Ezeknek az íróknak csak egy könyve lett sikeres

A többi mű csak árnyéka annak, ami meghozta a hírnevet a szerzőnek.Sok író legnagyobb álma, hogy az egyik, vagy mindegyik, története sikeres és népszerű legyen. Előfordul azonban, hogy egy írónak csak az egyik szerzeménye robban be a köztudatba, míg az összes többi könyve csak árnyéka annak az egynek, ami hírnevet hozott az írónak.

Az alábbi listában olyan írók szerepelnek, akik számos művet szereztek, de azok közül csak egy lett híres.

Colleen McCullough – Tövismadarak: Az 1977-ben megjelent, egy katolikus pap és egy nő szerelméről szóló, Tövismadarak hozta meg a hírnevet az ausztrál írónak. A regényből négyrészes minisorozat készült 1983-ban. A családi történet alapja egy madár legendája, amit soha senki nem erősített meg, de mégis úgy hírlik, hogy kelta eredetű lehet.

A közel harminc millió példányban elkelt regényből készült amerikai tévésorozat az 1983-as premierje óta uralja a toplistákat. Hazánkban a Magyar Televízió mutatta be 1990-ben. Bár Colleen McCullough más művei nem értek fel a Tövismadarak népszerűségéhez, mégis az írótól érdemes elolvasni a Tim és Az érintés című történetet is.

Bram Stoker – Drakula: Habár Bram Stoker több novellát és regényt szerzett, mégis ezek közül a legismertebb műve az 1897-ben megjelent Drakula. A kritikusok jó véleménye ellenére az első években nem hozott sikert a vámpír arisztokrata grófról szóló történet.

A regény akkor vált híressé, amikor 1922-ben bemutatták az abból készült filmet. Napjainkban pedig az is hallott Drakuláról, aki soha nem olvasta a könyvet. Stoker többi műve már nem ilyen ismert, de A fehér féreg fészke című történetet érdemes elolvasni tőle.

Alexander Griboyedov – Az ész bajjal jár: Alexander Griboyedov 1823-ban írta meg a négy felvonású regényt, amiben egy fiatal, gazdag moszkvai lány, Szofja Pavlovna kikezd az apja titkárával, amit a lány apja nem néz jó szemmel. A történet bonyolódik, amikor megjelenik Alexandr Csackij, egy régi jó barát, aki szereti a lányt, ám Szofja hűvösen fogadja. Később az apa jelöltje, is színre lép.

Alexander Griboyedov történetei közül Az ész bajjal jár aratta a legnagyobb sikert, mégis az író egy másik műve, A fiatal házastársak is megérdemli, hogy elolvassák.

Edmond Rostand – Cyrano de Bergerac: 1894-ben jelent meg Cyrano de Bergerac című könyv, ami meghozta a sikert Edmond Rostand számára. Az író nem tudta megismételni a párizsi költőről és párbajtársáról szóló történet sikerét, de a Messzi hercegkisasszony és A regényesek is ajánlott olvasmány tőle.

Emily Brontë – Üvöltő szelek: Valójában költő volt Emily Brontë, aki egyetlen regényt írt, ami világhírnevet hozott neki, ám nem azonnal, ugyanis az Üvöltő szelek 1847-ben jelent meg, de akkor még szinte senki sem fedezte fel.

A gótikus történet a XIX. század végén vált híressé, és ekkor foglalta el az őt megillető helyet az angol irodalomban. A XX. században többször megfilmesítették a művet. Az 1939-es adaptációban az egyik leghíresebb hollywoodi színész, Laurence Olivier játszotta a főszerepet, míg egy másik filmben Juliette Binoche kapta a legfontosabb karakter életre keltésének feladatát.

Az Üvöltő szelek mellett Emily Brontë költeményei is nagyszerű olvasmányok.Alan Milne – Micimackó: A Micimackó megírása előtt Alan Milne híres drámaíró volt, de a bolondos medve története akkora siker lett, hogy az háttérbe szorította a szerző összes többi művét. Az esszéit is rendszeresen publikáló Milne egyáltalán nem örült, hogy gyermekkönyv íróként élt a köztudatban.

Miután feladta az írást, fia, Christopher Robin fogott neki a történetalkotásnak, amivel akkora hírnevet szerzett, hogy azzal túlszárnyalta az apját, aki esetében nemcsak a Micimackót, hanem A Vörös Ház rejtélyét is érdemes elolvasni.

JD Salinger – Zabhegyező: 1951-ben, a Zabhegyező megjelenésével, szerzett magának hírnevet JD Salinger, aki a karrierjét az 1940-es években kezdte, de sikert csak ez a mű hozott neki. A Zabhegyező történetét több nyelvre lefordították, és világszerte 65 millió példányban adták el, de a megfilmesítésre nem került sor, ugyanis Salinger megtiltotta, hogy filmet vagy színházi darabot készítsenek belőle.

A Zabhegyező a mai napig évente nagyjából egymillió példányban kel el, de vannak olyan helyek, így amerikai államok és országok, ahol betiltották. Hazánkban 1964-ben jelent meg először, Gyepes Judit fordításában, Zabhegyező címmel, ám 2015-ben, Barna Imre fordításában, már Rozsban a fogó címmel került a boltok polcaira, ez a cím pedig sokkal jobban hasonlít az eredetire.

A történet főszereplője a tinédzser Holden Caufield, aki a harmóniát keresi a világban. Az útja során rengeteg kalandban lesz része, de lázadása nem hoz eredményt, végül pedig egy elmegyógyintézetbe kerül.

Salinger további művei nem értek fel a Zabhegyezőhöz, de a Kilenc történet és novellái mégis elnyerhetik az olvasók tetszését.

Oscar Wilde – Dorian Gray arcképe: A drámaíró Oscar Wilde egyetlen kiadványa a Dorian Gray arcképe. A három hét alatt megírt történetet 1890-ben adta ki a Lippincott Monthly Magazine, ezzel hatalmas hírnevet hozva az írónak.

Egy évvel később önálló könyvként jelent meg a Dorian Gray arcképe, amit sokan be akartak tiltatni, mert szerintük a története erkölcsileg kifogásolható. Wilde szerint mindenki a saját bűneit látja a könyvben.

Wilde művei közül még A canterville-i kísértet című regényt és az 1881-es vers gyűjteményt érdemes elolvasni.

(Forrás: vilagunk.hu)