Latorcai-Ujházi Aranka ikonjaiból nyílt kiállítás
Kereszténységünkben, magyarságunkban, akaratunkban és alázatunkban erősítenek minket Latorcai-Ujházi Aranka ikonjai - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a művész gyomaendrődi kiállításának vasárnapi megnyitóján.
Latorcai-Ujházi Aranka ikonjaiból a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola névadójának szentelt háromnapos jubileumi ünnepségsorozat keretében, Képbe foglalt imádság címmel nyílt tárlat.
Semjén Zsolt megnyitó beszédében kiemelte: Latorcai-Ujházi Aranka, az iskola egykori diákja, Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének felesége művészetében a "keleti és a nyugati kereszténység hagyományai", valamint "a művész akarata és a misztikus alázata" egyszerre jelenik meg.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint az ikonok jól érzékeltetik, hogy csak Közép-Európában, azon belül is csak Magyarországon készülhettek. Mint mondta, a 11. századig a kelet és a nyugat teológiája és művészete "egyben volt", ám a 13. századtól a nyugati világon a mozgás, a formabontás, az egyén és a szabadság került a középpontba, míg keleten megmaradt a mozdulatlanság, és továbbra is a közösség, a hagyomány és az engedelmesség maradt a centrumban. Jól mutatja ezt a Szent Istvánról készült ikon, akit - addig egyedüliként - a keleti és a nyugati kereszténység is szentjeként ismert el - húzta alá Semjén Zsolt.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy az ikonok a keresztény gyökerekhez való visszatérés értékét közvetítik.
Latorcai-Ujházi Aranka a július 1-ig látható tárlat megnyitóján hangsúlyozta: ő csak eszköz, művészetéhez Isten adja az impulzusokat.
A háromnapos rendezvénysorozatot megnyitó vasárnapi ünnepségen beszédet mondott Ágostonné Farkas Mária, az iskola vezetője is, aki felidézte, hogy az intézmény 15 éve vette fel Kis Bálint tanító nevét, akinek hétfőn jubileumi emlékünnepséget is szentelnek.
A programsorozat részeként rendeznek rendhagyó órákat egykori diákok részvételével, szülő-gyermek előadóestet, Kis Bálint-próbát és családi napot is. Kiállítás nyílik Latorcai-Ujházi Aranka babagyűjteményéből is, amelyet a művész szülővárosának adományozott.
Kis Bálint (1828-1896) Jósvafőn született, Losoncon, majd Debrecenben végezte tanulmányait. Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcolt. 1851-ben Debrecenben érte a gyomai református egyház meghívása a tanítói állásra. 1863-tól 1885-ig tanított a felsőbb fiúosztályokban. 1885-ben gyakori betegeskedései miatt megvált állásától, és ebből az alkalomból érdemei elismeréséül a gyomai református egyház örökös presbiterré választotta.
Kis Bálint 36 évig nevelt és tanított céltudatosan, mintegy 1500 tanítványa szerette és tisztelte őt. Egyike volt azoknak, akik a modern pedagógia elveit elfogadta. Az értelem fejlesztésére helyezte a fő hangsúlyt, nem volt híve a könyv nélküli magoltatásnak. Gyakran ő maga készítette a szükséges eszközöket. Tanítványait az olvasás szeretetére, az erkölcsös életre nevelte.
A gyomai reformátusság egyházi, iskolai, kulturális felemelkedésének virágkorát élte tevékenysége idején. Kis Bálint nem alapított családot, de magához vette szegénységben élő rokonait és gondoskodott róluk. Az iskola volt az otthona, akkor volt boldog, ha tanítványai között lehetett.
MTI
Latorcai-Ujházi Aranka ikonjaiból a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola névadójának szentelt háromnapos jubileumi ünnepségsorozat keretében, Képbe foglalt imádság címmel nyílt tárlat.
Semjén Zsolt megnyitó beszédében kiemelte: Latorcai-Ujházi Aranka, az iskola egykori diákja, Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének felesége művészetében a "keleti és a nyugati kereszténység hagyományai", valamint "a művész akarata és a misztikus alázata" egyszerre jelenik meg.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint az ikonok jól érzékeltetik, hogy csak Közép-Európában, azon belül is csak Magyarországon készülhettek. Mint mondta, a 11. századig a kelet és a nyugat teológiája és művészete "egyben volt", ám a 13. századtól a nyugati világon a mozgás, a formabontás, az egyén és a szabadság került a középpontba, míg keleten megmaradt a mozdulatlanság, és továbbra is a közösség, a hagyomány és az engedelmesség maradt a centrumban. Jól mutatja ezt a Szent Istvánról készült ikon, akit - addig egyedüliként - a keleti és a nyugati kereszténység is szentjeként ismert el - húzta alá Semjén Zsolt.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy az ikonok a keresztény gyökerekhez való visszatérés értékét közvetítik.
Latorcai-Ujházi Aranka a július 1-ig látható tárlat megnyitóján hangsúlyozta: ő csak eszköz, művészetéhez Isten adja az impulzusokat.
A háromnapos rendezvénysorozatot megnyitó vasárnapi ünnepségen beszédet mondott Ágostonné Farkas Mária, az iskola vezetője is, aki felidézte, hogy az intézmény 15 éve vette fel Kis Bálint tanító nevét, akinek hétfőn jubileumi emlékünnepséget is szentelnek.
A programsorozat részeként rendeznek rendhagyó órákat egykori diákok részvételével, szülő-gyermek előadóestet, Kis Bálint-próbát és családi napot is. Kiállítás nyílik Latorcai-Ujházi Aranka babagyűjteményéből is, amelyet a művész szülővárosának adományozott.
Kis Bálint (1828-1896) Jósvafőn született, Losoncon, majd Debrecenben végezte tanulmányait. Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcolt. 1851-ben Debrecenben érte a gyomai református egyház meghívása a tanítói állásra. 1863-tól 1885-ig tanított a felsőbb fiúosztályokban. 1885-ben gyakori betegeskedései miatt megvált állásától, és ebből az alkalomból érdemei elismeréséül a gyomai református egyház örökös presbiterré választotta.
Kis Bálint 36 évig nevelt és tanított céltudatosan, mintegy 1500 tanítványa szerette és tisztelte őt. Egyike volt azoknak, akik a modern pedagógia elveit elfogadta. Az értelem fejlesztésére helyezte a fő hangsúlyt, nem volt híve a könyv nélküli magoltatásnak. Gyakran ő maga készítette a szükséges eszközöket. Tanítványait az olvasás szeretetére, az erkölcsös életre nevelte.
A gyomai reformátusság egyházi, iskolai, kulturális felemelkedésének virágkorát élte tevékenysége idején. Kis Bálint nem alapított családot, de magához vette szegénységben élő rokonait és gondoskodott róluk. Az iskola volt az otthona, akkor volt boldog, ha tanítványai között lehetett.
MTI
Hozzászólások