Konferencia a két világháború közötti magyar kultúráról és társadalomról
A két világháború közötti magyar kultúráról és társadalomról tartottak konferenciát szombaton Kaposváron a Horthy Miklós Alapítvány szervezésében.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával megrendezett esemény fővédnöke a mintegy 300 résztvevő előtt mondott beszédében a két világháború közötti időszakról szólva kiemelte: "egyre inkább tisztul az a korszak". Horthy Miklós kormányzó szerepét elemezve pedig azt hangsúlyozta: szembe kell nézni a tényekkel.
"Aki úgy mond ítéletet cselekvő, döntéshozó történelmi személyiségekről, hogy figyelmen kívül hagyja a körülményeket, annak reménye sem lehet arra, hogy reális vagy legalább méltányos ítéletet alkosson" - szögezte le Lezsák Sándor.
A politikus hosszúra nyújtott Horthy-ellenes kampányról beszélt, amelynek véleménye szerint "karmesterei" is vannak.
Lezsák Sándor méltatta, hogy Horthy Miklós kormányzóként vállalta a rendteremtő szerepét és felelősségét, neki köszönhetően - politikusok, civil és egyházi közösségek segítségével - sikerült új életre kelteni a megcsonkított Magyarországot. "Lehet támadni Horthyt a németekkel való szövetségért, de ugyan milyen eszközökkel védekezhetett volna a megcsonkított, katonailag is megbénított kis Magyarország a német hadigépezettel szemben?" - vetette fel a kérdést.
Szavai szerint a történészek dolga és felelőssége, hogy tisztázzák "a Horthyról alkotott, évtizedeken át torzított képet". Rámutatott: "a politikusok, közéleti emberek dolga is megbecsülni és vállalni - mindenféle támadása ellenére - a Horthy-korszakból és a kormányzó államférfiúi tulajdonságaiból mindazt, ami józan ésszel és méltányossággal vállalható".
A rendezvény díszvendége, ifj. Horthy István, a néhai kormányzó, Horthy Miklós unokája köszöntőjében felidézte, hogy négy és fél évtized külföldi tartózkodás után 1989-ben jött először haza Magyarországra, majd 1993-ben kísérte haza nagyszülei hamvait Kenderesre, végső nyughelyükre.
Elmondása szerint ekkor tapasztalta, hogy Magyarországon "történelmi lövészárkok által elválasztva élünk (...), ez a megosztottság áthatja a mindennapjainkat, a magyarországi politikai folyamatokat, és akadályozza, hogy bármit közösen tegyünk a jobb jövőért".
Ezek a konfliktusok, bár látszólag ideológiák mentén zajlanak, érzése szerint valójában traumák, amelyeket sok-sok generáción átörökített családi történetek tartanak életben. Amikor ezek az értelmezések ideológiai köntöst öltenek, az egymással való párbeszéd még nehezebbé válik - jelentette ki ifj. Horthy István.
"Sajnos vannak olyanok is, akik politikai előny szempontjából az ilyen konfliktusokat inkább táplálni, mint megoldani igyekeznek" - mutatott rá, és arra figyelmeztetett: "a konfliktusokat táplálni veszélyes üzem". Azokban a társadalmakban, ahol a történelmi traumák mély megosztottsághoz vezettek, és ezeket nem oldották fel egy generáció élete során, ott a következő nemzedékek - örökségként - újabb és újabb erőszakhullámoktól szenvednek.
Ifj. Horthy István meggyőződésének adott hangot, hogy "az első lépés az ilyen konfliktusnak a feloldására a történelemtudás", az, hogy mindenki tudja, hogy valójában mi történt. Hasznosnak nevezte a vitát is, de csak abban az esetben, ha egymást meghallgatják a felek.
A mostani konferencia is egy lépéssel közelebb visz a társadalmi lövészárkok felszámolása felé - jegyezte meg.
Az esemény résztvevői a tanácskozás előtt ünnepi szentmisén vettek részt, majd megkoszorúzták a vitézi emléktáblát.
Az egész napos konferencián három szekcióban a korszak meghatározó, sorsfordító eseményeiről, kultúrpolitikájáról, Horthy István és Horthy Istvánné munkásságáról történészek tartanak előadást.
A rendezvényt este a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Kié ez az ország? című előadása zárja a Szivárvány Kultúrpalotában.
