Ferenc József áll a gödöllői tárlat középpontjában
A Gödöllői Királyi Kastély (GKK) Erzsébet királyné életének jelentős férfi szereplőit bemutató kiállítássorozat harmadik, péntektől látható tárlatának középpontjában a férje, Ferenc József osztrák császár és magyar király áll – tájékoztatta az MTI-t az intézmény kommunikációs munkatársa.
A sorozatcímet - Titánia lovagjai - magától Sisitől kölcsönözték a rendezők, hiszen Shakespeare Szentivánéji álom című drámájának tündérkirálynője után Erzsébet királyné önmagát Titániának nevezte verseiben – magyarázta Tüske Boglárka.
A kastély munkatársa kiemelte, hogy a kiállítás I. Ferenc József életútjának csupán egy-egy mozzanatát mutatja be, a király és Magyarország kapcsolatára fókuszálva. A tárlat a személyes tárgyak mellett korabeli sajtóból, visszaemlékezésekből és személyes levelekből álló összeállítással viszi közelebb a látogatóhoz az uralkodót.
A rendíthetetlen alcímet viselő kiállításon azt a folyamatot kísérhetik végig a látogatók, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, illetve a császár és király személyének megítélése a hosszú uralkodás alatt, „s hogy milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a szeretett társ, Erzsébet”.
A Rudolf-szárny emeleti teremsorában az egyes szobák öt témát járnak körül, a látogatók megismerkedhetnek a császár gyerekkorával, ifjúságával, a Magyarországon tett látogatásokkal, így többek között a 13 évesen főhercegként tett első útjával vagy az 1857-látogatással, amikor már Erzsébettel érkezett. A közönség végigkísérheti azt a folyamatot, hogyan hódította meg Erzsébet a magyarok szívét, s azt is, hogy később milyen szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében és az 1867-es kiegyezés megkötésében.
Tüske Boglárka emlékeztetett rá, hogy az 1867. június 8-i koronázás alkalmával az uralkodópár a nemzettől a gödöllői kastélyt és a környező birtokait kapta ajándékba, s az ezt követő hosszabb-rövidebb idejű személyes tartózkodások jelentős hatással voltak az uralkodó és Magyarország kapcsolatának alakulására. Külön teremben kaptak helyet a gödöllői tartózkodások dokumentumai és a családra vonatkozó emlékek, és szintén önálló témaként mutatják be a 19. század végi sokrétű, megváltozott királyképet.
Az egyes termek tematikájához kapcsolódva történetfüzér készült, amit a meghallgathatnak a látogatók – hívta fel a figyelmet Tüske Boglárka, aki kiemelte: számos interaktív lehetőség segíti a tájékozódást, valamint mozgóképes dokumentumok is megjelennek, így például a Ferenc József temetéséről készült filmfelvétel.
A gödöllői kastély 2008-ban indult kiállítássorozatának - gróf Andrássy Gyula és Rudolf trónörökös után következő - harmadik része szeptember 28-ig látható.
MTI
A sorozatcímet - Titánia lovagjai - magától Sisitől kölcsönözték a rendezők, hiszen Shakespeare Szentivánéji álom című drámájának tündérkirálynője után Erzsébet királyné önmagát Titániának nevezte verseiben – magyarázta Tüske Boglárka.A kastély munkatársa kiemelte, hogy a kiállítás I. Ferenc József életútjának csupán egy-egy mozzanatát mutatja be, a király és Magyarország kapcsolatára fókuszálva. A tárlat a személyes tárgyak mellett korabeli sajtóból, visszaemlékezésekből és személyes levelekből álló összeállítással viszi közelebb a látogatóhoz az uralkodót.
A rendíthetetlen alcímet viselő kiállításon azt a folyamatot kísérhetik végig a látogatók, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, illetve a császár és király személyének megítélése a hosszú uralkodás alatt, „s hogy milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a szeretett társ, Erzsébet”.
A Rudolf-szárny emeleti teremsorában az egyes szobák öt témát járnak körül, a látogatók megismerkedhetnek a császár gyerekkorával, ifjúságával, a Magyarországon tett látogatásokkal, így többek között a 13 évesen főhercegként tett első útjával vagy az 1857-látogatással, amikor már Erzsébettel érkezett. A közönség végigkísérheti azt a folyamatot, hogyan hódította meg Erzsébet a magyarok szívét, s azt is, hogy később milyen szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében és az 1867-es kiegyezés megkötésében.
Tüske Boglárka emlékeztetett rá, hogy az 1867. június 8-i koronázás alkalmával az uralkodópár a nemzettől a gödöllői kastélyt és a környező birtokait kapta ajándékba, s az ezt követő hosszabb-rövidebb idejű személyes tartózkodások jelentős hatással voltak az uralkodó és Magyarország kapcsolatának alakulására. Külön teremben kaptak helyet a gödöllői tartózkodások dokumentumai és a családra vonatkozó emlékek, és szintén önálló témaként mutatják be a 19. század végi sokrétű, megváltozott királyképet.
Az egyes termek tematikájához kapcsolódva történetfüzér készült, amit a meghallgathatnak a látogatók – hívta fel a figyelmet Tüske Boglárka, aki kiemelte: számos interaktív lehetőség segíti a tájékozódást, valamint mozgóképes dokumentumok is megjelennek, így például a Ferenc József temetéséről készült filmfelvétel.
A gödöllői kastély 2008-ban indult kiállítássorozatának - gróf Andrássy Gyula és Rudolf trónörökös után következő - harmadik része szeptember 28-ig látható.
MTI
Hozzászólások