Közművelődési szakmai díjakat adtak át Budapesten
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár közművelődési szakmai díjakat adott át hétfőn, a magyar kultúra napján Budapesten, a Zeneakadémián.
"Azokat hívtuk ide, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a kultúra minél több emberhez eljusson, mindennapi kenyere legyen, akik vállukon viszik és szívükön viselik a magyar közművelődés ügyét" - mondta Balog Zoltán köszöntő beszédében. Kiemelte: az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy egyre több emberhez jut el a kultúra, nőtt a látogatószám a színházakban, a magyar filmeket játszó mozikban, a múzeumokban.
Balog Zoltán fontos előrelépésnek nevezte, hogy egyre inkább egységnek tekintik a Kárpát-medencei magyarságot az oktatás, a kultúra, a lelki élet, valamint a gazdasági stratégia területén és ehhez szükség van a nagy nemzeti intézményekre is.
Kiemelte, hogy az elmúlt évek a kulturális infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek: 2017-ben országszerte 54 beruházás volt több mint 83 milliárd forint értékben, e területen 29 kormánydöntés született a jelenleg zajló fejlesztések tekintetében, ami 360 milliárd forintot jelent. Ebből a Modern Városok Programra, vidéki kulturális intézményekre 60 milliárdot, budapesti projektekre 300 milliárdot fordítanak.
Kitért többek között a Szépművészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum épületének, valamint az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének megújulására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Zoltán szellemi végrendeletének megfelelően 2018-ban 118 pianínót, tankerületenként két-két hangszert vásárolnak, emellett több milliárd forintos keretből elindult az elhasznált hangszerek cseréje a zeneiskolákban, az iskolai kórusok támogatására kiírt programban 61 új kórust alapítottak. A népi kultúra támogatására 2018-ban 5 milliárd forintot költenek a Csoóri Sándor Programban.
Balog Zoltán emlékeztetett arra: január 22. a nyolc éve elhunyt Cseh Tamás születésnapja is, aki szimbóluma volt egy olyan világnak, ahol a kultúra nemcsak a túlélést jelentette, hanem nehéz körülmények között, adott esetben ellenkultúraként a kiállást, a szebb és jobb életet jelentette. Cseh Tamás és alkotótársai úgy adtak kultúrát, hogy életstílust, életérzést és belső szabadságot is mutattak abban a korszakban, amikor a külső szabadság hiányzott - hangsúlyozta a miniszter.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Pesti Vigadóban, idén pedig a Zeneakadémia épületében ünnepelték a magyar kultúra napját és mindazokat, akik az elmúlt években sokat tettek a kultúra felvirágoztatásáért. Ezek az épületek ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy a magyar kultúra stabil lábakon áll, ám nem volt ez mindig így - emelte ki.
"Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy nemzet hogyan bánik az emblematikus épületeivel" - hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy ezek az épületek a magyar kultúra stabil bástyái, ugyanúgy elmondható, hogy kultúránk a magyar nemzet legerősebb védvára. Kiemelte: a kormány a saját és egymás tiszteletén alapuló értékrendet követi a kultúrpolitikában immár nyolcadik éve. Vállalták a kulturális közösségek és a nemzeti kultúra megerősítését, ami egyúttal az egész magyar társadalmat is erősíti.
Az ünnepségen a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában részesült Wenczel Imre drámapedagógus, míg a Csokonai Vitéz Mihály-díj közösségi kategóriájában az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Kamarakórusa tevékenységét ismerték el. Emellett átadták a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet is.
(Forrás: MTI)
"Azokat hívtuk ide, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a kultúra minél több emberhez eljusson, mindennapi kenyere legyen, akik vállukon viszik és szívükön viselik a magyar közművelődés ügyét" - mondta Balog Zoltán köszöntő beszédében. Kiemelte: az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy egyre több emberhez jut el a kultúra, nőtt a látogatószám a színházakban, a magyar filmeket játszó mozikban, a múzeumokban.
Míg 2010-ben 25 millióan látogattak el színházakba és mozikba, 2016-ban már 32 millióan. Ez hat év alatt mintegy 21 százalékos növekedést jelent - mutatott rá. A miniszter elmondta, hogy a gazdaság nem létezhet kultúra nélkül, ezért az erősödő gazdaság feladata visszaadni a kultúrának mindazt, amit köszönhet neki.
A kultúra a túlélés záloga, amely a nehéz időkben is megőrzi az ember alkotóerejét, a magyar közösség hitét és reményét - fűzte hozzá, kiemelve: egy nemzet csak akkor léphet előre, ha erre minden tagja képes vidéken, a fővárosban és a határon túl egyaránt.
Kiemelte, hogy az elmúlt évek a kulturális infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek: 2017-ben országszerte 54 beruházás volt több mint 83 milliárd forint értékben, e területen 29 kormánydöntés született a jelenleg zajló fejlesztések tekintetében, ami 360 milliárd forintot jelent. Ebből a Modern Városok Programra, vidéki kulturális intézményekre 60 milliárdot, budapesti projektekre 300 milliárdot fordítanak.
Kitért többek között a Szépművészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum épületének, valamint az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének megújulására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Zoltán szellemi végrendeletének megfelelően 2018-ban 118 pianínót, tankerületenként két-két hangszert vásárolnak, emellett több milliárd forintos keretből elindult az elhasznált hangszerek cseréje a zeneiskolákban, az iskolai kórusok támogatására kiírt programban 61 új kórust alapítottak. A népi kultúra támogatására 2018-ban 5 milliárd forintot költenek a Csoóri Sándor Programban.
Balog Zoltán emlékeztetett arra: január 22. a nyolc éve elhunyt Cseh Tamás születésnapja is, aki szimbóluma volt egy olyan világnak, ahol a kultúra nemcsak a túlélést jelentette, hanem nehéz körülmények között, adott esetben ellenkultúraként a kiállást, a szebb és jobb életet jelentette. Cseh Tamás és alkotótársai úgy adtak kultúrát, hogy életstílust, életérzést és belső szabadságot is mutattak abban a korszakban, amikor a külső szabadság hiányzott - hangsúlyozta a miniszter.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Pesti Vigadóban, idén pedig a Zeneakadémia épületében ünnepelték a magyar kultúra napját és mindazokat, akik az elmúlt években sokat tettek a kultúra felvirágoztatásáért. Ezek az épületek ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy a magyar kultúra stabil lábakon áll, ám nem volt ez mindig így - emelte ki.
"Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy nemzet hogyan bánik az emblematikus épületeivel" - hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy ezek az épületek a magyar kultúra stabil bástyái, ugyanúgy elmondható, hogy kultúránk a magyar nemzet legerősebb védvára. Kiemelte: a kormány a saját és egymás tiszteletén alapuló értékrendet követi a kultúrpolitikában immár nyolcadik éve. Vállalták a kulturális közösségek és a nemzeti kultúra megerősítését, ami egyúttal az egész magyar társadalmat is erősíti.
Az ünnepségen a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában részesült Wenczel Imre drámapedagógus, míg a Csokonai Vitéz Mihály-díj közösségi kategóriájában az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Kamarakórusa tevékenységét ismerték el. Emellett átadták a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások