Kontra Ferenc író kapta az Arany János-díjat
Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat, a legjobb első verseskötetért járó Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta meg a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett keddi, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen Budapesten.
Az Arany János-díj célja a régebbi és élő magyar irodalom értékeinek védelme, gondozása, új értékek létrejöttének elősegítése, anyanyelvünk ápolása, nemesítése, művészi gazdagítása, valamint a kiterjedt gondolat- és érzelemvilág szabad kifejezése, értékmegőrző és értékfelmutató szándékkal - mondta Fekete Péter kulturális államtitkár.
Tóth Erzsébet költő laudációjában kiemelte: Kontra Ferenc a magyarság azon írói közül való, akik a trianoni döntés miatt elszakadtak az anyaországtól. Kontra nagyszerű versei, regényei, drámái és novellái mellett megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. Egész életműve erről a mostohaságról, a térség reménytelen kitörési lehetőségeiről, az elvágyódásról és a menekülési kísérletekről szól."
Tóth Erzsébet hangsúlyozta, hogy Kontra Ferenc szinte minden novellájában ott van a háborús fenyegetettség, a "sehol sem otthon" érzés, de a mindig erőt adó súlyos hűségérzés is. "A feladat, amit a római katona őstől kapott: őrizni a hazát a szívben, ha már máshol nem lehet." "Az ember létbevetettségét Kontra olyan magas művészi színvonalon ábrázolja, hogy ott lehetne minden magyar és világirodalmi antológiában. Eddig is több nyelvre lefordított művei alapján jogos az igény, hogy lassan világszerte megismerhetik az olvasók" - fűzte hozzá.
Az írónak eddig húsz kötete jelent meg, "de egyik se mellékállomás", regényei és novellái rendkívüli érzékenységgel, összetéveszthetetlen hangon megírt alkotásai a közép-európai ember sorsának - mondta róla a költő. Kontra Ferenc 1958-ban született a mai Horvátország területén található Darázson, tanulmányait Pécsen és Szegeden végezte. Volt az Új Symposion irodalmi szerkesztője, a Magyar Szó kultúra rovatának szerkesztője, majd a napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője is. Munkásságát számos díjjal elismerték, alkotásait német, angol, francia, lengyel, román, bolgár, horvát és szerb nyelvre is lefordították.
A Gérecz Attila-díjat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősi halottja, Gérecz Attila költő emlékére Kárpáti Kamil költő, a Stádium Kiadó vezetője alapította 1992-ben. 2002 óta állami elismerés, amelyet a 30. életévüket be nem töltött elsőkötetes alkotóknak adományoznak. Dezső Kata a díjat Akiket hazavártak című kötetéért kapta meg, amely az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában jelent meg.
Az ünnepségen Turi Bálint színművész olvasta fel Orbán János Dénes költő laudációját, amely szerint Dezső Katának markáns, egyedi hangja van és specifikus, csak rá jellemző képalkotási módszere, ami feltűnő a mai kortárs, fiatal irodalomban. "Játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó fölzaklató verseit, melyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének" - véli Orbán János Dénes.
Mint írja, Dezső Kata költeményeinek van témája, mondandója, nem köti gúzsba az illedelmesség, vagy a politikai korrektség. "Falusi lány, akit az élet nem kímélt, ellenben önállóságra és túlélésre, sőt harcra nevelt, miközben belül hiperérzékennyé vált." A költő szerint Dezső Kata megrajzolja a vidéki élet lélekrajzát, abortuszokkal, alkoholizmussal teli depresszív világát, ezáltal "a kötet sokkoló, ugyanakkor fülbemászó is egyben".
Dezső Kata 1996. augusztus 25-én született Zalaegerszegen, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szabad bölcsész szakos hallgatója. Publikált a Hévízben, a Magyar Naplóban, az Irodalmi Jelenben, a Prae-ben. Akiket hazavártak című verseskötete 2017-ben jelent meg.
