Könyvhét - A Kalligram Kiadó újdonságai
A Kalligram Kiadó 17 kötetet jelentetett meg a hétfőig tartó 86. Könyvhétre, köztük Keszthelyi Rezső és Áfra János verseskötetét, valamint Schein Gábor Svéd, Györe Balázs Halálom után eltüzelni! és Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regényét.
Mészáros Sándor főszerkesztő az MTI-nek arról beszélt, hogy minden kiadó, amely kortárs irodalommal foglalkozik, a könyvfesztiválra és a könyvhétre összpontosít. Ezúttal is számos kötetük jelenik meg, amelyekből csak néhányat emelt ki.
A versesköteteik közül Keszthelyi Rezsőnek, a 1960-as évek végén indult intellektuális költőnemzedék egy rejtélyes képviselőjének Emlék Kert című válogatott versgyűjteményét és egy fiatal kötő, Áfra János Két akarat című kötetét említette. Mindkettő a maga nemében és műfajában kiváló költő - jegyezte meg.
A prózai munkák közül Schein Gábor Svéd című regényét emelte ki.
Mostohaapja élete végén elkezd a fiú múltja után nyomozni és rátalál egy budapesti pszichológusnőre, aki segíthet ebben. Az édesanyáról kiderül, hogy hithű kommunista volt, de 1956-ban beleőrült a csalódásba és a gyerekét örökbe adta.
A fiú a nevelőapja halála után folytatja a kutatást édesanyja és saját múltja iránt. Sok tekintetben megtalálja emlékeit, más vonatkozásban nem. "A könyv a magyar történelemben lévő állandó megszakítottságot, a múltnak a rekonstruálhatatlanságát tárgyalja" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a Svéd című regény klasszikus, szép és olvasmányos könyv.
Az újdonságokat sorolva kiemelte Györe Balázsnak a Halálom után eltüzelni! című kötetét. A tragikus "anyakönyv" az édesanya naplóiból, különböző feljegyzéseiből rekonstruálja a múltját és azt a szenvedéstörténetet, amelyben egy polgárasszony - már özvegyen - él egyedül. A fia hozzáköltözik és végig kíséri leépülésének, haláltusájának másfél évét.
A fiú - aki az apjához vonzódik - folyamatosan arra kérdez rá, vajon szereti-e az anyját, van-e fiúi szeretet. Ez az emlék az anya halálával tétova ürességgel zárul. Aztán a fiú megtalálja az anya naplóját, aki saját élettörténetének addigi titkait felfedi és azt mondja, hogy az egyetlen ember, akit szeretett, az a fia.
A fiú anyja felé irányuló szeretetének kérdésességét és az anyai szeretet feltétlenségét csengeti egybe a regény. Miközben tragikusan megrázó és pontosan ábrázolt mikrotörténetekben a leépülés, a testi és lelki szenvedés, az egyedül maradás, a fiúi segítség története - mondta Mészáros Sándor.
A főszerkesztő egy fiatal prózaíró, Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regényéről is beszélt. Mint mondta, a szerző nagyon mai történetet jelenít meg, egy disztópiát, mégpedig egy amatőr társulat életén keresztül egy köztársaság alapításának a kísérletét.
A jól olvasható, pergő regény - amely kísérlet a műfaj megújítására - sok mai politikai és társadalmi kérdést ábrázol. Elmondta: a történet a különböző szemtanúk vallomásaiból rekonstruálható, lassan derül ki, hogy egy kihallgatásról van szó. A szerző mindvégig fönntartja a feszültséget és elég drámai véget közvetít - tette hozzá.
Mint mondta, Hetényi Zsuzsa Nabokov-monográfiáját is megjelentették Nabokov regényösvényein címmel. Margócsy István irodalomtudósnak a kortárs irodalomról írott kritikáiból, esszéiből adtak ki válogatást Eleven hattyú címmel, valamit Pálfalvi Lajosnak A Transz-Atlantik megállói címmel jelent meg monográfiája Witold Gombrowiczról.
