Ethno-Trezor - Az ötvenezredik látogatót köszöntötték a debreceni Déri Múzeumban
A Déri György népművészeti gyűjteményéből rendezett Ethno-Trezor kiállítás ötvenezredik látogatóját köszöntötte Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár és Angi János múzeumigazgató kedden délután a debreceni Déri Múzeumban.
Bólya Anna Mária, a Magyar Táncművészeti Főiskola zeneelméleti és tánctörténeti oktatója - mint az MTI-nek elmondta -, a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének PhD-hallgatójaként jár rendszeresen a cívisvárosba, most először kereste fel a Déri Múzeumot.
Rendkívül érdekes a kiállítás, amely múzeumban szokatlan módon dolgozza fel és láttatja a néprajzi kincseket, s a fiataloknak is különleges látványosságot kínál - összegezte véleményét a tárlat megtekintése után az ötvenezredik látogató.
A kiállítás valóban meghökkentő módon dolgozza fel a múzeum névadójának néprajzi hagyatékát: hatalmas stilizált trezorajtón léphet be a közönség a szokatlan látványelemekben, különleges installációkban gazdag, Ethno-Trezor című tárlatra.
A múzeum névadójának, Déri Frigyesnek a testvére által Debrecennek 1937-ben felajánlott gyűjteményt hetven évvel ezelőtt láthatta utoljára a közönség, azóta a múzeum raktáraiban pihentek az értékes darabok.
Déri György egykori tüzértiszt a történelmi Magyarország teljes területéről, az egész Kárpát-medencéből gyűjtötte össze kétezer darabból álló kollekcióját, amelyből négyszázat állítottak ki különleges körülmények között.
Az 1706 és 1930 közötti viseleteket, használati és emléktárgyakat olyan látványos installációkban helyezték el, hogy a ma embere is közelebb kerülhet a letűnt korok világához.
A Bútorok tánca installációban például faragott székek hullámzanak a falon tányéros mennyezet és kerámiafal előtt.
Nagy sikere van a látogatók körében a Fókuszban elnevezésű teremnek, ahol négy tájegység - Kalotaszeg, Kalocsa, Matyóföld és Sárköz - eredeti népviseleteit mutatják be a plafonról lelógó, átlátszó gömbökben himbálózó bábukon. A falakon pedig hatalmas kör alakú vitrinekben úgy mutatják be a ruhákhoz tartozó szoknyákat, ahogy azokat egyébként csak madárperspektívából lehetne látni a táncoló-pörgő lányokon.
A Divatban című szobában pedig azokat a modern ruhadarabokat tekinthetik meg az érdeklődők, amelyeket a népi viseletek ihlettek.
Angi János múzeumigazgató az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a kiállítás november 30-ig lesz látható Debrecenben, azt követően szeretnék több hazai múzeumban is bemutatni.
MTI
Bólya Anna Mária, a Magyar Táncművészeti Főiskola zeneelméleti és tánctörténeti oktatója - mint az MTI-nek elmondta -, a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének PhD-hallgatójaként jár rendszeresen a cívisvárosba, most először kereste fel a Déri Múzeumot.
Rendkívül érdekes a kiállítás, amely múzeumban szokatlan módon dolgozza fel és láttatja a néprajzi kincseket, s a fiataloknak is különleges látványosságot kínál - összegezte véleményét a tárlat megtekintése után az ötvenezredik látogató.
A kiállítás valóban meghökkentő módon dolgozza fel a múzeum névadójának néprajzi hagyatékát: hatalmas stilizált trezorajtón léphet be a közönség a szokatlan látványelemekben, különleges installációkban gazdag, Ethno-Trezor című tárlatra.
A múzeum névadójának, Déri Frigyesnek a testvére által Debrecennek 1937-ben felajánlott gyűjteményt hetven évvel ezelőtt láthatta utoljára a közönség, azóta a múzeum raktáraiban pihentek az értékes darabok.
Déri György egykori tüzértiszt a történelmi Magyarország teljes területéről, az egész Kárpát-medencéből gyűjtötte össze kétezer darabból álló kollekcióját, amelyből négyszázat állítottak ki különleges körülmények között.
Az 1706 és 1930 közötti viseleteket, használati és emléktárgyakat olyan látványos installációkban helyezték el, hogy a ma embere is közelebb kerülhet a letűnt korok világához.
A Bútorok tánca installációban például faragott székek hullámzanak a falon tányéros mennyezet és kerámiafal előtt.
Nagy sikere van a látogatók körében a Fókuszban elnevezésű teremnek, ahol négy tájegység - Kalotaszeg, Kalocsa, Matyóföld és Sárköz - eredeti népviseleteit mutatják be a plafonról lelógó, átlátszó gömbökben himbálózó bábukon. A falakon pedig hatalmas kör alakú vitrinekben úgy mutatják be a ruhákhoz tartozó szoknyákat, ahogy azokat egyébként csak madárperspektívából lehetne látni a táncoló-pörgő lányokon.
A Divatban című szobában pedig azokat a modern ruhadarabokat tekinthetik meg az érdeklődők, amelyeket a népi viseletek ihlettek.
Angi János múzeumigazgató az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a kiállítás november 30-ig lesz látható Debrecenben, azt követően szeretnék több hazai múzeumban is bemutatni.
MTI
Hozzászólások