(Forrás: MTI)
Az Arany János-díj célja a régebbi és élő magyar irodalom értékeinek védelme, gondozása, új értékek létrejöttének elősegítése, anyanyelvünk ápolása, nemesítése, művészi gazdagítása, valamint a kiterjedt gondolat- és érzelemvilág szabad kifejezése, értékmegőrző és értékfelmutató szándékkal - mondta Fekete Péter kulturális államtitkár.
Az 1956-os mártír költőről elnevezett Gérecz Attila-díj kitüntetettjéről úgy fogalmazott: az elismerés átvételével a mindenkori díjazott "egy szellemiség el-, át- és felvállalására is tesz ígéretet". Kontra Ferenc író kiemelkedő irodalmi munkásságáért vehette át Az Arany János-díjat, amely egy Kő Pál-kisplasztikából és pénzjutalomból áll. Az elismerést az Arany János Alapítvány ítéli oda az arra érdemes alkotóknak minden év október 23-án.
Tóth Erzsébet költő laudációjában kiemelte: Kontra Ferenc a magyarság azon írói közül való, akik a trianoni döntés miatt elszakadtak az anyaországtól. Kontra nagyszerű versei, regényei, drámái és novellái mellett megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. Egész életműve erről a mostohaságról, a térség reménytelen kitörési lehetőségeiről, az elvágyódásról és a menekülési kísérletekről szól."
Tóth Erzsébet hangsúlyozta, hogy Kontra Ferenc szinte minden novellájában ott van a háborús fenyegetettség, a "sehol sem otthon" érzés, de a mindig erőt adó súlyos hűségérzés is. "A feladat, amit a római katona őstől kapott: őrizni a hazát a szívben, ha már máshol nem lehet." "Az ember létbevetettségét Kontra olyan magas művészi színvonalon ábrázolja, hogy ott lehetne minden magyar és világirodalmi antológiában. Eddig is több nyelvre lefordított művei alapján jogos az igény, hogy lassan világszerte megismerhetik az olvasók" - fűzte hozzá.
Az írónak eddig húsz kötete jelent meg, "de egyik se mellékállomás", regényei és novellái rendkívüli érzékenységgel, összetéveszthetetlen hangon megírt alkotásai a közép-európai ember sorsának - mondta róla a költő. Kontra Ferenc 1958-ban született a mai Horvátország területén található Darázson, tanulmányait Pécsen és Szegeden végezte. Volt az Új Symposion irodalmi szerkesztője, a Magyar Szó kultúra rovatának szerkesztője, majd a napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője is. Munkásságát számos díjjal elismerték, alkotásait német, angol, francia, lengyel, román, bolgár, horvát és szerb nyelvre is lefordították.
A Gérecz Attila-díjat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősi halottja, Gérecz Attila költő emlékére Kárpáti Kamil költő, a Stádium Kiadó vezetője alapította 1992-ben. 2002 óta állami elismerés, amelyet a 30. életévüket be nem töltött elsőkötetes alkotóknak adományoznak. Dezső Kata a díjat Akiket hazavártak című kötetéért kapta meg, amely az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában jelent meg.
Az ünnepségen Turi Bálint színművész olvasta fel Orbán János Dénes költő laudációját, amely szerint Dezső Katának markáns, egyedi hangja van és specifikus, csak rá jellemző képalkotási módszere, ami feltűnő a mai kortárs, fiatal irodalomban. "Játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó fölzaklató verseit, melyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének" - véli Orbán János Dénes.
Mint írja, Dezső Kata költeményeinek van témája, mondandója, nem köti gúzsba az illedelmesség, vagy a politikai korrektség. "Falusi lány, akit az élet nem kímélt, ellenben önállóságra és túlélésre, sőt harcra nevelt, miközben belül hiperérzékennyé vált." A költő szerint Dezső Kata megrajzolja a vidéki élet lélekrajzát, abortuszokkal, alkoholizmussal teli depresszív világát, ezáltal "a kötet sokkoló, ugyanakkor fülbemászó is egyben".
Dezső Kata 1996. augusztus 25-én született Zalaegerszegen, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szabad bölcsész szakos hallgatója. Publikált a Hévízben, a Magyar Naplóban, az Irodalmi Jelenben, a Prae-ben. Akiket hazavártak című verseskötete 2017-ben jelent meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások