Könyvhét - Több mint 300 újdonság várja a közönséget
Háromszázharmincöt újdonság várja az érdeklődőket a 85. Ünnepi Könyvhéten és a 13. Gyermekkönyvnapokon, amely csütörtöktől hétfőig tart Budapesten, valamint az ország mintegy 80 településén.
Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az eseményről tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a budapesti rendezvény 147 pavilonjában mintegy 200 kiadó kínálja majd termékeit. Az igazgató emlékeztetett: a könyves seregszemle Supka Géza polihisztor javaslatára jött létre 1929-ben, a rendezvény azonban csak az elmúlt években került igazán közel az akkor megfogalmazott alapelvekhez, hogy az irodalmat karneváli hangulatban mutassák be. Megjegyezte: az ünnepi könyvhét az egész magyarság ünnepe, amit mutat az is, hogy a rendezvényt az egyik évben egy hazai, a következőben pedig egy határon túli magyar író nyitja meg. Az idén az országos programot Szegeden Végel László író nyitja meg, míg a budapesti rendezvények kezdetén Spiró György író mond beszédet.
A 85.
Tarján Tamás szerint az idei évre szinte eltűnt a könyvheti kínálatból a drámairodalom, mint ahogy a korábbi évekhez képest a társművészetekre is kevesebb kiadói figyelem jutott. A 85. könyvhét meghatározó műfajának "a középfajú regényt" nevezte, amely szerinte a nagyregény igényével készül, de a szórakoztató irodalom jegyeit is magán viseli. Rámutatott: a regényírás szinte kényszer az írók számára, akik azonban rövidpróza jellegzetességeit, töredezettségét, szekvencialitását csempészik a nagypróza kereteibe. Ilyen szerinte Rakovszky Zsuzsa Szilánok című, 612 oldalas, a Magvető Kiadónál megjelent regénye, Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat című kötete vagy éppen Balázs Attila Szép kis történetetek című elbeszélésgyűjteménye is.
Az irodalomtörténész az antológiák közül a hagyományosan a könyvhétre megjelenő Körkép című prózagyűjteményt, illetve a Szép versek költészeti antológiát emelte ki, valamint felhívta a figyelmet a Palatinus Kiadónál napvilágot látott 20. századi magyar novellák 1939-1956 című kiadványra, amelybe Szilágyi Zsófia válogatott, illetve az Együtt jobb! - Nemzetiségi irodalmak Magyarországon című, a Kráter Kiadónál megjelent kötetre.
A kiadók közül szerinte a Corvina teljesített a legmagasabb színvonalon, itt jelent meg például Nyíri János Madárország című önéletrajzi regényének újrakiadása is. Az irodalomtörténész ezenkívül a Kossuth, a Magvető, az Osiris, a Libri, a Noran Libro, illetve a Napkút kiadványait méltatta.
forrás:MTI
Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az eseményről tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a budapesti rendezvény 147 pavilonjában mintegy 200 kiadó kínálja majd termékeit. Az igazgató emlékeztetett: a könyves seregszemle Supka Géza polihisztor javaslatára jött létre 1929-ben, a rendezvény azonban csak az elmúlt években került igazán közel az akkor megfogalmazott alapelvekhez, hogy az irodalmat karneváli hangulatban mutassák be. Megjegyezte: az ünnepi könyvhét az egész magyarság ünnepe, amit mutat az is, hogy a rendezvényt az egyik évben egy hazai, a következőben pedig egy határon túli magyar író nyitja meg. Az idén az országos programot Szegeden Végel László író nyitja meg, míg a budapesti rendezvények kezdetén Spiró György író mond beszédet.
A 85. alkalommal tartandó rendezvényre jelent meg válogatás Burger Barna fotográfus íróportréiból, a MKKE és a Kossuth Kiadó közös kiadványában a 85 portré mellett - azok hátoldalán - egy rövid életrajz, egy jellemző idézet és a legfontosabb művek listája is szerepel. Burger Barna megtisztelőnek nevezte a felkérést, valamint arról szólt, hogy magát irodalomkedvelő embernek tartja, így a rendhagyó kiadvány azért is érdekes lehet, mert rávilágít, ő hogyan látja az írókat, hogyan olvassa műveiket. A könyvheti kínálatot Tarján Tamás irodalomtörténész mutatta be. Elmondta, hogy a könyvhétre 335 újdonság jelent meg 83 hazai, illetve 11 határon túli kiadó jóvoltából. Ha valaki valamennyi újdonságot meg kívánja venni, mintegy 967 ezer forintot kell fizetnie, az összes könyv átlagára 2887 forint - sorolta az irodalomtörténész, kiemelve, hogy a legdrágább kötet a Vince Kiadónál látott napvilágot; A magyarországi zsidóság képes története című könyv 12 ezer forintba kerül.
Tarján Tamás szerint az idei évre szinte eltűnt a könyvheti kínálatból a drámairodalom, mint ahogy a korábbi évekhez képest a társművészetekre is kevesebb kiadói figyelem jutott. A 85. könyvhét meghatározó műfajának "a középfajú regényt" nevezte, amely szerinte a nagyregény igényével készül, de a szórakoztató irodalom jegyeit is magán viseli. Rámutatott: a regényírás szinte kényszer az írók számára, akik azonban rövidpróza jellegzetességeit, töredezettségét, szekvencialitását csempészik a nagypróza kereteibe. Ilyen szerinte Rakovszky Zsuzsa Szilánok című, 612 oldalas, a Magvető Kiadónál megjelent regénye, Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat című kötete vagy éppen Balázs Attila Szép kis történetetek című elbeszélésgyűjteménye is.
Az irodalomtörténész az antológiák közül a hagyományosan a könyvhétre megjelenő Körkép című prózagyűjteményt, illetve a Szép versek költészeti antológiát emelte ki, valamint felhívta a figyelmet a Palatinus Kiadónál napvilágot látott 20. századi magyar novellák 1939-1956 című kiadványra, amelybe Szilágyi Zsófia válogatott, illetve az Együtt jobb! - Nemzetiségi irodalmak Magyarországon című, a Kráter Kiadónál megjelent kötetre.
A kiadók közül szerinte a Corvina teljesített a legmagasabb színvonalon, itt jelent meg például Nyíri János Madárország című önéletrajzi regényének újrakiadása is. Az irodalomtörténész ezenkívül a Kossuth, a Magvető, az Osiris, a Libri, a Noran Libro, illetve a Napkút kiadványait méltatta.
forrás:MTI
Hozzászólások