(Forrás: MTI)
Mészáros Sándor főszerkesztő az MTI-nek arról beszélt, hogy minden kiadó, amely kortárs irodalommal foglalkozik, a könyvfesztiválra és a könyvhétre összpontosít. Ezúttal is számos kötetük jelenik meg, amelyekből csak néhányat emelt ki.A versesköteteik közül Keszthelyi Rezsőnek, a 1960-as évek végén indult intellektuális költőnemzedék egy rejtélyes képviselőjének Emlék Kert című válogatott versgyűjteményét és egy fiatal kötő, Áfra János Két akarat című kötetét említette. Mindkettő a maga nemében és műfajában kiváló költő - jegyezte meg.
A prózai munkák közül Schein Gábor Svéd című regényét emelte ki.
Elmondta: ez a kiadó egyik olyan könyve, amelyet a szélesebb olvasóközönség fölfedezhet. A sok műfajban alkotó szerzőnek ez a regénye egy 1956-ban kisfiúként Svédországba került árva fiú története, aki nem ismeri a családi hátterét.
Mostohaapja élete végén elkezd a fiú múltja után nyomozni és rátalál egy budapesti pszichológusnőre, aki segíthet ebben. Az édesanyáról kiderül, hogy hithű kommunista volt, de 1956-ban beleőrült a csalódásba és a gyerekét örökbe adta.
A fiú a nevelőapja halála után folytatja a kutatást édesanyja és saját múltja iránt. Sok tekintetben megtalálja emlékeit, más vonatkozásban nem. "A könyv a magyar történelemben lévő állandó megszakítottságot, a múltnak a rekonstruálhatatlanságát tárgyalja" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a Svéd című regény klasszikus, szép és olvasmányos könyv.
Az újdonságokat sorolva kiemelte Györe Balázsnak a Halálom után eltüzelni! című kötetét. A tragikus "anyakönyv" az édesanya naplóiból, különböző feljegyzéseiből rekonstruálja a múltját és azt a szenvedéstörténetet, amelyben egy polgárasszony - már özvegyen - él egyedül. A fia hozzáköltözik és végig kíséri leépülésének, haláltusájának másfél évét.
A fiú - aki az apjához vonzódik - folyamatosan arra kérdez rá, vajon szereti-e az anyját, van-e fiúi szeretet. Ez az emlék az anya halálával tétova ürességgel zárul. Aztán a fiú megtalálja az anya naplóját, aki saját élettörténetének addigi titkait felfedi és azt mondja, hogy az egyetlen ember, akit szeretett, az a fia.
A fiú anyja felé irányuló szeretetének kérdésességét és az anyai szeretet feltétlenségét csengeti egybe a regény. Miközben tragikusan megrázó és pontosan ábrázolt mikrotörténetekben a leépülés, a testi és lelki szenvedés, az egyedül maradás, a fiúi segítség története - mondta Mészáros Sándor.
A főszerkesztő egy fiatal prózaíró, Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regényéről is beszélt. Mint mondta, a szerző nagyon mai történetet jelenít meg, egy disztópiát, mégpedig egy amatőr társulat életén keresztül egy köztársaság alapításának a kísérletét.
A jól olvasható, pergő regény - amely kísérlet a műfaj megújítására - sok mai politikai és társadalmi kérdést ábrázol. Elmondta: a történet a különböző szemtanúk vallomásaiból rekonstruálható, lassan derül ki, hogy egy kihallgatásról van szó. A szerző mindvégig fönntartja a feszültséget és elég drámai véget közvetít - tette hozzá.
Mint mondta, Hetényi Zsuzsa Nabokov-monográfiáját is megjelentették Nabokov regényösvényein címmel. Margócsy István irodalomtudósnak a kortárs irodalomról írott kritikáiból, esszéiből adtak ki válogatást Eleven hattyú címmel, valamit Pálfalvi Lajosnak A Transz-Atlantik megállói címmel jelent meg monográfiája Witold Gombrowiczról.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások