás: MTI)
Fiziker Róbert főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltár igazgatója a serleget bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy 1922-ben, a Nemzeti Kaszinóban gróf Széchényi Emil mondta, hogy az 1921. évi soproni és Sopron környéki népszavazás megmentette Széchenyi István hamvait Magyarország részére, így azok továbbra is magyar földben nyugodhatnak.1925-ben döntöttek arról, hogy Hűségserleget készítenek Sopronnak. 1926.
A serleget végül 1928-ban avatták fel a Hűség kapuval egyidejűleg, Bethlen István miniszterelnök jelenlétében, az alapítók szándéka szerint egy serleglakomával egybekötve, amit hétévente rendeztek később.
Kelemen Dávid levéltáros szerint serlegről az első tudósítás 1926-ban jelent meg, a második serleglakomát pedig 1935. december 14-én tartották. A következő megemlékezés 1942-ben volt, de akkor a Hűségserleg már nem kapott szerepet a megemlékezésen, ahogy a további megemlékezések során sem.
Elmondta, hogy 1950 nyarán Steiner Jenő hivatalsegéd egy polgármesteri megbízólevéllel kereste fel a levéltárat, de Házi Jenő főlevéltáros megtagadta tőle, hogy kíséret nélkül legyen a levéltárban. A városi pártbizottság elnöke telefonon utasította a főlevéltárost, hogy engedje be a levéltárba a hivatalsegédet, aminek július 11-én eleget tett. A serleg további életéről csak feltételezések vannak - tette hozzá.
Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy a népszavazáshoz kapcsolódó serleg a város egyik "szakrális" kincse, amit bizonyára "gondos kezek rejtettek el" az 1950-es években.
Fiziker Róbert az MTI-nek elmondta: a serlegre úgy bukkantak rá, hogy május elején egy budapesti gimnázium osztálya bejelentkezett hozzájuk azzal, hogy iratbemutatón szeretnének részt venni az 1921. évi népszavazással kapcsolatban. Ekkor megkérte Kelemen Dávidot, hogy nézzék meg jobban a forrásokat, hátha találnak valamit.
A levéltáros akkor találta meg a dobozt, benne a serleggel, ami restaurálásra szorul. A serlegen három felirat van. "A Civitas Fidelissimának a Széchényi nemzetség hálája jeléül" felirat a serleg testén olvasható, gróf Széchenyi István idézete, a "Hol fognak az én hamvaim pihenni, kérdem gyakran magamtól, a hazában e vagy a külföldön" felirat a serleg talapzatán, míg a serleg belsejében az olvasható, hogy "Felajánlotta Sopron városának az 1921. december 14-iki népszavazás emlékéül gróf Széchényi Bertalan".
A három felirat közül ez utóbbi van a legjobb állapotban. Fiziker Róbert szerint a serleget szeretnék restauráltatni, amennyiben lehetséges, helyben. A Hűségserlegből az alapító szándéka szerint nem egy múzeumi tárgyat szeretnének, hanem azt, hogy élő hagyománya legyen a városnak, így az első hűséglakoma időpontjából kiindulva, 2026-ban lesz esedékes a következő esemény, ami az adományozás századik évfordulója is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások