Kertész Imre életművéről rendeztek tudományos ülést Budapesten
Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa életművéről rendezett tudományos ülést Mentés másként címmel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete és a Kertész Imre Intézet csütörtökön Budapesten.
A rendezvény célja hozzájárulni annak tisztázásához, hogy milyen szerepet tölt be a Kertész-életmű a mai magyar szakmai és közgondolkodásban - mondta az MTI-nek Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet vezetője. Hozzáfűzte: az nem kérdés, hogy egy irodalmi Nobel-díjas alkotónak van helye a mai irodalmi közbeszédben, de hogy pontosan mi a helye, hová kell pozícionálni Kertész Imre teljesítményét, még nyitott kérdés.
"Rengeteg dolgot nem vagy csak félig tudunk a kertészi életműről és számomra külön is fontos, hogy ne csak a regények, hanem a más műfajban született művek is kellő figyelmet kapjanak" - fogalmazott a számos díjjal kitüntetett író egykori szerkesztője. Hafner Zoltán kiemelte: az, hogy Kertész Imre sokrétű, komplex és ugyanakkor nagyon is koherens életművét gyakran csupán a Sorstalansággal azonosítják, azon leegyszerűsítő, téves állításból fakad, amely szerint az író a később filmre is adaptált regényéért kapott volna irodalmi Nobel-díjat.
Ezzel szemben a valóság az, hogy az irodalmi Nobel-díjjal nem egy-egy alkotást, hanem életműveket szoktak elismerni és a díj indoklásában sem hangsúlyozták különösebben a Sorstalanságot. Hafner Zoltán úgy vélte: az író sokszor csak a Nobel-díj miatti illendőségből szerepel az irodalmi kánonban, hiányzik az életművéről alkotott minimális szakmai konszenzus, az pedig kevés, hogy kötelező olvasmánnyá tették a Sorstalanságot, amitől egyébként maga a szerző meg is rémült. Ettől függetlenül Kertész Imre műveit ma sem ismerik nagyon Magyarországon.
"Ha nincs a Nobel-díj, nem is tudnánk már Kertész Imréről, holott valóban egy európai rangú életműről van szó" - mondta Hafner Zoltán. Kitért arra is: a szerző eddig kiadatlan műveinek sajtó alá rendezése és megjelentetése mellett a Kertész Imre Intézet a jövő év folyamán fordítói és kutatói ösztöndíjakat tervez meghirdetni. Emellett az intézet céljaira megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti villaépületben állandó és időszaki kiállítások is várni fogják a közönséget a felújítást követően.
A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével kötött megállapodás értelmében a Kertész Imre Intézetet életre hívó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány lett a szerző máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. Ugyanakkor a szerző kéziratainak jelentős részét a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik.
Hafner Zoltán felidézte: Kertész Imre évtizedeken át feleslegesnek érezte saját életművét a hazai szellemi életben és a 90-es évek végén, a "Valaki más. A változás krónikája" című könyve fogadtatását látva végleg kiábrándult abból a humán értelmiségi elitből, amely meghatározó szerepet kapott az akkori médiában. Akkor döntött úgy, hogy élve a lehetőséggel a Berlini Művészeti Akadémián helyezi letétbe hagyatékát. Ugyanakkor több mint tíz év telt el addig, amíg 2011 májusában adásvételi szerződés jött létre a német intézmény és Kertész Imre között arról, hogy a hagyaték mely részét fogják Berlinben őrizni.
A magyar közgyűjteményeknek ebben a több mint tíz évben lehetősége lett volna megkeresni Kertész Imrét, aki ingyen odaadta volna a hagyatékát. Nem kellett senkinek - fűzte hozzá. Kiemelte azt is: Kertész Imre nem volt megosztó személyiség, egyszerűen a magyarországi szellemi környezet - amely most a Kertész Imre Intézettel kapcsolatos szakmai kérdéseket is politikai kontextusba erőlteti - volt olyan, amiben nem tudott természetes módon mozogni.
Hafner Zoltán szerint Kertész Imre három évvel ezelőtt egyezett bele abba, hogy életművét intézményi kereten belül gondozhassák halála után. A konkrét működési feltételek véglegesítése 2016 tavaszán történt meg, ennek értelmében kezdte meg működését 2017 januárjában a Kertész Imre Intézet.
(Forrás: MTI)
A rendezvény célja hozzájárulni annak tisztázásához, hogy milyen szerepet tölt be a Kertész-életmű a mai magyar szakmai és közgondolkodásban - mondta az MTI-nek Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet vezetője. Hozzáfűzte: az nem kérdés, hogy egy irodalmi Nobel-díjas alkotónak van helye a mai irodalmi közbeszédben, de hogy pontosan mi a helye, hová kell pozícionálni Kertész Imre teljesítményét, még nyitott kérdés.
A közbeszédben Kertész Imrét sokszor egykönyves szerzőként tartják számon, ez az életmű ismeretében mindenképpen téves kép - emelte ki Kocsis Miklós, aki elmondta azt is: a csütörtöki szűk körű szimpózium, amelyen az életmű értő ismerői vitatják meg nézeteiket, előkészítése egy 2018-ra tervezett, nagyszabású és nyilvános Kertész Imre-konferenciának. A Hild-villában rendezett tudományos ülést egyébként a szervezők rögzítik és a felvétel a nagyközönség számára is elérhető lesz.
Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetője az MTI-nek hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben egyetlen konferenciát sem szerveztek Magyarországon a nemzetközi színtéren is ünnepelt íróról.
A csütörtöki ülés célja felmérni a lehetséges kutatási irányokat, olyan előadók - Németh Tamás, Horváth Péter, Soltész Márton, Molnár Sára és Sturm László irodalomtörténészek - bevonásával, akikről maga Kertész Imre is elismeréssel nyilatkozott.
"Rengeteg dolgot nem vagy csak félig tudunk a kertészi életműről és számomra külön is fontos, hogy ne csak a regények, hanem a más műfajban született művek is kellő figyelmet kapjanak" - fogalmazott a számos díjjal kitüntetett író egykori szerkesztője. Hafner Zoltán kiemelte: az, hogy Kertész Imre sokrétű, komplex és ugyanakkor nagyon is koherens életművét gyakran csupán a Sorstalansággal azonosítják, azon leegyszerűsítő, téves állításból fakad, amely szerint az író a később filmre is adaptált regényéért kapott volna irodalmi Nobel-díjat.
Ezzel szemben a valóság az, hogy az irodalmi Nobel-díjjal nem egy-egy alkotást, hanem életműveket szoktak elismerni és a díj indoklásában sem hangsúlyozták különösebben a Sorstalanságot. Hafner Zoltán úgy vélte: az író sokszor csak a Nobel-díj miatti illendőségből szerepel az irodalmi kánonban, hiányzik az életművéről alkotott minimális szakmai konszenzus, az pedig kevés, hogy kötelező olvasmánnyá tették a Sorstalanságot, amitől egyébként maga a szerző meg is rémült. Ettől függetlenül Kertész Imre műveit ma sem ismerik nagyon Magyarországon.
"Ha nincs a Nobel-díj, nem is tudnánk már Kertész Imréről, holott valóban egy európai rangú életműről van szó" - mondta Hafner Zoltán. Kitért arra is: a szerző eddig kiadatlan műveinek sajtó alá rendezése és megjelentetése mellett a Kertész Imre Intézet a jövő év folyamán fordítói és kutatói ösztöndíjakat tervez meghirdetni. Emellett az intézet céljaira megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti villaépületben állandó és időszaki kiállítások is várni fogják a közönséget a felújítást követően.
A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével kötött megállapodás értelmében a Kertész Imre Intézetet életre hívó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány lett a szerző máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. Ugyanakkor a szerző kéziratainak jelentős részét a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik.
Hafner Zoltán felidézte: Kertész Imre évtizedeken át feleslegesnek érezte saját életművét a hazai szellemi életben és a 90-es évek végén, a "Valaki más. A változás krónikája" című könyve fogadtatását látva végleg kiábrándult abból a humán értelmiségi elitből, amely meghatározó szerepet kapott az akkori médiában. Akkor döntött úgy, hogy élve a lehetőséggel a Berlini Művészeti Akadémián helyezi letétbe hagyatékát. Ugyanakkor több mint tíz év telt el addig, amíg 2011 májusában adásvételi szerződés jött létre a német intézmény és Kertész Imre között arról, hogy a hagyaték mely részét fogják Berlinben őrizni.
A magyar közgyűjteményeknek ebben a több mint tíz évben lehetősége lett volna megkeresni Kertész Imrét, aki ingyen odaadta volna a hagyatékát. Nem kellett senkinek - fűzte hozzá. Kiemelte azt is: Kertész Imre nem volt megosztó személyiség, egyszerűen a magyarországi szellemi környezet - amely most a Kertész Imre Intézettel kapcsolatos szakmai kérdéseket is politikai kontextusba erőlteti - volt olyan, amiben nem tudott természetes módon mozogni.
Hafner Zoltán szerint Kertész Imre három évvel ezelőtt egyezett bele abba, hogy életművét intézményi kereten belül gondozhassák halála után. A konkrét működési feltételek véglegesítése 2016 tavaszán történt meg, ennek értelmében kezdte meg működését 2017 januárjában a Kertész Imre Intézet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások