Feljelentést tesz az Építési és Közlekedési Minisztérium a Klimt-kép ügyében
Védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Magyarországról kivitt Gustav Klimt-festmény ügyében - tájékoztatta a tárca kedden az MTI-t..jpg)
A magyar műtárgyfelügyeleti hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt egy kevésbé ismert és dokumentált festményét. Ezért Lázár János a tárca vezetője vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tesz, kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását - tartalmazza a közlemény.
Felidézték: a műtárgyfelügyeleti hatóságtól egy magánszemély kért 2023-ban a tulajdonában álló "Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 cm, szélesség: 53,50 cm, jelzés nélkül" meghatározással megjelölt képre kiviteli engedélyt.
A kérelmező által megadott adatok, valamint a festményről benyújtott fényképfelvétel alapján a hatóság megállapította, hogy a műtárgynak az országból történő kivitele a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nem engedélyhez kötött. Ám később kiderült, hogy a festmény valójában Gustav Klimt osztrák festőművésznek a nyilvánosság és a szakirodalom elől közel egy évszázada eltűnt alkotása.
Ezt követően rendelt el vizsgálatot Lázár János, építési és közlekedési miniszter - emelték ki. Az ÉKM vizsgálata során megállapították - folytatták -, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Vagyis valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét. A jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, mert a kép később maastrichti és new yorki művészeti és régiségvásárokon bukkant fel.
Továbbá a kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt a kérelemhez, amelyen a hagyatéki bélyegzőt eltüntették - fűzték hozzá.
Emlékeztettek arra: Végvári Zsófia a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján - egy magánkérelmezőnek készült, nyilvánosságra csak 2025-ben hozott vizsgálata során - már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt, a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent 1897-ben, Bécsben festett portréja. A festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a "Gustav Klimt Nachlass" feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható. Eközben a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs - ismertették.
Az ÉKM, a hasonló esetek megakadályozása érdekében, egyben kezdeményezi a vonatkozó jogszabály megváltoztatását annak érdekében hogy a műtárgyak kiviteli engedélyezése során az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is - olvasható a tárca közleményében.
(Forrás: MTI)
A magyar műtárgyfelügyeleti hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt egy kevésbé ismert és dokumentált festményét. Ezért Lázár János a tárca vezetője vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tesz, kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását - tartalmazza a közlemény.Felidézték: a műtárgyfelügyeleti hatóságtól egy magánszemély kért 2023-ban a tulajdonában álló "Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 cm, szélesség: 53,50 cm, jelzés nélkül" meghatározással megjelölt képre kiviteli engedélyt.
A festmény értékét a kérelmező 50 ezer forintban jelölte meg.
A kérelmező által megadott adatok, valamint a festményről benyújtott fényképfelvétel alapján a hatóság megállapította, hogy a műtárgynak az országból történő kivitele a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nem engedélyhez kötött. Ám később kiderült, hogy a festmény valójában Gustav Klimt osztrák festőművésznek a nyilvánosság és a szakirodalom elől közel egy évszázada eltűnt alkotása.
Ezt követően rendelt el vizsgálatot Lázár János, építési és közlekedési miniszter - emelték ki. Az ÉKM vizsgálata során megállapították - folytatták -, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Vagyis valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét. A jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, mert a kép később maastrichti és new yorki művészeti és régiségvásárokon bukkant fel.
Továbbá a kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt a kérelemhez, amelyen a hagyatéki bélyegzőt eltüntették - fűzték hozzá.
Emlékeztettek arra: Végvári Zsófia a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján - egy magánkérelmezőnek készült, nyilvánosságra csak 2025-ben hozott vizsgálata során - már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt, a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent 1897-ben, Bécsben festett portréja. A festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a "Gustav Klimt Nachlass" feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható. Eközben a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs - ismertették.
Az ÉKM, a hasonló esetek megakadályozása érdekében, egyben kezdeményezi a vonatkozó jogszabály megváltoztatását annak érdekében hogy a műtárgyak kiviteli engedélyezése során az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is - olvasható a tárca közleményében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások