Könyvfesztivál - Rohan az idő - Szörényi Levente visszatekint
Vasárnap ünnepli 70. születésnapját a magyar könnyűzene történetének egyik legfontosabb szereplője, Szörényi Levente. A Könyvfesztiválra megjelent Szörényi - Rohan az idő című önéletrajz visszatekintés egy komoly életpályára, sok eddig kevéssé ismert részlettel.
"Rég volt, szép volt, tán igaz se volt. De mivel a jelenben is élnek ezek a zenék, csak azt tudom mondani, hogy mintha tegnap kezdődött volna. Az ember agyában, érzésvilágában, emlékeiben szűkre sűrűsödnek össze ezek az évtizedek, ötven éve kezdtük el az Illés zenekart" - mondta szombaton Szörényi Levente az MTI-nek adott interjúban.
A kötetben, amelyet Stumpf András írt és szerkesztett, Szörényi Levente a gyerekkorától kezdve az Illés együttesen, a Fonográfon és az István, a királyon át egészen a politikai és hitbéli kérdésekig, magánéleti változásokig veszi sorra a történéseket, számos eddig még kevésé ismert sztorival. "Vizuális memóriám van, s ha látom magam előtt életem képeit vagy filmjét, akkor könnyen megy az emlékezés".
Mint megjegyezte, korábban született róla már könyv, Kocsis L. Mihály újságcikkeket gyűjtött össze és párosított egy vele készült mélyinterjúval. "A mostani könyv esetében a régi összegyűjtött anyagok a háttérhez voltak jók, tavaly októbertől több alkalommal beszélgettem Stumpf Andrással a házamban, az első leülésünk éppen Koppány napján volt, amiből ő messzemenő következtetéseket vont le. A korábban velem készített interjúi miatt megbíztam benne, meg tudtam nyílni előtte" - fejtette ki Szörényi Levente.
A Rohan az idő című könyvben a zenész őszintén szól a pályáját végigkísérő konfliktusokról is, ezek közé tartozik a szerzőtársával, Bródy Jánossal kialakult kapcsolat állandó hullámzása. Szörényi 1978-ig vezeti vissza ennek origóját, amikor Kovács Katinak másik szövegíróval, Adamis Annával készített lemezt.
"Megpróbálok helyesen emlékezni ezekre a konfliktushelyzetekre, ha tévesen teszem, az egészen más, mintha direkt próbáljuk megmagyarázni, ki mit tett és ki a hibás. A Kovács Kati-lemez körüli helyzet, meg később a szólóalbumaink kezelésével történt dolgok is a Hanglemezgyár akkori vezetői, az Erdős-Bors kettős politikával átszínezett kavarása miatt volt. Akkor nem tudtam azt sem, hová tartozik Bródy János, ezért a szövegekre hagyatkoztam" - idézte fel Szörényi Levente.
Kitért arra, és erről a könyvben is szó van, hogy az Illés együttes híres logóját a hangjegyeket húzó lovas szekérrel, a felkelő nappal Szörényi Levente édesapja rajzolta meg. "Apámnak nemcsak a pofonokat köszönhetjük a bátyámmal, hanem az elképesztően tematikus nevelést, ami belénk ívódott. Kitűnő grafikusművész volt, de munkái nem kerültek a nyilvánosság elé".
Szörényi Levente arról is mesél a könyvben, hogy az István, a király fontos előzménye volt, amikor látta és hallotta az 1973-ban bemutatott Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt, illetve filmet. "Az azt követő években egyre biztosabb lettem abban, hogy az úgynevezett beat, később rockzene dzsesszes és egyéb keresztezéssel sokkal többre képes.
Egy rockoperát úgy kell megkomponálni, hogy az eleve szerves egységet alkosson a szimfonikus felállással, erre 1973-ban még nem álltam készen, tíz évvel később viszont már igen. Fontos előzmény volt az István, a királyhoz egy évvel korábban, 1982-ben a Kőműves Kelemen rockballada kirobbanó sikere, abban már kipróbálhattam drámai vénámat".
Mint mondta, csodálatos érzés volt végighallgatni a születésnapja tiszteletére rendezett április 18-i koncertet a Zeneakadémián. "Azóta egyedül is meghallgattam Gyöngyösi Levente Az Illés szekerén című 50 perces szimfóniáját, amelynek gerincét Illés-dalok, Szörényi-Bródy szerzemények képezik. Fantasztikus műnek tartom és remek érzés, hogy én inspiráltam".
Az Illés zenekar tavaly ünnepelte 50. születésnapját, a Beatünnepen több koncerten színpadra lépett Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs (Illés Lajos és Pásztory Zoltán már nem él). A zenész nem zárta ki, hogy az 1974-től tíz éven át aktív Fonográf együttes, amely 2004-ben egyszer visszatért, még színpadra áll, "bár mi nagyon cizellált vokális zenét játszottunk, és úgy látom, ennek nem kedvez az idő".
Az István, a király felújított változatának bemutatója idén augusztusban lesz a Városligetben, a Királydombon. Szörényi Levente megemlítette, hogy befejezés előtt áll a Tanúhegyek című új műve, egy mozgásszínházas oratórium, valamint szeretne tető alá hozni egy nagyszabású Atilla-filmet, bekapcsolva közép-ázsiai országokat.
Szörényi Levente végül elmondta, hogy a családdal, rokonokkal, unokával ünnepel vasárnap, meghívta őket egy tortára, egy kávéra. A Szörényi - Rohan az idő című kötet a Helikon Kiadó Trubadúr Könyvek sorozatában jelent meg, zenés bemutatója kedd este lesz a fővárosi Muzikum Klubban.
(Forrás: MTI)
"Rég volt, szép volt, tán igaz se volt. De mivel a jelenben is élnek ezek a zenék, csak azt tudom mondani, hogy mintha tegnap kezdődött volna. Az ember agyában, érzésvilágában, emlékeiben szűkre sűrűsödnek össze ezek az évtizedek, ötven éve kezdtük el az Illés zenekart" - mondta szombaton Szörényi Levente az MTI-nek adott interjúban.A kötetben, amelyet Stumpf András írt és szerkesztett, Szörényi Levente a gyerekkorától kezdve az Illés együttesen, a Fonográfon és az István, a királyon át egészen a politikai és hitbéli kérdésekig, magánéleti változásokig veszi sorra a történéseket, számos eddig még kevésé ismert sztorival. "Vizuális memóriám van, s ha látom magam előtt életem képeit vagy filmjét, akkor könnyen megy az emlékezés".
Mint megjegyezte, korábban született róla már könyv, Kocsis L. Mihály újságcikkeket gyűjtött össze és párosított egy vele készült mélyinterjúval. "A mostani könyv esetében a régi összegyűjtött anyagok a háttérhez voltak jók, tavaly októbertől több alkalommal beszélgettem Stumpf Andrással a házamban, az első leülésünk éppen Koppány napján volt, amiből ő messzemenő következtetéseket vont le. A korábban velem készített interjúi miatt megbíztam benne, meg tudtam nyílni előtte" - fejtette ki Szörényi Levente.
A Rohan az idő című könyvben a zenész őszintén szól a pályáját végigkísérő konfliktusokról is, ezek közé tartozik a szerzőtársával, Bródy Jánossal kialakult kapcsolat állandó hullámzása. Szörényi 1978-ig vezeti vissza ennek origóját, amikor Kovács Katinak másik szövegíróval, Adamis Annával készített lemezt.
"Megpróbálok helyesen emlékezni ezekre a konfliktushelyzetekre, ha tévesen teszem, az egészen más, mintha direkt próbáljuk megmagyarázni, ki mit tett és ki a hibás. A Kovács Kati-lemez körüli helyzet, meg később a szólóalbumaink kezelésével történt dolgok is a Hanglemezgyár akkori vezetői, az Erdős-Bors kettős politikával átszínezett kavarása miatt volt. Akkor nem tudtam azt sem, hová tartozik Bródy János, ezért a szövegekre hagyatkoztam" - idézte fel Szörényi Levente.
Kitért arra, és erről a könyvben is szó van, hogy az Illés együttes híres logóját a hangjegyeket húzó lovas szekérrel, a felkelő nappal Szörényi Levente édesapja rajzolta meg. "Apámnak nemcsak a pofonokat köszönhetjük a bátyámmal, hanem az elképesztően tematikus nevelést, ami belénk ívódott. Kitűnő grafikusművész volt, de munkái nem kerültek a nyilvánosság elé".
Szörényi Levente arról is mesél a könyvben, hogy az István, a király fontos előzménye volt, amikor látta és hallotta az 1973-ban bemutatott Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt, illetve filmet. "Az azt követő években egyre biztosabb lettem abban, hogy az úgynevezett beat, később rockzene dzsesszes és egyéb keresztezéssel sokkal többre képes.
Egy rockoperát úgy kell megkomponálni, hogy az eleve szerves egységet alkosson a szimfonikus felállással, erre 1973-ban még nem álltam készen, tíz évvel később viszont már igen. Fontos előzmény volt az István, a királyhoz egy évvel korábban, 1982-ben a Kőműves Kelemen rockballada kirobbanó sikere, abban már kipróbálhattam drámai vénámat".
Mint mondta, csodálatos érzés volt végighallgatni a születésnapja tiszteletére rendezett április 18-i koncertet a Zeneakadémián. "Azóta egyedül is meghallgattam Gyöngyösi Levente Az Illés szekerén című 50 perces szimfóniáját, amelynek gerincét Illés-dalok, Szörényi-Bródy szerzemények képezik. Fantasztikus műnek tartom és remek érzés, hogy én inspiráltam".
Az Illés zenekar tavaly ünnepelte 50. születésnapját, a Beatünnepen több koncerten színpadra lépett Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs (Illés Lajos és Pásztory Zoltán már nem él). A zenész nem zárta ki, hogy az 1974-től tíz éven át aktív Fonográf együttes, amely 2004-ben egyszer visszatért, még színpadra áll, "bár mi nagyon cizellált vokális zenét játszottunk, és úgy látom, ennek nem kedvez az idő".
Az István, a király felújított változatának bemutatója idén augusztusban lesz a Városligetben, a Királydombon. Szörényi Levente megemlítette, hogy befejezés előtt áll a Tanúhegyek című új műve, egy mozgásszínházas oratórium, valamint szeretne tető alá hozni egy nagyszabású Atilla-filmet, bekapcsolva közép-ázsiai országokat.
Szörényi Levente végül elmondta, hogy a családdal, rokonokkal, unokával ünnepel vasárnap, meghívta őket egy tortára, egy kávéra. A Szörényi - Rohan az idő című kötet a Helikon Kiadó Trubadúr Könyvek sorozatában jelent meg, zenés bemutatója kedd este lesz a fővárosi Muzikum Klubban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások