Írók naplóiról nyílt kiállítás a PIM-ben
Halálom esetén elégetendő! címmel írók naplóiról nyílt kiállítás hétfőn az Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Petőfi Irodalmi Múzeumban, az intézmény alapításának 70. évfordulója alkalmából.
A PIM MTI-hez eljutatott hétfői közleménye szerint a tárlat több szempontból mutatja be az írói naplókat: milyen altípusai lehetnek, milyen füzetbe és hány éven keresztül íródtak, hogyan kerültek a múzeumba, miképpen alakul bennük a makrotörténelem mikrotörténetté.
A tárlaton elsősorban a PIM Kézirattárában őrzött naplókat láthatják az érdeklődő, köztük Csáth Géza, Fodor András, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Szentkuthy Miklós és Lesznai Anna kéziratos naplóját, de naplószerű feljegyzések, időszakosan vezetett naplók és határidőnaplók szinte minden hagyatékban fellelhetők - írták.
Az író, a napló és az életmű viszonya rendkívül változatos képet mutat: míg Márai Sándor egyenértékűnek tekintette a feljegyzéseit és a szépirodalmi műveit, addig Kassák Lajos és Lengyel József inkább csak lehetséges szépirodalmi alkotások csíráit látta személyes jegyzeteiben, Fodor András pedig szerkeszthetetlennek és emiatt művészietlennek tartotta őket.
A kiállítás nagy történelmi eseményekre reflektáló naplójegyzeteket is tartalmaz, a látogatók különböző írói szemszögekből nézhetnek rá az első világháború kitörésére az 1956-os forradalomra, a rendszerváltásra, a teljes napfogyatkozásra vagy a koronavírus-járványra. Emellett magántörténeti pillanatok is gyakran szerepelnek a naplókban, egyebek mellett a születésnapok, karácsonyok, újévi fogadalmak, kiállítás- és mozilátogatások.
A naplók egy téma köré rendeződő altípusai is megjelennek a tárlaton: Lesznai Annának például alkotói előmunkálatokat tartalmazó műhelynaplója volt, Szerb Antal háztartási naplót vezetett, de Polcz Alaine, Kányádi Sándor vagy Tandori Dezső hangos naplóiból is meg lehet hallgatni részleteket. Az érdeklődők láthatnak példákat álomnaplóra, olvasónaplóra, útinaplóra, valamint megtekinthető egy 1790 körül keletkezett szöveg is: Bethlen Pálné Kemény Krisztina gyermekei születéséről szóló feljegyzése, ami a babanaplók ősének tekinthető.
Az augusztus 31-ig nyitva tartó tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat harmadik állomása. Az első két rész, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás és A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei január végéig látogatható - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A PIM MTI-hez eljutatott hétfői közleménye szerint a tárlat több szempontból mutatja be az írói naplókat: milyen altípusai lehetnek, milyen füzetbe és hány éven keresztül íródtak, hogyan kerültek a múzeumba, miképpen alakul bennük a makrotörténelem mikrotörténetté.A tárlaton elsősorban a PIM Kézirattárában őrzött naplókat láthatják az érdeklődő, köztük Csáth Géza, Fodor András, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Szentkuthy Miklós és Lesznai Anna kéziratos naplóját, de naplószerű feljegyzések, időszakosan vezetett naplók és határidőnaplók szinte minden hagyatékban fellelhetők - írták.
Az író, a napló és az életmű viszonya rendkívül változatos képet mutat: míg Márai Sándor egyenértékűnek tekintette a feljegyzéseit és a szépirodalmi műveit, addig Kassák Lajos és Lengyel József inkább csak lehetséges szépirodalmi alkotások csíráit látta személyes jegyzeteiben, Fodor András pedig szerkeszthetetlennek és emiatt művészietlennek tartotta őket.
A kiállítás nagy történelmi eseményekre reflektáló naplójegyzeteket is tartalmaz, a látogatók különböző írói szemszögekből nézhetnek rá az első világháború kitörésére az 1956-os forradalomra, a rendszerváltásra, a teljes napfogyatkozásra vagy a koronavírus-járványra. Emellett magántörténeti pillanatok is gyakran szerepelnek a naplókban, egyebek mellett a születésnapok, karácsonyok, újévi fogadalmak, kiállítás- és mozilátogatások.
A naplók egy téma köré rendeződő altípusai is megjelennek a tárlaton: Lesznai Annának például alkotói előmunkálatokat tartalmazó műhelynaplója volt, Szerb Antal háztartási naplót vezetett, de Polcz Alaine, Kányádi Sándor vagy Tandori Dezső hangos naplóiból is meg lehet hallgatni részleteket. Az érdeklődők láthatnak példákat álomnaplóra, olvasónaplóra, útinaplóra, valamint megtekinthető egy 1790 körül keletkezett szöveg is: Bethlen Pálné Kemény Krisztina gyermekei születéséről szóló feljegyzése, ami a babanaplók ősének tekinthető.
Az augusztus 31-ig nyitva tartó tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat harmadik állomása. Az első két rész, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás és A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei január végéig látogatható - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások