Elhunyt Prágai Tamás író, költő
Negyvenhét éves korában elhunyt Prágai Tamás József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. Az alkotót súlyos betegség után pénteken érte a halál - tudatta a Napkút Kiadó az MTI-vel szombaton.
Szondi György, a kiadó vezetője, a Napút folyóirat főszerkesztője méltatásában hangsúlyozta, hogy Prágai Tamás az irodalom minden területén kiválót alkotott: költő, író, színműíró, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, tanulmányok, esszék írója, tanár, szerkesztő, "portálgazda" volt.
"Vidám és bölcs. Tiszta beszédű, tiszta gondolkodású, tisztán mesélő és kutató. Mindig keresett, értelmezett, végére járt, hagyta ellebegni.
Felidézte, hogy a Napút/Napkút-műhely már a kezdetektől otthona volt Prágai Tamásnak, könyvei javát is ők gondozhatták. Prágai Tamás betegsége alatt a kórházban is írt, finomította, folytatta prózafolyamát, a Vellert, az újabb rész kiadását tervezték.
A Napkút Kiadó Prágai-pályadíj alapításával állít emléket Prágai Tamásnak - tette hozzá Szondi György.
Prágai Tamás 1968. július 2-án született Budapesten, Pázmándon élt. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon, a Pécsi Tudományegyetemen magyar szakon szerzett diplomát, a Torontói Egyetemen poétikaelméleti tanulmányokat folytatott.
Az irodalomtudomány doktora volt, irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozott. Írásai 1990 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban - olvasható Wikipédia-oldalán. Több irodalmi lap szerkesztőjeként és munkatársaként dolgozott, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs (2002–2007), illetve a Napút (1998–2015) és a Képírás (2009–2015) folyóiratnál.
Sokoldalú alkotó volt, a "hatvannyolcas nemzedék" tagja, az Immun Csoport egyik alapítója. Első regénye, az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz breviáriuma, szándékos műfajhatársértés, több szövegtípusból kialakított szövegmontázs. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen "a" várost, Budapestet, peremhelyzetben lévő karaktereket, az ismeretlen művészvilágot jelenítette meg.
Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemzi. 2001-től a Magyar Írószövetség, 2002-től a Fiatal Írók Szövetsége, 2005-től a JAK tagja. 2005-ben József Attila-díjat kapott.
Fontosabb munkái között van a Madarak útján; az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz gentleman úti breviáriuma; A teraszon vidám társaság. Tanulmányok a mai magyar költészetről; a Sötétvilágos; az Ellenőrök a hatoson; az Ellenanyag; a Pesti Kornél; a Barbárokra várva; a Kivezetés a költészetből - Hogyan olvassunk kortárs verset?; a Vadállatok a kabátzsebben és a Veller - vagyis Arnold Sobriewicz gentleman újabb törekvései tamburán, trapézon és Trabanton című mű.
(Forrás: MTI)
Szondi György, a kiadó vezetője, a Napút folyóirat főszerkesztője méltatásában hangsúlyozta, hogy Prágai Tamás az irodalom minden területén kiválót alkotott: költő, író, színműíró, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, tanulmányok, esszék írója, tanár, szerkesztő, "portálgazda" volt."Vidám és bölcs. Tiszta beszédű, tiszta gondolkodású, tisztán mesélő és kutató. Mindig keresett, értelmezett, végére járt, hagyta ellebegni.
Vagyis mindent a maga öntermészete szerint kezelt. Mindent: művet, jelenséget, kapcsolatot - zökkenőt és ívelőt. A természet kutatója volt: a zöld természeté (ezért is költözött Pázmándra), az emberi természeté, a művek, a szövegek természetéé. Fejtette titkukat" - fogalmazott Szondi György.
Felidézte, hogy a Napút/Napkút-műhely már a kezdetektől otthona volt Prágai Tamásnak, könyvei javát is ők gondozhatták. Prágai Tamás betegsége alatt a kórházban is írt, finomította, folytatta prózafolyamát, a Vellert, az újabb rész kiadását tervezték.
A Napkút Kiadó Prágai-pályadíj alapításával állít emléket Prágai Tamásnak - tette hozzá Szondi György.
Prágai Tamás 1968. július 2-án született Budapesten, Pázmándon élt. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon, a Pécsi Tudományegyetemen magyar szakon szerzett diplomát, a Torontói Egyetemen poétikaelméleti tanulmányokat folytatott.
Az irodalomtudomány doktora volt, irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozott. Írásai 1990 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban - olvasható Wikipédia-oldalán. Több irodalmi lap szerkesztőjeként és munkatársaként dolgozott, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs (2002–2007), illetve a Napút (1998–2015) és a Képírás (2009–2015) folyóiratnál.
Sokoldalú alkotó volt, a "hatvannyolcas nemzedék" tagja, az Immun Csoport egyik alapítója. Első regénye, az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz breviáriuma, szándékos műfajhatársértés, több szövegtípusból kialakított szövegmontázs. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen "a" várost, Budapestet, peremhelyzetben lévő karaktereket, az ismeretlen művészvilágot jelenítette meg.
Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemzi. 2001-től a Magyar Írószövetség, 2002-től a Fiatal Írók Szövetsége, 2005-től a JAK tagja. 2005-ben József Attila-díjat kapott.
Fontosabb munkái között van a Madarak útján; az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz gentleman úti breviáriuma; A teraszon vidám társaság. Tanulmányok a mai magyar költészetről; a Sötétvilágos; az Ellenőrök a hatoson; az Ellenanyag; a Pesti Kornél; a Barbárokra várva; a Kivezetés a költészetből - Hogyan olvassunk kortárs verset?; a Vadállatok a kabátzsebben és a Veller - vagyis Arnold Sobriewicz gentleman újabb törekvései tamburán, trapézon és Trabanton című mű.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások