Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi származású Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy "találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot".
A rendező Csurulya Csongor elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de ő valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekek számára is.
A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól - közölte. A fő üzenete az, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Hangsúlyozta, nem szerette volna nagyon "skanzenszerűvé" tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal "be is zárta volna". Így a zene - amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett - sem autentikus népzene lesz, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk lesz a történetmesélésben.
A jelmezeken - amelyek Petrovszki Árpád munkái - megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat.
Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok "kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján".
A rendező a díszletet - amelyet Vacsi Dávid szcenikus jegyez - az "ő fejükkel gondolkodva, minecrafotsan" találta ki, grafikailag és térkompozícióban is. A darabban hat helyszín lesz, mindenhol 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket (például egy várat), amelyek változásait játék közben a szereplők alakítják ki. "Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra" - vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
(Forrás: MTI)
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi származású Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy "találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot".A rendező Csurulya Csongor elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de ő valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekek számára is.
Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van.
A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól - közölte. A fő üzenete az, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Hangsúlyozta, nem szerette volna nagyon "skanzenszerűvé" tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal "be is zárta volna". Így a zene - amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett - sem autentikus népzene lesz, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk lesz a történetmesélésben.
A jelmezeken - amelyek Petrovszki Árpád munkái - megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat.
Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok "kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján".
A rendező a díszletet - amelyet Vacsi Dávid szcenikus jegyez - az "ő fejükkel gondolkodva, minecrafotsan" találta ki, grafikailag és térkompozícióban is. A darabban hat helyszín lesz, mindenhol 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket (például egy várat), amelyek változásait játék közben a szereplők alakítják ki. "Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra" - vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások