Clark Ádám a Lánchíd építésekor készült rajzait állítják ki novembertől Budapesten
Clark Ádám eddig ismeretlen, a Lánchíd építésekor készült, 185 éves kivitelezési rajzait azonosította a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM). A rajzokat novembertől az érdeklődők is megtekinthetik a Műszaki Tanulmánytárban - közölte a múzeum csütörtökön az MTI-vel.
Mint kiemelték, Clark Ádám (1811-1866) saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt a híd építésével kapcsolatban, a terven például négy láncsor szerepel, a megvalósult hídon kettő készült.
A közlemény szerint a rajzok első nyilvános, keddi bemutatóján Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta: a levéltári és revíziós munkafolyamatok nem tartoznak a leghálásabb feladatok közé egy múzeum életében, hiszen ez a muzeológia kevésbé látványos területe, vannak ugyanakkor olyan fontos felfedezések, amelyek egyik pillanatról a másikra a középpontba tudják állítani azokat a kollégákat, akik éveken, évtizedeken keresztül végzik ezt a munkát.
"Ez a mostani kiállítás az ő munkájuk elismerése, amely nélkül szegényebb lenne a hazai kultúrtörténet" - hangsúlyozta Schneller Domonkos.
Kiemelték: a bemutatott huszonöt rajz a főváros első hídjának építése közben készült, vagyis több mint 180 éve őrzi a Lánchíd építésének rejtélyeit. A híd eredeti terveit eddig elveszettnek tudták a szakemberek, a levéltárakban őrzött tervek később, az 1860-as években készültek - tették hozzá.
A tájékoztatás szerint a bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, valamint az építkezéshez használt gépek és egyéb berendezések rajzai is láthatóak.
A cölöpözés a híd alapozási szakaszának egyik legfontosabb munkafázisa volt. Különösen érdekes, hogy az egyik terven még oldalanként négy láncsor látható, míg a végleges hídon csak kettőt alkalmaztak. A láncsorok a függőhíd tartószerkezetét alkotó vastag vasszemek sorozatait jelentik - magyarázták.
A bemutatott rajzok azért is jelentősek, mert segíthetik a híd építéstörténetének tudományos igényű feldolgozását. A híd előzményeit 1836-ig bezárólag Viszota Gyula írta meg 1936-ban, a Lánchíd 1849 utáni történetét pedig Domonkos Csaba jegyezte le 2024-ben.
Az 1836 és 1849 közötti évek, azaz az építkezés időszakát tudományos igénnyel még nem dolgozták fel, csak egyes dokumentumok jelentek meg a témában - olvasható a közleményben.
A rajzok másolatai a Műszaki Tanulmánytárban tekinthetőek meg november 1. és december 31. között az intézmény nyitvatartási idejében, szerdán és csütörtökön 10 és 17 óra között. Emellett a rajzok digitális változatait kiállítják a későbbi rendezvények során a Szabadság híd Vámszedőházában, amelyről a Közlekedési Múzeum Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők - áll az összegzésben.
(Forrás: MTI)
Mint kiemelték, Clark Ádám (1811-1866) saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt a híd építésével kapcsolatban, a terven például négy láncsor szerepel, a megvalósult hídon kettő készült.A közlemény szerint a rajzok első nyilvános, keddi bemutatóján Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta: a levéltári és revíziós munkafolyamatok nem tartoznak a leghálásabb feladatok közé egy múzeum életében, hiszen ez a muzeológia kevésbé látványos területe, vannak ugyanakkor olyan fontos felfedezések, amelyek egyik pillanatról a másikra a középpontba tudják állítani azokat a kollégákat, akik éveken, évtizedeken keresztül végzik ezt a munkát.
"Ez a mostani kiállítás az ő munkájuk elismerése, amely nélkül szegényebb lenne a hazai kultúrtörténet" - hangsúlyozta Schneller Domonkos.
A közleményben felidézték, hogy a Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat 1849 novemberében avatták fel.
Kiemelték: a bemutatott huszonöt rajz a főváros első hídjának építése közben készült, vagyis több mint 180 éve őrzi a Lánchíd építésének rejtélyeit. A híd eredeti terveit eddig elveszettnek tudták a szakemberek, a levéltárakban őrzött tervek később, az 1860-as években készültek - tették hozzá.
A tájékoztatás szerint a bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, valamint az építkezéshez használt gépek és egyéb berendezések rajzai is láthatóak.
A cölöpözés a híd alapozási szakaszának egyik legfontosabb munkafázisa volt. Különösen érdekes, hogy az egyik terven még oldalanként négy láncsor látható, míg a végleges hídon csak kettőt alkalmaztak. A láncsorok a függőhíd tartószerkezetét alkotó vastag vasszemek sorozatait jelentik - magyarázták.
A bemutatott rajzok azért is jelentősek, mert segíthetik a híd építéstörténetének tudományos igényű feldolgozását. A híd előzményeit 1836-ig bezárólag Viszota Gyula írta meg 1936-ban, a Lánchíd 1849 utáni történetét pedig Domonkos Csaba jegyezte le 2024-ben.
Az 1836 és 1849 közötti évek, azaz az építkezés időszakát tudományos igénnyel még nem dolgozták fel, csak egyes dokumentumok jelentek meg a témában - olvasható a közleményben.
A rajzok másolatai a Műszaki Tanulmánytárban tekinthetőek meg november 1. és december 31. között az intézmény nyitvatartási idejében, szerdán és csütörtökön 10 és 17 óra között. Emellett a rajzok digitális változatait kiállítják a későbbi rendezvények során a Szabadság híd Vámszedőházában, amelyről a Közlekedési Múzeum Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők - áll az összegzésben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások