Egy szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán
Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során - tájékoztatta Wilhelm Gábor, az ásatást vezető régész az MTI-t.
Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti 6. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt aranylemezzel borították.
Wilhelm Gábor elmondta: a múzeumnak korábban nem volt hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert.
Hasonlóan egyedi a 7-8. századi avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Duna-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emléket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémművesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát ritkán találni - fogalmazott a vezető régész. Egy összeomlott kemence darabjai, a nagyméretű vasbucák maradványai és a melléktermékek azonban egyértelmű bizonyítékai a kovácsmesterséget űzők műhelyének.
Sikerült feltárni egy, a 2. század végéről származó szarmata település nyomait is. Számos római kerámia, amforák és festett edények darabjaira leltek a múzeum munkatársai. Ezek mind borral tele érkeztek ide a Fekete-tenger mellől, a korabeli élénk kereskedelem bizonyítékaiként - magyarázta a szakember.
Egy, a 11-12. századra tehető Árpád-kori település maradványai azért érdekesek, mert a lelőhely közvetlen közelében az 1980-as években végzett ásatások során már feltártak egy korabeli templomot. A most felfedezett településrészlet az egykori Hetény falu emlékét őrzi. Ugyanitt sikerült feltárni egy 16-17. századi tanya nyomait is, vermekkel, kúttal és korsókkal.
A szakemberek a jövő héten befejezik a próbaásatásokat, amennyiben az időjárás nem hátráltatja a munkát. A leletek alapján a korszakok pontos meghatározásával tervezik meg a teljes feltárás költségeit és várható idejét.
MTI
Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti 6.
Wilhelm Gábor elmondta: a múzeumnak korábban nem volt hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert.
Hasonlóan egyedi a 7-8. századi avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Duna-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emléket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémművesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát ritkán találni - fogalmazott a vezető régész. Egy összeomlott kemence darabjai, a nagyméretű vasbucák maradványai és a melléktermékek azonban egyértelmű bizonyítékai a kovácsmesterséget űzők műhelyének.
Sikerült feltárni egy, a 2. század végéről származó szarmata település nyomait is. Számos római kerámia, amforák és festett edények darabjaira leltek a múzeum munkatársai. Ezek mind borral tele érkeztek ide a Fekete-tenger mellől, a korabeli élénk kereskedelem bizonyítékaiként - magyarázta a szakember.
Egy, a 11-12. századra tehető Árpád-kori település maradványai azért érdekesek, mert a lelőhely közvetlen közelében az 1980-as években végzett ásatások során már feltártak egy korabeli templomot. A most felfedezett településrészlet az egykori Hetény falu emlékét őrzi. Ugyanitt sikerült feltárni egy 16-17. századi tanya nyomait is, vermekkel, kúttal és korsókkal.
A szakemberek a jövő héten befejezik a próbaásatásokat, amennyiben az időjárás nem hátráltatja a munkát. A leletek alapján a korszakok pontos meghatározásával tervezik meg a teljes feltárás költségeit és várható idejét.
MTI
Hozzászólások