Holokauszt-emlékév - Kiállítás és nemzetközi konferencia a PIM-ben
Irodalmi szövegek, hanganyagok, multimédiás intstallációk lesznek láthatók a Petőfi Irodalmi Múzeum kedden nyíló A törés a szavakban van - Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállításán, amelyhez pénteken és szombaton nemzetközi konferencia is kapcsolódik.
"Azt kutattuk, hogy az irodalom mit tud hozzáadni a holokauszttrauma feldolgozásához, és a kiállítással igyekszünk bizonyítani, hogy hatalmas anyag áll a rendelkezésünkre, Kertész Imre életműve mellett is egészen különleges írói teljesítmények születtek, több autentikus megjelenési formát is találtunk" - hangsúlyozta az MTI-nek Török Dalma, a tárlat kurátora, aki szerint a magyar irodalom hatalmas munkát végzett el a témában. "Az emlékezetmunka az egyének szintjén lezajlott, de a kollektív tudatunkba ennek a nehéz örökség feldolgozásának az eredménye még nem került bele" - tette hozzá.
Török Dalma elmondta, hogy a tárlaton eredeti dokumentumok, kéziratok, fotók láthatók. A dokumentáris múltidézést hanganyagok egészítik ki, például visszaemlékezésekből kivett hangrészletek. Hallható például Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Zelk Zoltán, Pilinszky János hangja - olyanoké, akik érintettek, illetve akik lelkiismeretüknél fogva segíteni próbáltak az üldözötteknek.
"Azt szerettük volna, ha ennek a traumának a személyes jellegét vissza tudjuk idézni. Egyéni élettörténetekről már sokat beszéltünk, de a beszéd módja még mindig távolító" - fogalmazott a kurátor, hozzátéve, hogy a kiállítás éppen ezen szeretne változtatni: a megnevezett személyek révén a befogadók számára átélhetők legyenek a felvillantott történetek. A kiállítás érdekessége, hogy a vizuális élményt is a szövegek nyújtják: a grafikai tervezés, arculat Gerhes Gábor munkája, a látványtervet Jerger Krisztina készítette.
A kiállítást a kurátor egy három egységre tagolódó "szövegerdőhöz" hasonlította, amely három megközelítési módot kínál a holokauszttraumához: a tényekre, újságcikkekre, memoárokra, dokumentumokra alapuló olvasatot, a szépirodalmi, illetve a különböző generációk változó megközelítési módjait. Ehhez a Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékével együttműködve videomunkákat állítottak ki a harmadik térben, itt a holokausztról való beszéd mába érő módozataiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők: ilyen például Hevesi Judit Amnéziaterápia című versének videoadaptációja, de érkezett munka a slam poetry műfajából is. A teremben Barnaföldi Anna, Tillmann Hanna, Horváth Róbert, Zilahy Anna és Mécs Miklós munkája látható. A kiállításhoz számos kísérőprogram kapcsolódik, köztük az a konferencia, amelyet pénteken és szombaton tartanak Trauma - Holokauszt - Irodalom címmel neves amerikai, európai és magyar előadókkal. Az intézmény tájékoztatása szerint a tanácskozás nem a holokauszt történetét kutatja, hanem a holokauszt feldolgozásának történetét, az ahhoz kapcsolódó kulturális, művészeti, irodalmi folyamatokat, a körülötte kibontakozó elméleti problémákat.
"A témában ilyen nagyságrendű nemzetközi ülésszak még nem volt Magyarországon" - áll az ismertetőben, amely kitér arra is, hogy míg a „Holocaust Studies” a világ egyik vezető intellektuális-tudományos szellemi áramlata és akadémiai témája ma, a hazai kezdeményezések egyelőre szórványosak, széttartóak. "Ráadásul itt nem egy akadémikus eszmecseréről van szó, e kutatások kulturális, társadalmi és politikai vetületei a tudóstársadalomnál jóval szélesebb kört érintenek. A vita bekapcsolása a nemzetközi tudományos vérkeringésbe ezért elengedhetetlen" - hangsúlyozza a közlemény.
forrás:MTI
"Azt kutattuk, hogy az irodalom mit tud hozzáadni a holokauszttrauma feldolgozásához, és a kiállítással igyekszünk bizonyítani, hogy hatalmas anyag áll a rendelkezésünkre, Kertész Imre életműve mellett is egészen különleges írói teljesítmények születtek, több autentikus megjelenési formát is találtunk" - hangsúlyozta az MTI-nek Török Dalma, a tárlat kurátora, aki szerint a magyar irodalom hatalmas munkát végzett el a témában. "Az emlékezetmunka az egyének szintjén lezajlott, de a kollektív tudatunkba ennek a nehéz örökség feldolgozásának az eredménye még nem került bele" - tette hozzá.
Török Dalma elmondta, hogy a tárlaton eredeti dokumentumok, kéziratok, fotók láthatók.
"Azt szerettük volna, ha ennek a traumának a személyes jellegét vissza tudjuk idézni. Egyéni élettörténetekről már sokat beszéltünk, de a beszéd módja még mindig távolító" - fogalmazott a kurátor, hozzátéve, hogy a kiállítás éppen ezen szeretne változtatni: a megnevezett személyek révén a befogadók számára átélhetők legyenek a felvillantott történetek. A kiállítás érdekessége, hogy a vizuális élményt is a szövegek nyújtják: a grafikai tervezés, arculat Gerhes Gábor munkája, a látványtervet Jerger Krisztina készítette.
A kiállítást a kurátor egy három egységre tagolódó "szövegerdőhöz" hasonlította, amely három megközelítési módot kínál a holokauszttraumához: a tényekre, újságcikkekre, memoárokra, dokumentumokra alapuló olvasatot, a szépirodalmi, illetve a különböző generációk változó megközelítési módjait. Ehhez a Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékével együttműködve videomunkákat állítottak ki a harmadik térben, itt a holokausztról való beszéd mába érő módozataiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők: ilyen például Hevesi Judit Amnéziaterápia című versének videoadaptációja, de érkezett munka a slam poetry műfajából is. A teremben Barnaföldi Anna, Tillmann Hanna, Horváth Róbert, Zilahy Anna és Mécs Miklós munkája látható. A kiállításhoz számos kísérőprogram kapcsolódik, köztük az a konferencia, amelyet pénteken és szombaton tartanak Trauma - Holokauszt - Irodalom címmel neves amerikai, európai és magyar előadókkal. Az intézmény tájékoztatása szerint a tanácskozás nem a holokauszt történetét kutatja, hanem a holokauszt feldolgozásának történetét, az ahhoz kapcsolódó kulturális, művészeti, irodalmi folyamatokat, a körülötte kibontakozó elméleti problémákat.
"A témában ilyen nagyságrendű nemzetközi ülésszak még nem volt Magyarországon" - áll az ismertetőben, amely kitér arra is, hogy míg a „Holocaust Studies” a világ egyik vezető intellektuális-tudományos szellemi áramlata és akadémiai témája ma, a hazai kezdeményezések egyelőre szórványosak, széttartóak. "Ráadásul itt nem egy akadémikus eszmecseréről van szó, e kutatások kulturális, társadalmi és politikai vetületei a tudóstársadalomnál jóval szélesebb kört érintenek. A vita bekapcsolása a nemzetközi tudományos vérkeringésbe ezért elengedhetetlen" - hangsúlyozza a közlemény.
forrás:MTI
Hozzászólások