Könyv készült a nyolcvanas évek pécsi alternatív kultúrájának történetéről
A nyolcvanas évekbeli Pécs progresszív művészetének és ellenkultúrájának történetét csaknem ötszáz oldalon és több mint ezer fotó és illusztráció segítségével dolgozza fel Koszits Attila könyve - közölte a kiadó az MTI-vel.
A Pécs Underground '80 - Ellenkultúra, progresszív és avantgárd című kötet a szerző mintegy másfél évtizednyi kutatómunkájának eredményeként készült el. Közölték: az "egyetemes művészettörténet számára is hiánypótló" munka új információk és összefüggések feltárásával, egyebek mellett harmincegy interjú segítségével igyekszik bemutatni a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek pécsi és Pécs környéki művészeti világát, kiemelten fókuszálva a könnyűzene szereplőire.
A kötet első részét a két évtizeden át a Magyar Rádió munkatársaként dolgozó, most hetvenkét éves alkotó a megyeszékhely hetvenes-nyolcvanas évekbeli kulturális intézményrendszerének, művészeti életének bemutatására szentelte, míg a második fejezetben az underground, alternatív zenei színtér elemzésére vállalkozott.
A kötetben hangsúlyos szerepet kapnak az akkori eseményeken részt vevő művészek és szakemberek, a velük készült interjúk is igyekeznek árnyalni az akkori helyi művészeti folyamatokat; róluk szól a harmadik fejezet. A teljesség igénye nélkül Kismányoky Károly, F. Kovács Attila, Pinczehelyi Sándor, Papp Károly, Hardy Péter, Kálmándy Ferenc, Kosári Aurél, Tresz Zsuzsa is megszólal a kötetben. A közlemény szerint Koszits Attila arra a kérdésre is választ ad a könyvében, hogy a Kispál és a Borz miként vált az ország vezető zenekarává.
A Pécs Underground '80 - Ellenkultúra, progresszív és avantgárd című kötet a szerző mintegy másfél évtizednyi kutatómunkájának eredményeként készült el. Közölték: az "egyetemes művészettörténet számára is hiánypótló" munka új információk és összefüggések feltárásával, egyebek mellett harmincegy interjú segítségével igyekszik bemutatni a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek pécsi és Pécs környéki művészeti világát, kiemelten fókuszálva a könnyűzene szereplőire. A kötet első részét a két évtizeden át a Magyar Rádió munkatársaként dolgozó, most hetvenkét éves alkotó a megyeszékhely hetvenes-nyolcvanas évekbeli kulturális intézményrendszerének, művészeti életének bemutatására szentelte, míg a második fejezetben az underground, alternatív zenei színtér elemzésére vállalkozott.
A kötetben hangsúlyos szerepet kapnak az akkori eseményeken részt vevő művészek és szakemberek, a velük készült interjúk is igyekeznek árnyalni az akkori helyi művészeti folyamatokat; róluk szól a harmadik fejezet. A teljesség igénye nélkül Kismányoky Károly, F. Kovács Attila, Pinczehelyi Sándor, Papp Károly, Hardy Péter, Kálmándy Ferenc, Kosári Aurél, Tresz Zsuzsa is megszólal a kötetben. A közlemény szerint Koszits Attila arra a kérdésre is választ ad a könyvében, hogy a Kispál és a Borz miként vált az ország vezető zenekarává.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások