Krulik Zoltán (Makám) prózakötetet írt gyerekkoráról

Második szépirodalmi kötetét jelentette meg az Ünnepi Könyvhétre Krulik Zoltán. A Makám világzenei együttes vezetője a hat évvel ezelőtti verseskönyv után emlékező prózát írt, Az utolsó papírrepülőt gyermekkori emlékei ihlették Tatabányán és környékén.

A Kortárs Kiadó gondozásában megjelent Az utolsó papírrepülő történetei az ötvenes-hatvanas évek Magyarországába repítik vissza az olvasót. A szerző álomszerű emlékezésében egyszerre van jelen a szocializmus szürke, fáradt, félelmekkel teli világa és a családi fészek melege, a gyerekkor önfeledtsége. A központi helyszín Tatabánya, az épülő iparváros, pontosabban a kis falvak, amelyeket hozzácsatoltak - Alsó- és Felsőgalla, Bánhida -, de felbukkannak a nyaralások helyszínei, majd a lezárás a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a sorkatonaság.


"Négyéves koromig négy helyen laktunk, volt, hogy ávós segédlettel vették el a házunkat. De az örömpontok máig megmaradtak bennem, így a kirándulás a nagyapámmal a hegyre a turul madár szobrához, amelyet 1958-ban ő restaurált" - jegyezte meg. A szerző elmondta, hogy gyerekkorában nagyszülei és szülei nem igazán meséltek neki a családról. Ezt felnőtt fejjel sok esetben úgy próbálta pótolni, hogy igyekezett mélyre leásni az emlékeibe. "Később kifaggattam a nővéremet és a még élő családtagjaimat. A könyv ritmusa időnként felülírta a szövegek kronológiai sorrendjét".


A történetekből egy szerteágazó hátterű család bontakozik ki, amelyben erdélyi és lengyel ág, zsidó dédszülők, Grassalkovichok és Haasok szerepelnek. "Tabu volt ez is, nem beszéltek róla, apránként derültek ki a családi titkok. Nagyapám harcolt az első világháborúban, volt a könyökében egy golyó, nem tudta kiegyenesíteni a karját. A háborút csoda folytán élte túl, aztán nagyanyámmal, aki már apámmal volt várandós, rajta voltak egy Amerikába induló hajón, de aztán a kivándorlás helyett az utolsó pillanatban mégis leszálltak és Magyarországra jöttek".


Édesanyja azért elmesélte neki, hogy gyereklányként jól ismerte a vele egykorú Esterházy Mátyást, a tavaly elhunyt író, Péter későbbi apját, a Harmonia Caelestis és a Javított kiadás főhősét és talán szerelmes is volt belé. "Csákváron gyerekeskedett anyám, ott volt az Esterházyak nyári lakja, a polgár és iparos családok gyerekei is bemehettek és együtt játszottak velük a kastélykertben. Mátyás a tatai piarista gimnáziumban érettségizett, a bálon táncolt anyámmal. Bánom, hogy Péternek, akit nem ismertem személyesen, nem meséltem el ezt, bár terveztem".


Krulik Zoltán hét-nyolc éven át dolgozott a könyvön, az menet közben alakult ki, hogy első húsz évét veszi górcső alá. Mint megjegyezte, az 1984 óta létező Makám öt évvel ezelőtti lemezén, a Robinzon Kruzón több dalt énekelt gyerekkora kapcsán, ilyen volt az Anyácskám, anyácskám, de megemlékezett nagyszüleiről is. A tavalyi, Szerelem című CD-n a Rabénekben azt idézte fel, amikor ötéves korában, 1956 őszén látta a szovjet harckocsikat átvonulni Tatabányán.


"Még a hetvenes évek első felében megzenésítettem Petri György egyik szonettjét. Petri hallotta ezt, megdicsérte, de amikor a verseimet elküldtem neki, őszinte kritikája elvette a kedvemet, inkább ráálltam a zenére" - fejtette ki Krulik Zoltán. Az írásra Jász Attila, a tatabányai Új Forrás főszerkesztője bíztatta, 2011-ben meg is jelentette mintegy harminc versét a Legolcsóbb mozi című kötetben. "Ezekben a versekben már foglalkoztam gyerekkori emlékeimmel. Jász mellett két irodalomtörténész, Mártonffy Marcell és Tarján Tamás adott lökést az íráshoz".


A kötetet a könyvhét után, június 13-án Tatabányán is bemutatják, a Jászai Mari Színházban egy dupla Makám-koncert keretében, amelyen már az új énekesnő, Magyar Bori fog énekelni.


(Forrás: MTI)