(Forrás: MTI)
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával megrendezett esemény fővédnöke a mintegy 300 résztvevő előtt mondott beszédében a két világháború közötti időszakról szólva kiemelte: "egyre inkább tisztul az a korszak". Horthy Miklós kormányzó szerepét elemezve pedig azt hangsúlyozta: szembe kell nézni a tényekkel."Aki úgy mond ítéletet cselekvő, döntéshozó történelmi személyiségekről, hogy figyelmen kívül hagyja a körülményeket, annak reménye sem lehet arra, hogy reális vagy legalább méltányos ítéletet alkosson" - szögezte le Lezsák Sándor.
A politikus hosszúra nyújtott Horthy-ellenes kampányról beszélt, amelynek véleménye szerint "karmesterei" is vannak.
Ők rendre tudatosan torzítják a történelmi tényeket, és ugyanilyen tudatossággal igyekeznek sárba döngölni azokat a történelmi személyiségeket, akik alkottak valamit a maguk korában, és akiket ők diktátornak bélyegeznek, anélkül, hogy mérlegelnék a lehetőségeket és korlátokat, amelyek között politikai, kormányzati döntéseket kellett hozni - fogalmazott.
Lezsák Sándor méltatta, hogy Horthy Miklós kormányzóként vállalta a rendteremtő szerepét és felelősségét, neki köszönhetően - politikusok, civil és egyházi közösségek segítségével - sikerült új életre kelteni a megcsonkított Magyarországot. "Lehet támadni Horthyt a németekkel való szövetségért, de ugyan milyen eszközökkel védekezhetett volna a megcsonkított, katonailag is megbénított kis Magyarország a német hadigépezettel szemben?" - vetette fel a kérdést.
Szavai szerint a történészek dolga és felelőssége, hogy tisztázzák "a Horthyról alkotott, évtizedeken át torzított képet". Rámutatott: "a politikusok, közéleti emberek dolga is megbecsülni és vállalni - mindenféle támadása ellenére - a Horthy-korszakból és a kormányzó államférfiúi tulajdonságaiból mindazt, ami józan ésszel és méltányossággal vállalható".
A rendezvény díszvendége, ifj. Horthy István, a néhai kormányzó, Horthy Miklós unokája köszöntőjében felidézte, hogy négy és fél évtized külföldi tartózkodás után 1989-ben jött először haza Magyarországra, majd 1993-ben kísérte haza nagyszülei hamvait Kenderesre, végső nyughelyükre.
Elmondása szerint ekkor tapasztalta, hogy Magyarországon "történelmi lövészárkok által elválasztva élünk (...), ez a megosztottság áthatja a mindennapjainkat, a magyarországi politikai folyamatokat, és akadályozza, hogy bármit közösen tegyünk a jobb jövőért".
Ezek a konfliktusok, bár látszólag ideológiák mentén zajlanak, érzése szerint valójában traumák, amelyeket sok-sok generáción átörökített családi történetek tartanak életben. Amikor ezek az értelmezések ideológiai köntöst öltenek, az egymással való párbeszéd még nehezebbé válik - jelentette ki ifj. Horthy István.
"Sajnos vannak olyanok is, akik politikai előny szempontjából az ilyen konfliktusokat inkább táplálni, mint megoldani igyekeznek" - mutatott rá, és arra figyelmeztetett: "a konfliktusokat táplálni veszélyes üzem". Azokban a társadalmakban, ahol a történelmi traumák mély megosztottsághoz vezettek, és ezeket nem oldották fel egy generáció élete során, ott a következő nemzedékek - örökségként - újabb és újabb erőszakhullámoktól szenvednek.
Ifj. Horthy István meggyőződésének adott hangot, hogy "az első lépés az ilyen konfliktusnak a feloldására a történelemtudás", az, hogy mindenki tudja, hogy valójában mi történt. Hasznosnak nevezte a vitát is, de csak abban az esetben, ha egymást meghallgatják a felek.
A mostani konferencia is egy lépéssel közelebb visz a társadalmi lövészárkok felszámolása felé - jegyezte meg.
Az esemény résztvevői a tanácskozás előtt ünnepi szentmisén vettek részt, majd megkoszorúzták a vitézi emléktáblát.
Az egész napos konferencián három szekcióban a korszak meghatározó, sorsfordító eseményeiről, kultúrpolitikájáról, Horthy István és Horthy Istvánné munkásságáról történészek tartanak előadást.
A rendezvényt este a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Kié ez az ország? című előadása zárja a Szivárvány Kultúrpalotában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások