Chemnitz és Nova Gorica Európa Kulturális Fővárosai 2025-ben
A németországi Chemnitz és a szlovéniai Nova Gorica Európa Kulturális Fővárosai 2025-ben - emlékeztetett az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény kiemelte: a címet viselő városok egész évben kulturális eseményeknek, kiállításoknak és előadásoknak adnak otthont, kiemelve saját hagyományaik és kulturális örökségük mellett a közös európai kultúra gazdagságát is.
Az idei rendezvénysorozatok különlegessége, hogy az Európai Unió 2025-ben ünnepli az Európai Kulturális Fővárosok elnevezésű kezdeményezés 40. évfordulóját - emelték ki.
A tájékoztatás szerint Chemnitz Lásd a láthatatlant mottóval kezdi meg programsorozatát január 18-án. A város célja, hogy kulturális kezdeményezéseken keresztül erősítse meg a civil társadalom szerepét, és, hogy kiépítse a "demokrácia európai véleményformálóinak" hálózatát.
Nova Gorica február 8-án kezdi meg egyéves programsorozatát, melyet a szlovéniai település a szomszédos olaszországi Gorizia várossal együtt valóst meg, "határok nélküli Európa kulturális fővárosává" válva. A programok legtöbbje kulturális és művészeti eszközökkel foglalkozik majd a határok fogalmával több nézőponton keresztül - írták.
Az Európai Bizottság közleménye Glenn Micallef nemzedékek közötti egyenlőségért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős uniós biztost idézte, aki kiemelte: a két város programjai az európai kultúra sokszínűségét, az európai identitást és értékeket mutatják be, miközben rávilágítanak arra, hogy mi minden köti össze az európaiakat.
A németországi és a szlovéniai programok egyben lehetőséget kínálnak arra is, "hogy átgondoljuk a kezdeményezés elmúlt 40 éve során összegyűjtött tapasztalatokat" - emelte ki.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetővé teszi az érintett városok számára, hogy a kultúrán keresztül fokozzák helyi és regionális fejlődésüket. Emellett hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít mind a városok, mind a környező régiók számára - tette hozzá az uniós biztos.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Ez idáig két magyar város, 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.
(Forrás: MTI)
A brüsszeli közlemény kiemelte: a címet viselő városok egész évben kulturális eseményeknek, kiállításoknak és előadásoknak adnak otthont, kiemelve saját hagyományaik és kulturális örökségük mellett a közös európai kultúra gazdagságát is.Az idei rendezvénysorozatok különlegessége, hogy az Európai Unió 2025-ben ünnepli az Európai Kulturális Fővárosok elnevezésű kezdeményezés 40. évfordulóját - emelték ki.
A tájékoztatás szerint Chemnitz Lásd a láthatatlant mottóval kezdi meg programsorozatát január 18-án. A város célja, hogy kulturális kezdeményezéseken keresztül erősítse meg a civil társadalom szerepét, és, hogy kiépítse a "demokrácia európai véleményformálóinak" hálózatát.
Nova Gorica február 8-án kezdi meg egyéves programsorozatát, melyet a szlovéniai település a szomszédos olaszországi Gorizia várossal együtt valóst meg, "határok nélküli Európa kulturális fővárosává" válva. A programok legtöbbje kulturális és művészeti eszközökkel foglalkozik majd a határok fogalmával több nézőponton keresztül - írták.
Az Európai Bizottság közleménye Glenn Micallef nemzedékek közötti egyenlőségért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős uniós biztost idézte, aki kiemelte: a két város programjai az európai kultúra sokszínűségét, az európai identitást és értékeket mutatják be, miközben rávilágítanak arra, hogy mi minden köti össze az európaiakat.
A németországi és a szlovéniai programok egyben lehetőséget kínálnak arra is, "hogy átgondoljuk a kezdeményezés elmúlt 40 éve során összegyűjtött tapasztalatokat" - emelte ki.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetővé teszi az érintett városok számára, hogy a kultúrán keresztül fokozzák helyi és regionális fejlődésüket. Emellett hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít mind a városok, mind a környező régiók számára - tette hozzá az uniós biztos.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Ez idáig két magyar város, 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások