Emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Levéltár tiszteletére az MNB

A Magyar Nemzeti Levéltár alapításának 300. évfordulója, valamint a Budai várban lévő levéltári palota átadásának 100. évfordulója alkalmából emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn Budapesten.A Magyar Nemzeti Levéltár kettős évfordulója alkalmából létrehozott emlékérmék egyik oldalán az országláda, a másikon a központi levéltár épülete jelenik meg, amely 100 évvel ezelőtt kimondottan levéltári céllal épült - mondta el Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója a hétfői ünnepélyes kibocsátáson.
    

Az országos levéltár több olyan iratot is őriz, amely a pénztörténethez kapcsolódik - mondta főigazgató. Hozzátette, hogy annak idején nagyméretű vasládában őrizték az ország, a vármegyék és a magyar arisztokrácia fontos iratait.

Az országos levéltár ma már mintegy 90 kilométer hosszú iratanyagra vigyáz - jegyezte meg.
    

Az MNB fontosnak tartja az értékőrzést, a figyelemfelkeltést és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, ezért az intézmény 1969 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmeket az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei és évfordulói, valamint nemzetközi történések kapcsán - hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
    

Ismertette: az országos hatáskörű levéltár működését megalapozó törvénycikk kihirdetésének 300. évfordulója alkalmából a bank 15 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 3 ezer forintos színesfém változatát bocsátja ki. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 7 ezer darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben szintén 7 ezer darab készíthető. Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte, előlapjukon Dudits Andor festőművész a levéltárban található egyik falfestménye alapján készült országláda ábrázolása látható.  Az előlapokon látható ábrázolás utal az intézmény megalapítása előtti időkre, amikor az ország főbb dokumentumai még elfértek egy ládában tárolva.
    

Az érme hátlapján a Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, az Országos Levéltár 1923-ban használatba vett, központi épületének mai homlokzati ábrázolása jelenik meg, háttérben - eltérő felfényezéssel elkülönítve - az épület egykor szerves részét képező toronnyal, amely a második világháború alatt olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani - mondta Virág Barnabás. Ismertetése szerint az ezüst emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követően három hónapig, a színesfém változat egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
    

H. Németh István történész, a levéltár osztályvezetője szerint az országládával kapcsolatban keveset lehet tudni. A feljegyzésekből annyi kiderül, hogy a feltehetően vasból készült ládát a nádorok egymásnak adták át, és a középkorban többek között nemzetközi szerződésk megőrzésére szolgált. Később a király székhelyén, az Anjouk idején Visegrádon majd Budán az akkori levéltár felügyeletét a kincstár látta el.    
    

Az önálló levéltárat egy 1723. évi törvény hozta létre. Ekkor az országgyűlés úgy határozott, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévő országos jellegű iratokat gyűjtsék össze és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően helyezzék el. Az intézmény 1756-ban kezdte meg működését, majd több más hivatali irattár összevonásával 1874-ben újjászervezték és azóta működött nyilvános gyűjteményként - mondta H. Németh István.


(Forrás: MTI)