Kerekasztal-beszélgetés Helmut Kohl és Henry Kissinger kötetéről
A befejezetlen európai integráció helyes útjának felvázolásaként, ugyanakkor a szerző életművének egyfajta összefoglalásaként méltatták a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szombati kerekasztal-beszélgetésének résztvevői Helmut Kohl volt német kancellár Aggodalom Európáért című, az Antall József Tudásközpont által kiadott kötetét.
Czukor József volt berlini nagykövet, miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: az eredetileg 2014 végén megjelent mű két nagy krízissel, az euróválsággal és az orosz-ukrán konfliktussal foglalkozik, bemutatva a szerző gondolatait, miként kellene, kellett volna másként kezelnie ezeket az európai közösségnek. Ezek mellé került azóta harmadikként a migrációs krízis.
A kohli módszerekkel ezeket a válságokat nem lehetett volna elkerülni, de másképp kezeltük volna őket - jegyezte meg a főtanácsadó a szerző előszavával és Orbán Viktor magyar miniszterelnök bevezetőjével megjelent kötet bemutatóján.
Mint fogalmazott, a második világégés utáni egységsülés célja az volt, "hogyan lehet Európában a háborút zárójelbe tenni, egyszer és mindenkorra", de a célt az ötletet pártoló Winston Churchill brit miniszterelnök is nemzeti kereteken belül gondolta.
Czukor József szerint "erős európai vezetőkre van szükség", és "meg kell erősödnie néhány vezetőnek, hogy Európa hangja hallható legyen". Megemlítette: a szerző e művéből és korábbi munkáiból szótárt kellene csinálni, hogy a politikával kapcsolatos fogalmak alatt ugyanazt értsük, hiszen "a magyar közéleti vitákból Helmut Kohl szókincse hiányzik".
Ugrósdy Márton politológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy amikor az 1980-as évek elején Helmut Kohl kancellárként hivatalba lépett, egyfajta "euroszklerózis" jellemezte az integrációt, de ennek új lendületet adva sikerült tovább lépni; ennek egyik eredménye volt a közös pénz bevezetése.
Hangsúlyozta: nem feltétlenül gond, ha éppen nem látszanak világosan a problémák megoldásai, hiszen "adott esetben újra tudjuk definiálni az Európai Uniót", és olyan közösséggé alakíthatjuk azt, amely megfelel az abban élő nemzeteknek.
Utalt rá: az elmúlt években némiképp háttérbe szorult az unióban a problémák konszenzusos rendezése, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy nem elítélni, kritizálni kell az eltérő utat választókat, hanem "lehetőséget adni arra, hogy az emberek, a politikusok megtalálják a legjobb megoldást".
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kohl-életmű egyfajta összefoglalásaként méltatta a kötetet, megemlítve, a szerző nemzedékének alapélménye, hogy Európában a második világháború vége óta eltelt hét évtizedben béke honolt.
Czukor Józsefhez csatlakozva kijelentette, "Európa tele van politikusokkal, és alig van államférfi", a politikában a gyakorlat nyert teret az elmélet rovására, ugyanakkor hiányzik a vízió, miközben teljesen új kihívások előtt áll az unió.
Henry Kissinger Világrend című művéről szólva kijelentette, az "évszázadokat elemez - jól"; e munka erényeként említette Ugrósdy Márton, hogy kiváló "nagyképet" ad a folyamatokról, míg Czukor József a kötetről azt emelte ki, az tipikusan amerikai koncepcióval tekint Európára, jellemzően hídfőt látva a kontinensben.
(Forrás: MTI)
Czukor József volt berlini nagykövet, miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: az eredetileg 2014 végén megjelent mű két nagy krízissel, az euróválsággal és az orosz-ukrán konfliktussal foglalkozik, bemutatva a szerző gondolatait, miként kellene, kellett volna másként kezelnie ezeket az európai közösségnek.
A kohli módszerekkel ezeket a válságokat nem lehetett volna elkerülni, de másképp kezeltük volna őket - jegyezte meg a főtanácsadó a szerző előszavával és Orbán Viktor magyar miniszterelnök bevezetőjével megjelent kötet bemutatóján.
Mint fogalmazott, a második világégés utáni egységsülés célja az volt, "hogyan lehet Európában a háborút zárójelbe tenni, egyszer és mindenkorra", de a célt az ötletet pártoló Winston Churchill brit miniszterelnök is nemzeti kereteken belül gondolta.
Czukor József szerint "erős európai vezetőkre van szükség", és "meg kell erősödnie néhány vezetőnek, hogy Európa hangja hallható legyen". Megemlítette: a szerző e művéből és korábbi munkáiból szótárt kellene csinálni, hogy a politikával kapcsolatos fogalmak alatt ugyanazt értsük, hiszen "a magyar közéleti vitákból Helmut Kohl szókincse hiányzik".
Ugrósdy Márton politológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy amikor az 1980-as évek elején Helmut Kohl kancellárként hivatalba lépett, egyfajta "euroszklerózis" jellemezte az integrációt, de ennek új lendületet adva sikerült tovább lépni; ennek egyik eredménye volt a közös pénz bevezetése.
Hangsúlyozta: nem feltétlenül gond, ha éppen nem látszanak világosan a problémák megoldásai, hiszen "adott esetben újra tudjuk definiálni az Európai Uniót", és olyan közösséggé alakíthatjuk azt, amely megfelel az abban élő nemzeteknek.
Utalt rá: az elmúlt években némiképp háttérbe szorult az unióban a problémák konszenzusos rendezése, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy nem elítélni, kritizálni kell az eltérő utat választókat, hanem "lehetőséget adni arra, hogy az emberek, a politikusok megtalálják a legjobb megoldást".
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kohl-életmű egyfajta összefoglalásaként méltatta a kötetet, megemlítve, a szerző nemzedékének alapélménye, hogy Európában a második világháború vége óta eltelt hét évtizedben béke honolt.
Czukor Józsefhez csatlakozva kijelentette, "Európa tele van politikusokkal, és alig van államférfi", a politikában a gyakorlat nyert teret az elmélet rovására, ugyanakkor hiányzik a vízió, miközben teljesen új kihívások előtt áll az unió.
Henry Kissinger Világrend című művéről szólva kijelentette, az "évszázadokat elemez - jól"; e munka erényeként említette Ugrósdy Márton, hogy kiváló "nagyképet" ad a folyamatokról, míg Czukor József a kötetről azt emelte ki, az tipikusan amerikai koncepcióval tekint Európára, jellemzően hídfőt látva a kontinensben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások