Demeter András: átalakulóban a romániai kulturális élet
Átalakulóban van és egyre gazdagabb a kulturális élet Romániában, ahol mára a kulturális magánvállalkozások is megjelentek - mondta el a Kultura.hu-nak Demeter András, a román kormány nemrég kinevezett kulturális államtitkára.
A szerdán megjelent interjú felidézi, hogy Demeter András színművész az RMDSZ jelöltjeként 2005-től a román kulturális tárca igazgatójaként majd kulturális államtitkárként dolgozott 2009-ig. "Visszatérve arra a területre, ahol tizenegy évvel ezelőtt dolgoztam, elég pontosan látom a különbségeket, legyen szó előnyös vagy hátrányos változásokról" - mondta el az államtitkár.
Demeter András feladatai közé tartozik a minisztérium fenntartása, felügyelete alá tartozó, egyébként autonóm módon működő színházak ellenőrzése, munkájuk segítése. Több nagy nemzeti színház működik a tárca hatáskörében: a krajovai, a marosvásárhelyi, a temesvári és a Iasi Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, valamint a nagy operaházak, az operettszínház, zenés befogadó színházak és a Nemzeti Filharmónia - sorolta az államtitkár.
A Bukaresti Nemzeti Színházat Bogdan Gheorghiu miniszter megtartotta saját hatáskörben, "aminek kifejezetten örülök, hiszen éveken át dolgoztam a vezérigazgatói tisztséget több mint tizenöt éve betöltő Ion Caramitruval. Így nem adunk támadási felületet, hiszen felróhatnák a régi szakmai barátságunkat" - hangsúlyozta.
"Visszatérve a feladatköröm felvázolására, az említett intézményeken túl akad számos szervezet: az állami nyomda, filmgyártó vállalatok, mozivállalat, amelyek egy része a csőd szélén áll, más részük vegetál és állami segítséget remél. A fő probléma ezekkel az intézményekkel, hogy egyelőre nem látjuk, milyen szerepet tölthetnek be és miként érdemes megmenteni őket a tetszhalálból. Ezekben a kérdésekben nemhogy előrelépés nem történt 2009 óta, de inkább romlott a helyzet" - mutatott rá az államtitkár.
Demeter András emlékeztetett arra is, hogy a 2020 decemberében elfogadott kormányprogram konkrét célkitűzéseket fogalmazott meg a kultúra területén is, a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak is otthont adó opera épületének felújítását például nem lehet tovább halogatni. "Románia izgalmas kihívás előtt áll, hiszen a világjárvány 2021-ről 2023-ra tolta a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósítását. Ebben a tárcának is fontos szerepe van, a 2007-es nagyszebeni projekt menedzselése okán kulturális államtitkárként tapasztalatom is van a témában" - jegyezte meg, hozzátéve: 2023-ban Veszprém hasonló Európa Kulturális Fővárosa projektre készül. Veszprém már korábban együttműködési megállapodást kötött Sepsiszentgyörggyel, így a három város izgalmas képet adhat Európa egy szeletéről - emelte ki az államtitkár.
Demeter András céljai között említette, hogy a romániai kulturális intézmények jobban megfeleljenek a korszellemnek, ezért fontosnak tartja a hatékonyság elvét. "Az intézményvezetőknek is mentalitásváltásra van szükségük: virágzó, a kihívásokra gyorsan, eredményesen reagáló kulturális szervezeteket szeretnénk támogatni" - fogalmazott.
"Fontos szorosabb együttműködést kialakítanunk az önkormányzatokkal, hiszen vidéken működő intézmények projektjei is túlmutathatnak a megyehatárokon, ezeket átláthatóbban kell menedzselni. A magánszféra és a közszféra nem versenytársak, ezt a résztvevőknek is be kellene látniuk, mert a nézők számára a kínálatuk kiegészíti egymást" - vázolta programját Demeter András, aki hangsúlyozta azt is: "hatalmas gazdagságként tekint arra, hogy színművészként a magyar és a román kultúrában is otthon van.
(Forrás: MTI)
A szerdán megjelent interjú felidézi, hogy Demeter András színművész az RMDSZ jelöltjeként 2005-től a román kulturális tárca igazgatójaként majd kulturális államtitkárként dolgozott 2009-ig. "Visszatérve arra a területre, ahol tizenegy évvel ezelőtt dolgoztam, elég pontosan látom a különbségeket, legyen szó előnyös vagy hátrányos változásokról" - mondta el az államtitkár.
Mint kiemelte, a romániai kulturális élet gazdagabb lett, Romániában is megjelentek a nyugatabbra már népszerű kulturális magánvállalkozások: színházak, galériák, kiállítóterek. Mára a kulturális szférában forgó pénzösszeg jelentős hányadát teszik ki magánforrások. "Ha tudatosítjuk a döntéshozókban, hogy a kultúra nemcsak viszi a pénzt, hanem hozza is, éppen ezért egyre fontosabb szerepet játszik az ország gazdasági életében, már pozitív változást értünk el" - fogalmazott.
Államtitkári tevékenységéről szólva Demeter András elmondta, hogy feladata a kulturális tárca képviselete a bukaresti parlamentben.
Ellenjegyzi a minisztérium jogszabálytervezeteit, ezek ismeretében képviseli a tervezett módosításokat a kormány és a parlament előtt. A kulturális tárcánál külön főosztály foglalkozik az előadóművészettel, a filmművészettel, az irodalommal és a képzőművészettel, ezen belül az államtitkárhoz tartoznak az előadóművészetek: a színházak - legyen szó prózai vagy zenés intézményekről -, a filharmónia és a filmművészet.
Demeter András feladatai közé tartozik a minisztérium fenntartása, felügyelete alá tartozó, egyébként autonóm módon működő színházak ellenőrzése, munkájuk segítése. Több nagy nemzeti színház működik a tárca hatáskörében: a krajovai, a marosvásárhelyi, a temesvári és a Iasi Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, valamint a nagy operaházak, az operettszínház, zenés befogadó színházak és a Nemzeti Filharmónia - sorolta az államtitkár.
A Bukaresti Nemzeti Színházat Bogdan Gheorghiu miniszter megtartotta saját hatáskörben, "aminek kifejezetten örülök, hiszen éveken át dolgoztam a vezérigazgatói tisztséget több mint tizenöt éve betöltő Ion Caramitruval. Így nem adunk támadási felületet, hiszen felróhatnák a régi szakmai barátságunkat" - hangsúlyozta.
"Visszatérve a feladatköröm felvázolására, az említett intézményeken túl akad számos szervezet: az állami nyomda, filmgyártó vállalatok, mozivállalat, amelyek egy része a csőd szélén áll, más részük vegetál és állami segítséget remél. A fő probléma ezekkel az intézményekkel, hogy egyelőre nem látjuk, milyen szerepet tölthetnek be és miként érdemes megmenteni őket a tetszhalálból. Ezekben a kérdésekben nemhogy előrelépés nem történt 2009 óta, de inkább romlott a helyzet" - mutatott rá az államtitkár.
Demeter András emlékeztetett arra is, hogy a 2020 decemberében elfogadott kormányprogram konkrét célkitűzéseket fogalmazott meg a kultúra területén is, a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak is otthont adó opera épületének felújítását például nem lehet tovább halogatni. "Románia izgalmas kihívás előtt áll, hiszen a világjárvány 2021-ről 2023-ra tolta a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósítását. Ebben a tárcának is fontos szerepe van, a 2007-es nagyszebeni projekt menedzselése okán kulturális államtitkárként tapasztalatom is van a témában" - jegyezte meg, hozzátéve: 2023-ban Veszprém hasonló Európa Kulturális Fővárosa projektre készül. Veszprém már korábban együttműködési megállapodást kötött Sepsiszentgyörggyel, így a három város izgalmas képet adhat Európa egy szeletéről - emelte ki az államtitkár.
Demeter András céljai között említette, hogy a romániai kulturális intézmények jobban megfeleljenek a korszellemnek, ezért fontosnak tartja a hatékonyság elvét. "Az intézményvezetőknek is mentalitásváltásra van szükségük: virágzó, a kihívásokra gyorsan, eredményesen reagáló kulturális szervezeteket szeretnénk támogatni" - fogalmazott.
"Fontos szorosabb együttműködést kialakítanunk az önkormányzatokkal, hiszen vidéken működő intézmények projektjei is túlmutathatnak a megyehatárokon, ezeket átláthatóbban kell menedzselni. A magánszféra és a közszféra nem versenytársak, ezt a résztvevőknek is be kellene látniuk, mert a nézők számára a kínálatuk kiegészíti egymást" - vázolta programját Demeter András, aki hangsúlyozta azt is: "hatalmas gazdagságként tekint arra, hogy színművészként a magyar és a román kultúrában is otthon van.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások