Kívánságkoncerttel ünnepel a 30 éves Budapesti Fesztiválzenekar
A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) hagyományos karácsonyi hangversenye csütörtök este egyben születésnapi kívánságkoncert is lesz a Budapesti Kongresszusi Központban. Az együttes 30 éve, 1983. december 26-án adta első koncertjét a Zeneakadémián Fischer Iván vezényletével és Kocsis Zoltán közreműködésével.
A karácsonyi koncert műsorát a közönség szerkeszti - csütörtök este a kongresszusi központba lépőket egy 300 műből álló "étlap" fogadja, 37 zeneszerző alkotásaiból választhat a publikum - közölte az együttes az MTI-vel. A listán Beethoventől nyolc, Haydntól hat, Mozarttól hét szimfónia és több kisebb darab szerepel, de természetesen ott van a választékban Bartók, Dohnányi, Liszt és Kodály is.
A Budapesti Fesztiválzenekar fennállásának három évtizede alatt többféle hangversenytípussal kísérletezett. Ezek némelyike különösen népszerűnek bizonyult, ilyen a titokkoncert, amelynek műsorát hallgatás övezi, de legalább a muzsikusok tudják, mit fognak játszani. A kívánságkoncertek műsorát viszont ők sem ismerik előre, így a meglepetés teljes lesz.
"Az eredmény messze felülmúlta harminc évvel ezelőtti reményeimet. Valóban újfajta zenekar született. Nincs sok értelme annak, hogy rangsorokat állítsunk fel zenekarok között, mert különbözőek a kritériumok. Van, aki a zenekarokat a perfekció, a hangzás szépsége vagy a stílusbiztonság alapján osztályozná. De ha a kritérium a mi saját művészi célunk, a kollektív muzikalitás, odaadás és ezáltal a kompozíciók legmélyebb tartalmának közvetítése, akkor ma a Budapesti Fesztiválzenekar az élen jár a világ zenekarai között. Büszkék lehetünk. Az egész világon ünneplik zenekarunkat, módszereinkről tanulmányokat írnak" - írja az ünnepi koncert műsorfüzetében megjelent köszöntőjében az alapító karmester, zeneigazgató, Fischer Iván.
Körner Tamás volt igazgató szerint "írni kellene a közönségről, a Fesztiválzenekar nagy családjáról. Akik nemcsak a koncerttermeket töltötték meg, de ha kellett, velünk tüntettek a Városháza előtt, akik hálózsákban éjszakáztak az utcán a zenekar irodája előtt, hogy reggel a bérletárusításnál jegyhez jussanak, akik éveken át őrizték lakásukban a papírszéket, amelyet Fischer Iván a Hősök terei koncert után nekik dedikált, akik ugyanolyan izgalommal vitték gyereküket az első kakaókoncertre, amilyen izgatottak ők voltak 15-20 éve."
Nemcsak jeles személyiségek, például Göncz Árpád köztársasági elnök, Marschall Miklós, a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány korábbi elnöke köszönti az ünneplő zenekart, hanem a ma már nem aktív muzsikusok is felidézik az elmúlt évtizedeket a kiadványban. Az évforduló alkalmából áttekintik a zenekar történetének főbb állomásait is. 1989-ben adták például az első londoni hangversenyüket, 1991-ben játszottak először a Hősök terén a Budapesti Búcsú keretében. Ugyanitt tiltakoztak 1993-ban a balkáni háború ellen.
1997-ben lett tiszteletbeli karmesterük Solti György, 2005-ben rendezték az első Budapesti Mahler-ünnepet az akkor frissen megnyílt Művészetek Palotájában, 2008-ban választotta a brit zenei szaklap a világ 10 legjobb zenekara közé a BFZ-t, és ugyanebben az évben indították el szintén a Müpában a zenei maratonokat. Az ünneplés után már készülnek a következő, február 2-i Bach-maratonra.
MTI
A karácsonyi koncert műsorát a közönség szerkeszti - csütörtök este a kongresszusi központba lépőket egy 300 műből álló "étlap" fogadja, 37 zeneszerző alkotásaiból választhat a publikum - közölte az együttes az MTI-vel. A listán Beethoventől nyolc, Haydntól hat, Mozarttól hét szimfónia és több kisebb darab szerepel, de természetesen ott van a választékban Bartók, Dohnányi, Liszt és Kodály is.A Budapesti Fesztiválzenekar fennállásának három évtizede alatt többféle hangversenytípussal kísérletezett.
"Az eredmény messze felülmúlta harminc évvel ezelőtti reményeimet. Valóban újfajta zenekar született. Nincs sok értelme annak, hogy rangsorokat állítsunk fel zenekarok között, mert különbözőek a kritériumok. Van, aki a zenekarokat a perfekció, a hangzás szépsége vagy a stílusbiztonság alapján osztályozná. De ha a kritérium a mi saját művészi célunk, a kollektív muzikalitás, odaadás és ezáltal a kompozíciók legmélyebb tartalmának közvetítése, akkor ma a Budapesti Fesztiválzenekar az élen jár a világ zenekarai között. Büszkék lehetünk. Az egész világon ünneplik zenekarunkat, módszereinkről tanulmányokat írnak" - írja az ünnepi koncert műsorfüzetében megjelent köszöntőjében az alapító karmester, zeneigazgató, Fischer Iván.
Körner Tamás volt igazgató szerint "írni kellene a közönségről, a Fesztiválzenekar nagy családjáról. Akik nemcsak a koncerttermeket töltötték meg, de ha kellett, velünk tüntettek a Városháza előtt, akik hálózsákban éjszakáztak az utcán a zenekar irodája előtt, hogy reggel a bérletárusításnál jegyhez jussanak, akik éveken át őrizték lakásukban a papírszéket, amelyet Fischer Iván a Hősök terei koncert után nekik dedikált, akik ugyanolyan izgalommal vitték gyereküket az első kakaókoncertre, amilyen izgatottak ők voltak 15-20 éve."
Nemcsak jeles személyiségek, például Göncz Árpád köztársasági elnök, Marschall Miklós, a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány korábbi elnöke köszönti az ünneplő zenekart, hanem a ma már nem aktív muzsikusok is felidézik az elmúlt évtizedeket a kiadványban. Az évforduló alkalmából áttekintik a zenekar történetének főbb állomásait is. 1989-ben adták például az első londoni hangversenyüket, 1991-ben játszottak először a Hősök terén a Budapesti Búcsú keretében. Ugyanitt tiltakoztak 1993-ban a balkáni háború ellen.
1997-ben lett tiszteletbeli karmesterük Solti György, 2005-ben rendezték az első Budapesti Mahler-ünnepet az akkor frissen megnyílt Művészetek Palotájában, 2008-ban választotta a brit zenei szaklap a világ 10 legjobb zenekara közé a BFZ-t, és ugyanebben az évben indították el szintén a Müpában a zenei maratonokat. Az ünneplés után már készülnek a következő, február 2-i Bach-maratonra.
MTI
Hozzászólások