Európában tovább nőttek a beszedett jogdíjak 2022-ben

Összesen 12,1 milliárd euró jogdíjat szedett be tavaly 116 országban 255 közös jogkezelő. Ez az előző évihez képest sohasem látott mértékű, 26,7 százalékos növekedés, és a pandémia előtti utolsó év, 2019 főösszegéhez képest is 19,8 százalékos emelkedés - szerepel a jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves jelentésében.Ez egyértelműen a digitális jogdíjak növekedésének köszönhető, olyannyira, hogy globálisan 2022-ben ez lett a vezető jogdíjbevételi forrás, immár meghaladva a rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjat - áll az Artisjus Egyesület által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.    

Mint írták, Magyarországon 2021-ről 2022-re 20 százalékkal nőttek a beszedett szerzői jogdíjak, ez a régiós átlagnak felel meg. A pandémia előtti szinthez képest nálunk 9,4 százalékos az emelkedés, ami elmarad a globális szinttől, de magasabb a régiósnál. Az online szerzői jogdíjak szintje hazánkban a 2019-eshez képest megötszöröződött.
    

A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves összefoglaló jelentése megállapítja: a Covid előtti, 2019-es 10,07 milliárd eurós jogdíjbevétel 2022-re jelentős, 19,8 százalékban emelkedett. Globálisan az összes jogdíj 35 százaléka digitális; az előző évihez képest 33,5 százalékkal emelkedtek az ilyen típusú bevételek. A 2019-es 2,09 milliárd euróhoz képest pedig 2022-ben a duplája, 4,17 milliárd euró volt a digitális jogdíj.
    

A rádiós-tévés jogdíjak a teljes tortában 33 százalékot tesznek ki; ezek összege 2021-hez képest 11 százalékkal emelkedett. A harmadik legjelentősebb jogdíjforrás közül az élő- és háttérzene jelentősen, 69,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest, de még így is a 2019-es alatt maradt (7,9 százalékkal), így ennek a jogdíjforrásnak a részaránya 22 százalékra csökkent.
    

A CISAC jelentése szerint jól mutatja a szerzők alulértékeltségét, hogy a hangfelvétel-kiadók esetében a globális 35 százaléknyi digitális jogdíjnak több mint kétszerese, 71 százalék ezen bevételek aránya. A 2022-ben és 2023-ban a legtöbb szolgáltató által bevezetett, átlagosan 10 százalékos áremelések sem fognak ezen a téren jelentős változást hozni.
    

Az összes beszedett jogdíj több mint felét adó Európában még mindig igaz, hogy a rádiós, televíziós felhasználások utáni jogdíj meghaladja a digitálisat (32 és 28 százalék). Az élő- és háttérzenei felhasználások utáni jogdíjak a kontinensen is a 2019-es adat alatt maradtak 7,3 százalékkal. Ennek részben az az oka, hogy míg a nagy fesztiválok visszatértek és komoly közönséget vonzottak 2022-ben, a kisebb helyszínek, klubok közül sok még mindig nehéz helyzetben volt.
    

Az Európában beszedett jogdíjak összesítve 26,1 százalékkal nőttek 2021-hez képest. Közép- és Kelet-Európában a növekedés ennél alacsonyabb, 20 százalékos volt, ugyanekkora mértékben nőttek a Magyarországon beszedett jogdíjak, 14,9 milliárd forintra. A 2019-es évvel összevetésben Magyarország jobban áll a régió többi országánál: a pandémia előtti jogdíjakhoz képest nálunk 9,4 százalékos a növekedés, ami elmarad a világátlagtól, de jóval magasabb a régiós 2,6 százaléknál.
    

A gépzenei és élőzenei jogdíjak éves növekedése nálunk alacsonyabb az átlagnál, viszont, ha a 2019-es adattal való összevetést nézzük, akkor jóval kisebb, mindössze 1 százalékos visszaesést látunk, vagyis a hullámvölgy több összehasonlításban is nálunk volt a legkisebb. A digitális jogdíjak 2022-ben 12 százalékot képviseltek Magyarországon, ami elmarad az európai átlag 28 százaléktól, és a közép-kelet-európai átlagot követi.


Ebben szerepe van annak is, hogy a hagyományos jogdíjtípusokban viszont az átlagnál erősebb a hazai beszedés; valamint annak, hogy a régióban most hozza be a digitális piac a korábbi nagy lemaradását. A komoly növekedést mutatja, hogy 2022-ben a globális 33,5 százalékhoz képest Magyarországon 46 százalék, a régióban 55 százalék volt az emelkedés. 2019-hez képest a digitális jogdíjak megötszöröződtek nálunk, míg világszinten duplázást látunk.
    

Ha nem a beszedett jogdíjak abszolút értékét nézzük (ahol az Egyesült Államok vezet), hanem a GDP-arányos beszedéseket, akkor a toplista legerősebb szereplői az európai országok, az élen Franciaországgal. Magyarország ezen a globális toplistán a 19. helyen áll (míg az ország az egy főre eső GDP-t tekintve 49.). A digitális bevételek kilátásairól a Futuresource piackutató előrejelzése olvasható a jelentésben. Mind a zenei, mind az on-demand videókat kínáló oldalak bevételei növekedni fognak a következő években, ugyanakkor a fejlett piacokon már nem tudnak a korábbi mértékben új előfizetőket szerezni a szolgáltatások, így néhány év múlva már csak százalékban kifejezve egyszámjegyű növekedésre lehet számítani.
    

A CISAC elnöke, Björn Ulvaeus, és az általános igazgató, Gadi Oron felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia korábban nem látott lehetőségeket és egyben kihívásokat jelent a szerzői közösség számára. Ezért nagyon fontos, hogy a törvényi szabályozás kialakításában, a fejlesztésekben az alkotók szavát is figyelembe vegyék a döntéshozók és a cégek.
    

A szervezet kialakított egy hét alapelvből álló listát, hogy az MI-fejlesztések az emberi kreativitás szolgálatában történjenek. Eszerint az alkotók engedélye és méltányos kompenzációja a feltétele annak, hogy műveiket az MI-modellek betanításához felhasználhassák; a felhasznált jogvédett műveket nyilván kell tartani és az alkotókat erkölcsileg is elismerni; azonosíthatónak kell lennie, ha egy művet MI-alkalmazás generált; a szerzői jogvédelem csak azokat az alkotásokat illeti meg, amelyek létrehozásában ember is részt vett.


(Forrás: MTI)