Hámos Gusztáv és Katja Pratschke közös kiállítása nyílik meg pénteken a Mai Manó Házban

A Semmitől az Egyig címmel nyílik meg a berlini Hámos Gusztáv és Katja Pratschke alkotópáros első önálló, nagyobb léptékű kiállítása Budapesten, a Mai Manó Házban.A tárlat középpontjában Hámos Gusztáv mint a fotográfus, a fiatalember pozíciója, mozgása, látása és élettörténetként felfogott útvonala áll, melynek része a korlátoktól való megszabadulásért és az önfelszabadításért folytatott harc is - mondta el Boros Lili művészettörténész, a tárlat kurátora a kiállítás csütörtöki bemutatóján.
    

Kifejtette, hogy a bemutató fontos lokális vonatkozása Budapest, mivel a képek egy része akkor készült, amikor Hámos Gusztáv hivatásos fotósként dolgozott a magyar fővárosban, de képzőművészeti irányultságú projektjeiben is a fotót használta elsődleges kifejezőeszközéül. A tárlat másik része friss budapesti fotókísérleteket mutat be. Ennek megfelelően a kiállítás egyfajta visszatérés is Budapestre.
    

Az 1974-2024 között készült fotósorozatokkal, fotótablókkal és fotóobjektekkel a kiállítás rekonstruktív jelleggel követi nyomon az egyéni szabadság határait egy totalitárius rendszerben. "Nagyon összetett művekkel állunk szemben" - emelte ki Boros Lili, hozzátéve, hogy a tárlat a jelenből értelmezi a múltban történt eseményeket, és ezt teszi élővé, kapcsolja össze. "Ha retrospektívnek nevezzük a tárlatot, akkor ez egy bizonyos tematika, amely erőteljes művészi állásfoglalások mentén történik. Ilyen tematikus megközelítés a határvonalak, határok átlépése, ennek vizuális megformálása, és a saját pozíciónk kijelölése" - fűzte hozzá.
    

Hámos Gusztáv 1979-ben hagyta el Magyarországot, és telepedett le Nyugat-Berlinben, ahol 1993-tól kezdődően Katja Pratschkéval közösen alkot. Legjellemzőbb műfajuk a nagyrészt fotografikus állóképeket tartalmazó fotófilm. Saját megfogalmazásuk szerint a fotófilm olyan mozi, amiben általában állóképek, fotók szerepelnek, a fényképek kinematográfiai kontextusban pedig filmszerű élményt keltenek. A fotófilm a film médiumát összetevő elemeire, hangra, képre, szövegre, és zajra bontja. A filmek a fotóval kinematográfiai kísérleteket folytatnak, ezért a művészek a kép és a hang filmmé összeillesztésével, komponálásával kísérleteznek.
    

Hámos Gusztáv elmondta, hogy maga az "idő" miatt érdekes, hogy a képek mozgókép-környezetbe vannak helyezve, mert a fotók ideje más mint a filmé, "mivel a fotó a múltat mutatja, a film pedig a jövő felé halad". Katja Pratschke kifejtette, hogy a kiállításon Hámos Gusztávtól számos önarckép is szerepel, ezzel a városi, "külső" képeket állítják szembe a "belső" önarcképekkel. A tárlaton  erre a külső-belső problémára reflektálnak a művészek videóbokszokkal.
    

A kiállítás különlegessége, hogy számos olyan, hetvenes évekből származó fotográfia is látható az anyagban, amely nem, vagy csak több mint negyedszázaddal ezelőtt volt látható Magyarországon. A művészeket Magyarországon a Molnár Ani Galéria képviseli. A kiállítás, amely péntektől október 6-ig látogatható, az ifa - Institut für Auslandsbeziehungen támogatásával valósult meg.


(Forrás: MTI)