Boualem Sansal: az arab tavasz nem a demokráciáról szólt
Egy teokratikus rezsim által irányított világot fest le 2084 - A világ vége című könyvében Boualem Sansal; az algériai író számos díjjal kitüntetett, legfrissebb regényét a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelentette meg az Európa Könyvkiadó.
Boualem Sansal könyve sötét képet vázol fel egy vallási világdiktatúra uralta jövőről, amikor 2084 már csak bizonytalan szóbeszéd, rejtélyes szám. Abisztán hatalmas birodalmában egy az Isten: Yölah és Abi, az ő Küldötte. Tilos az önálló gondolat, bűn az egyéni érzés, Yölah népe pedig üdvözülten éli múlt és jövő nélküli, változatlanságba dermedt mindennapjait. Legutóbbi munkájáért az algériai író 2015-ben elnyerte a Francia Akadémia regény nagydíját.
Boualem Sansal elmondása szerint a hadsereg vezette rezsim először a nyers erővel próbálkozott az iszlamisták ellen, a nyugat azonban a szemükre vetette a demokrácia hiányát. Ekkor a hadsereg liberalizálta a politikai életet, és néhány nap alatt százötven újság és mintegy százötven párt jött létre: ekkortól már nem egyedül a hadsereg állt szemben az iszlamistákkal, hanem a pártok sokasága is.
"Az első három regényemet még nem cenzúrázták, sőt eleinte felhasználták azt, hogy a könyveimben bírálom az iszlamistákat; gyakran hívtak rádiós és televíziós szereplésekre. Akkor kezdődtek a problémák, amikor felhívtam rá figyelmet, hogy a hadsereg is problémát jelent. Ezután elbocsátottak a munkahelyemről, betiltották a könyveimet" - számolt be. Az író szerint az első "arab tavasz" 1988 októberében Algériában zajlott, ekkor indult el a többpártrendszer és a piacgazdaságra való áttérés.
Mikor nyugaton azt hallották, hogy az algériai tüntetők igazságosabb társadalmat követelnek, a demokráciára gondoltak, pedig a tüntetők számára az igazságos társadalom az iszlám társadalom volt. Ezért amint elindult a többpártrendszer, az első iszlám párt hónapokon belül sokmilliós tagságot gyűjtött: a hadsereg ott állt egy iszlám óriáspárttal és sok törpepárttal szemben, akárcsak később Törökországban - emlékeztetett. Mint hozzátette, néhányan megpróbálták elmagyarázni a nyugatiaknak, hogy az algériaiak nem demokráciát akarnak, hanem iszlám kormányzást. Ugyanez történt, mikor 2011-ben kitört az arab tavasz: ez emberek jobb társadalmat reméltek, de egy igazságos kalifa uralma alatt - jegyezte meg.
A 2084-et sok kritikus hasonlította Michel Houellebecq Behódolás című regényéhez, mikor azonban Boualem Sansal az iszlám teokratikus kormányzást készült leírni, inkább Orwellhez nyúlt. "Houellebecq megközelítése nem túl realista, talán azért, mert korábban sok kritikát kapott az iszlámmal szemben megfogalmazott bírálatai miatt és így nem mert keményen fogalmazni a Behódolásban. Mint aztán elmondta, ma már ő is sokkal rosszabb képet festene egy iszlamisták vezette Franciaországról" - jegyezte meg Sansal.
Az író szerint ha valahol egy iszlám önkényuralmi rendszer lép működésbe, akkor brutális lépésekkel: a Buddha-szobrok lerombolásával, az ellenzék legyilkolásával kezd. Ha aztán stabilizálták a hatalmukat, a tényleges erőszak szintje csökken, de a szimbolikus erőszak továbbra is jelen lesz. Éppen úgy, ahogy a kommunista rezsimekben is történt - fűzte hozzá.
Az iszlámnak persze él egy felvilágosult, reformista irányzata is, amely hisz a demokráciában, ez azonban sehol nem képvisel jelentős erőt - mondta el a szerző. Felhívta azonban a figyelmet: az iszlámban létezik a taqija fogalma (hazugság, színlelés a vallás terjesztése érdekében); Törökországban így jutott hatalomra az AKP egy nagyon erős hadsereggel szemben - emlékeztetett. Boalem Sansal számos honfitársával szemben nem hagyta el hazáját. "Nem hiszek a körülmények kedvező alakulásában, nem a béke, hanem a háború irányába tartunk most. Mégis, én könyveket írok és ha elhagynám Algériát, könnyű lenne ott engem azzal diszkreditálni: ne hallgassatok az árulókra" - mondta el a 2084 szerzője.
(Forrás: MTI)
Boualem Sansal könyve sötét képet vázol fel egy vallási világdiktatúra uralta jövőről, amikor 2084 már csak bizonytalan szóbeszéd, rejtélyes szám. Abisztán hatalmas birodalmában egy az Isten: Yölah és Abi, az ő Küldötte. Tilos az önálló gondolat, bűn az egyéni érzés, Yölah népe pedig üdvözülten éli múlt és jövő nélküli, változatlanságba dermedt mindennapjait. Legutóbbi munkájáért az algériai író 2015-ben elnyerte a Francia Akadémia regény nagydíját."Három életem volt eddig" - idézte fel az MTI-nek a fesztiválra Budapestre látogató Boualem Sansal. Pályája kutatóként indult, fizikusként az egyetemen mérnököket tanított termodinamikára, majd közgazdaságtant és menedzsmentet is oktatott. Közgazdászként elkezdte kutatni az államadósság fogalmát, erről több könyvet is írt, ezek azonban Algériában senkit sem érdekeltek a tervgazdálkodás időszakában.
"Amikor aztán 1990-ben Algéria fizetésképtelenné vált, valahogy rátaláltak a könyveimre, ezért magához hivatott a kormányfő és felkért tanácsadónak; így egy új karrierem kezdődött.
Addig csak elszenvedtem a diktatúrát, ettől kezdve elkezdtem belelátni a működésébe" - számolt be. Rövidesen azonban kitört az algériai polgárháború és mindenkinek színt kellett vallania: az iszlamisták vagy a hadsereg oldalára áll. "Számos értelmiségivel együtt létrehoztunk egy csoportot, amelyben az írók voltak többségben, így kezdtem el írni és indult el a harmadik karrierem" - idézte fel.
Boualem Sansal elmondása szerint a hadsereg vezette rezsim először a nyers erővel próbálkozott az iszlamisták ellen, a nyugat azonban a szemükre vetette a demokrácia hiányát. Ekkor a hadsereg liberalizálta a politikai életet, és néhány nap alatt százötven újság és mintegy százötven párt jött létre: ekkortól már nem egyedül a hadsereg állt szemben az iszlamistákkal, hanem a pártok sokasága is.
"Az első három regényemet még nem cenzúrázták, sőt eleinte felhasználták azt, hogy a könyveimben bírálom az iszlamistákat; gyakran hívtak rádiós és televíziós szereplésekre. Akkor kezdődtek a problémák, amikor felhívtam rá figyelmet, hogy a hadsereg is problémát jelent. Ezután elbocsátottak a munkahelyemről, betiltották a könyveimet" - számolt be. Az író szerint az első "arab tavasz" 1988 októberében Algériában zajlott, ekkor indult el a többpártrendszer és a piacgazdaságra való áttérés.
Mikor nyugaton azt hallották, hogy az algériai tüntetők igazságosabb társadalmat követelnek, a demokráciára gondoltak, pedig a tüntetők számára az igazságos társadalom az iszlám társadalom volt. Ezért amint elindult a többpártrendszer, az első iszlám párt hónapokon belül sokmilliós tagságot gyűjtött: a hadsereg ott állt egy iszlám óriáspárttal és sok törpepárttal szemben, akárcsak később Törökországban - emlékeztetett. Mint hozzátette, néhányan megpróbálták elmagyarázni a nyugatiaknak, hogy az algériaiak nem demokráciát akarnak, hanem iszlám kormányzást. Ugyanez történt, mikor 2011-ben kitört az arab tavasz: ez emberek jobb társadalmat reméltek, de egy igazságos kalifa uralma alatt - jegyezte meg.
A 2084-et sok kritikus hasonlította Michel Houellebecq Behódolás című regényéhez, mikor azonban Boualem Sansal az iszlám teokratikus kormányzást készült leírni, inkább Orwellhez nyúlt. "Houellebecq megközelítése nem túl realista, talán azért, mert korábban sok kritikát kapott az iszlámmal szemben megfogalmazott bírálatai miatt és így nem mert keményen fogalmazni a Behódolásban. Mint aztán elmondta, ma már ő is sokkal rosszabb képet festene egy iszlamisták vezette Franciaországról" - jegyezte meg Sansal.
Az író szerint ha valahol egy iszlám önkényuralmi rendszer lép működésbe, akkor brutális lépésekkel: a Buddha-szobrok lerombolásával, az ellenzék legyilkolásával kezd. Ha aztán stabilizálták a hatalmukat, a tényleges erőszak szintje csökken, de a szimbolikus erőszak továbbra is jelen lesz. Éppen úgy, ahogy a kommunista rezsimekben is történt - fűzte hozzá.
Az iszlámnak persze él egy felvilágosult, reformista irányzata is, amely hisz a demokráciában, ez azonban sehol nem képvisel jelentős erőt - mondta el a szerző. Felhívta azonban a figyelmet: az iszlámban létezik a taqija fogalma (hazugság, színlelés a vallás terjesztése érdekében); Törökországban így jutott hatalomra az AKP egy nagyon erős hadsereggel szemben - emlékeztetett. Boalem Sansal számos honfitársával szemben nem hagyta el hazáját. "Nem hiszek a körülmények kedvező alakulásában, nem a béke, hanem a háború irányába tartunk most. Mégis, én könyveket írok és ha elhagynám Algériát, könnyű lenne ott engem azzal diszkreditálni: ne hallgassatok az árulókra" - mondta el a 2084 szerzője.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások