Hoppál: számba vesszük a kulturális alapellátás előtt álló akadályokat
Önálló problématérképet állítanak fel a kulturális alapellátás előtt álló akadályok számbavételére - mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala záróülésén a budapesti Néprajzi Múzeum dísztermében, szerdán.
Az államtitkár a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi ágazat szereplőit tömörítő szakmai munkacsoportok ülése után tartott összegzésében hozzátette azt is, hogy az értékes ötletek mellett felmerült problémák egy része más tárcákhoz tartozik, egyes kérdéseket pedig - köztük a kulturális életpályamodell kialakítását, a kulturális szférában dolgozó közalkalmazottak fizetésének emelését - más fórumokon igyekeznek rendezni.
A művészeti munkacsoport ülésén megfogalmazott javaslatokat Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója ismertette. Mint fogalmazott, a kulturális alapellátás célja kell legyen, hogy minden gyerek rendszeresen eljusson egymásra épülő, a művészet szinergiáit bemutatni képes, korosztályának megfelelő művészeti programokra. Ennek érdekében a szakmai szervezetek szerint erősíteni kell az alapfokú művészeti iskolákat, valamint a művészeti képzésnek a közoktatásban betöltött szerepét.
Emellett javasolják a közszolgálati média fokozottabb bevonását, vagy akár egy önálló kulturális média létrehozását. Véleményük szerint fontos a megfelelő minőségi szűrők kidolgozása, valamint az is, hogy a Nemzet Kulturális Alapnál (NKA) létrejöjjön egy külön kollégium a kulturális alapellátás támogatására - sorolta a javaslatokat Fekete Péter.
A közgyűjteményi ágazat képviselőinek javaslatait Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója összegezte. A szervezetek a beszámoló szerint kiemelték egy előzetes helyzetfelmérés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy extra források legyenek elérhetők a diák- és nyugdíjas csoportok utaztatásához a különféle gyűjteményekhez.
Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár a közművelődési munkacsoport javaslatát ismertetve rámutatott: meg kell találni azokat az embereket, legyenek akár a mára sok helyen eltűnt falusi értelmiség még fellelhető képviselői, akiknek a segítségével egy-egy közösség, település eredményesen bevonható a kulturális alapellátás rendszerébe.
A szekció ülésén felmerült problémaként az is, hogy miközben szinte minden kistelepülésen van falunap vagy kisebb fesztivál, az igazán tartalmas, mindennapi kulturális élet megszervezése a legtöbb helyen komoly akadályokba ütközik.
A 2014 szeptemberében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére életre hívott Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala szerdai, harmadik ülésén több mint negyven szakmai szervezet képviseltette magát.
MTI
Az államtitkár a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi ágazat szereplőit tömörítő szakmai munkacsoportok ülése után tartott összegzésében hozzátette azt is, hogy az értékes ötletek mellett felmerült problémák egy része más tárcákhoz tartozik, egyes kérdéseket pedig - köztük a kulturális életpályamodell kialakítását, a kulturális szférában dolgozó közalkalmazottak fizetésének emelését - más fórumokon igyekeznek rendezni.
A művészeti munkacsoport ülésén megfogalmazott javaslatokat Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója ismertette. Mint fogalmazott, a kulturális alapellátás célja kell legyen, hogy minden gyerek rendszeresen eljusson egymásra épülő, a művészet szinergiáit bemutatni képes, korosztályának megfelelő művészeti programokra. Ennek érdekében a szakmai szervezetek szerint erősíteni kell az alapfokú művészeti iskolákat, valamint a művészeti képzésnek a közoktatásban betöltött szerepét.
Emellett javasolják a közszolgálati média fokozottabb bevonását, vagy akár egy önálló kulturális média létrehozását. Véleményük szerint fontos a megfelelő minőségi szűrők kidolgozása, valamint az is, hogy a Nemzet Kulturális Alapnál (NKA) létrejöjjön egy külön kollégium a kulturális alapellátás támogatására - sorolta a javaslatokat Fekete Péter.
A közgyűjteményi ágazat képviselőinek javaslatait Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója összegezte. A szervezetek a beszámoló szerint kiemelték egy előzetes helyzetfelmérés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy extra források legyenek elérhetők a diák- és nyugdíjas csoportok utaztatásához a különféle gyűjteményekhez.
Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár a közművelődési munkacsoport javaslatát ismertetve rámutatott: meg kell találni azokat az embereket, legyenek akár a mára sok helyen eltűnt falusi értelmiség még fellelhető képviselői, akiknek a segítségével egy-egy közösség, település eredményesen bevonható a kulturális alapellátás rendszerébe.
A szekció ülésén felmerült problémaként az is, hogy miközben szinte minden kistelepülésen van falunap vagy kisebb fesztivál, az igazán tartalmas, mindennapi kulturális élet megszervezése a legtöbb helyen komoly akadályokba ütközik.
A 2014 szeptemberében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére életre hívott Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala szerdai, harmadik ülésén több mint negyven szakmai szervezet képviseltette magát.
MTI
Hozzászólások