Emlékérmét bocsát ki az MNB a 150 éves magyar polgári közjegyzőség tiszteletére
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 éves a magyar polgári közjegyzőség megnevezéssel 15 ezer forintos címletű ezüst és 3 ezer forintos címletű színesfém emlékérmét bocsát ki csütörtökön a modern közjegyzőség magyarországi megalakulásának jubileuma alkalmából. Az emlékérméket Pelcz Balázs szobrászművész tervezte.
Magyarországon már a 13I. század végétől működtek pápai vagy császári kinevezésű közjegyzők, akik kizárólag egyházi ügyekben voltak jogosultak eljárni. A modern közjegyzőség megszületését ugyanakkor 1874-re datálják, amikor a kiegyezést követő igazságügyi reform keretében az Országgyűlés elfogadta a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket - olvasható az MNB MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, azóta a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként áll a közjegyzőség a jogkereső közönség rendelkezésére a "jog vita nélkül" jelmondat szellemében. Az 1949-ben bekövetkezett államosítással a polgári közjegyzőség államivá alakult, de a rendszerváltást követően ismét létrejött a kamarai önkormányzaton alapuló közjegyzőség. Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos tényezőjeként feladata a közhitességi feladatok (fides publica) ellátása és a nemperes igazságszolgáltatás (justitia) pártatlan gyakorlása.
Az emlékérmék a közjegyzőség legfőbb szimbólumát, a közjegyzői címert helyezik a fókuszba, valamint tisztelegnek Ökröss Bálint, az 1874. évi közjegyzői törvény előkészítője előtt. Ökröss Bálint (1829-1889) a magyar közjegyzőség kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja, illetve a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke volt. Nevéhez fűződik a ma is megjelenő Jogtudományi Közlöny 1866. évi megalapítása és kiadása - idézték fel.
A 150 éves a magyar polgári közjegyzőség emlékérmék előoldalán központi motívumként a közjegyzői címer viaszpecsétbe foglalt ábrázolása látható, az ábrázolásmódot a közjegyzői hitelesítést jelképező, archaizáló, zsinóros pecsét ihlette. Az emlékérmék hátoldalán központi motívumként Ökröss Bálint fotó alapján készült portréja jelenik meg, melyet kiegészít az akadémikus jogtudós kézjegye.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A 15 ezer forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3 ezer forintos címletű színesfém változat 75 százalékban réz és 25 százalékban nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5 ezer darab készíthető.
Felhívják a figyelmet, hogy az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Az ezüst emlékérmék - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
(Forrás: MTI)
Magyarországon már a 13I. század végétől működtek pápai vagy császári kinevezésű közjegyzők, akik kizárólag egyházi ügyekben voltak jogosultak eljárni. A modern közjegyzőség megszületését ugyanakkor 1874-re datálják, amikor a kiegyezést követő igazságügyi reform keretében az Országgyűlés elfogadta a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket - olvasható az MNB MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.Mint írják, azóta a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként áll a közjegyzőség a jogkereső közönség rendelkezésére a "jog vita nélkül" jelmondat szellemében. Az 1949-ben bekövetkezett államosítással a polgári közjegyzőség államivá alakult, de a rendszerváltást követően ismét létrejött a kamarai önkormányzaton alapuló közjegyzőség. Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos tényezőjeként feladata a közhitességi feladatok (fides publica) ellátása és a nemperes igazságszolgáltatás (justitia) pártatlan gyakorlása.
Az emlékérmék a közjegyzőség legfőbb szimbólumát, a közjegyzői címert helyezik a fókuszba, valamint tisztelegnek Ökröss Bálint, az 1874. évi közjegyzői törvény előkészítője előtt. Ökröss Bálint (1829-1889) a magyar közjegyzőség kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja, illetve a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke volt. Nevéhez fűződik a ma is megjelenő Jogtudományi Közlöny 1866. évi megalapítása és kiadása - idézték fel.
A 150 éves a magyar polgári közjegyzőség emlékérmék előoldalán központi motívumként a közjegyzői címer viaszpecsétbe foglalt ábrázolása látható, az ábrázolásmódot a közjegyzői hitelesítést jelképező, archaizáló, zsinóros pecsét ihlette. Az emlékérmék hátoldalán központi motívumként Ökröss Bálint fotó alapján készült portréja jelenik meg, melyet kiegészít az akadémikus jogtudós kézjegye.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A 15 ezer forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3 ezer forintos címletű színesfém változat 75 százalékban réz és 25 százalékban nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5 ezer darab készíthető.
Felhívják a figyelmet, hogy az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Az ezüst emlékérmék - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások