Lévay-bemutató márciusban a Budapesti Operettszínházban
A forradalomról és szerelemről szóló Marie Antoinette című musicalt mutatja be a Budapesti Operettszínház március 4-én: Lévay Szilveszter és Michael Kunze fordulatos darabját, amely eredeti megközelítésben dolgozza fel a tragikus sorsú francia királyné életét, a nagyszínpadon láthatja a közönség.
Az Elisabeth és a Mozart! című musical népszerű szerzőpárosának Marie Antoinette című művét is Kerényi Miklós Gábor állítja színpadra. A művész az MTI-nek arról beszélt, hogy régóta nem volt már Lévay-Kunze-bemutató Budapesten. A színház programjában szerepel, hogy olyan típusú musicaleket és zenés színházi produkciókat tűznek műsorra, amelyek a szórakoztatás mellett komolyabb társadalmi mondanivalót és történelmi vagy irodalmi értéket is hordoznak.
"Fontos számunkra, hogy ne csak egy szórakoztató darabot mutassunk be, hanem olyan műveket, amelyek gondolati kalandot is adnak a nézőnek" - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve: a Marie Antoinette ilyen darab, amely egy fantasztikus korról szól, a nagy francia forradalom időszakát dolgozza fel.
A darab két nő párharcát állítja a középpontba. Egyik főhőse valós történelmi személy, Franciaország királynéja, a fényűző életet élő Marie Antoinette, akit a népharag taszított le a trónról 1789-ben, és nyomorúságos börtönévek után 1793-ban fejezték le. A másik fiktív figura: Margrid Arnaud nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll és akiről később derül csak ki, hogy az uralkodónő féltestvére.
Kerényi Miklós Gábor elmondta: a darab egy japán színház felkérésére született, egy ott ismert történet alapján. A Marie Antoinette ősbemutatóját Japánban tartották 2006-ban, Brémában is látható volt, majd 2014-ben Szöulban mutatták be. A budapesti bemutató tekinthető európai premiernek, hiszen új, önálló változat született, a szerzők átdolgozták a művet - tette hozzá.
A darabban megjelenő kor bonyolultsága rendkívül sok áthallási lehetőséget biztosít, a musical alkalmas arra, hogy a mai világunkról is szóljon - mondta a rendező. Arról beszélt, hogy a musicalben például megjelenik az idegengyűlölet, hiszen a nép nem kedvelte az osztrák származású királynét.
Feltűnik benne a karaktergyilkosság fogalma: ebben az időszakban működik úgy először a bulvársajtó, hogy átütő politikai erővel bír, döntően befolyásolta a közhangulatot, gyilkos indulatokat keltett XVI. Lajos és Marie Antoinette ellen. Kiemelte: rendkívül erős a darabban a tömegek manipulációjára való utalás, éles és kemény az a kritika, ahogyan azt láttatja, hogy a tömegek pillanatok alatt gyilkos csőcselékké válnak.
A politikai játszmák, a cselszövések mellett hangsúlyosan jelenik meg egy másik szál is, egy romantikus szerelem Marie Antoinette és egy svéd gróf között, akinek alakját a szerzők szintén létező személyről, Gusztáv svéd király egyik legközelebbi barátjáról mintázták.
A rendező arról beszélt, hogy a musical zenéje dallamosabb, mint ahogyan a szerzőtől megszokhattuk, ugyanakkor a történet pontosan követhető. Kunze és Lévay pályájának is fontos állomása mű, amely befogadhatóbb, és szélesebb közönségréteghez eljuthat, mint az Elisabeth vagy a Mozart!.
Az előadás látványvilágáról elmondta: a díszletet Khell Csörsz, a jelmezt Füzér Anni tervezte. A forgó díszlet Marie Antoinette felnagyított monogramját jeleníti meg, ebben játszódik a darab. A jelmezekről szólva kiemelte: Marie Antoinette a női vonzerő szimbóluma. Izgalmas személyiség, aki a divathoz fűződő viszonyával azt hangsúlyozza, hogy a nőiesség hatalmas értéket képvisel a világban, amit fontos felmutatni.
Az előadásban Polyák Lilla és Vágó Bernadett játssza Marie Antoinette szerepét. A figura ellenpontját jelentő, hatalomra vágyó Orleans herceget Szabó P. Szilveszter és Homonnay Zsolt, a szegény lányt pedig Gubik Petra és Vágó Zsuzsi formálja meg. A svéd grófot Gömöri András Máté és Horváth Dániel alakítja, Lajos király szerepében Mészáros Árpád Zsolt és Magócs Ottó látható.
A rendező kiemelte: a darab erénye, hogy valódi sorsokat láthat a közönség. A komoly gondolatok mellett jó néhány szórakoztató jelenet is van a műben, amely a táncnak, mozgásnak, zenének, humornak érdekes elegye. A darabot Lőrinczy Attila, a dalszövegeket Müller Péter Sziámi fordította, az előadás dramaturgja Kerényi Miklós Gábor. A zenei vezető Makláry László, mellette Balassa Krisztián vezényli az előadást, amelynek koreográfusa Lőcsei Jenő.
(Forrás: MTI)
Az Elisabeth és a Mozart! című musical népszerű szerzőpárosának Marie Antoinette című művét is Kerényi Miklós Gábor állítja színpadra. A művész az MTI-nek arról beszélt, hogy régóta nem volt már Lévay-Kunze-bemutató Budapesten. A színház programjában szerepel, hogy olyan típusú musicaleket és zenés színházi produkciókat tűznek műsorra, amelyek a szórakoztatás mellett komolyabb társadalmi mondanivalót és történelmi vagy irodalmi értéket is hordoznak."Fontos számunkra, hogy ne csak egy szórakoztató darabot mutassunk be, hanem olyan műveket, amelyek gondolati kalandot is adnak a nézőnek" - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve: a Marie Antoinette ilyen darab, amely egy fantasztikus korról szól, a nagy francia forradalom időszakát dolgozza fel.
A darab két nő párharcát állítja a középpontba. Egyik főhőse valós történelmi személy, Franciaország királynéja, a fényűző életet élő Marie Antoinette, akit a népharag taszított le a trónról 1789-ben, és nyomorúságos börtönévek után 1793-ban fejezték le. A másik fiktív figura: Margrid Arnaud nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll és akiről később derül csak ki, hogy az uralkodónő féltestvére.
Kerényi Miklós Gábor elmondta: a darab egy japán színház felkérésére született, egy ott ismert történet alapján. A Marie Antoinette ősbemutatóját Japánban tartották 2006-ban, Brémában is látható volt, majd 2014-ben Szöulban mutatták be. A budapesti bemutató tekinthető európai premiernek, hiszen új, önálló változat született, a szerzők átdolgozták a művet - tette hozzá.
A darabban megjelenő kor bonyolultsága rendkívül sok áthallási lehetőséget biztosít, a musical alkalmas arra, hogy a mai világunkról is szóljon - mondta a rendező. Arról beszélt, hogy a musicalben például megjelenik az idegengyűlölet, hiszen a nép nem kedvelte az osztrák származású királynét.
Feltűnik benne a karaktergyilkosság fogalma: ebben az időszakban működik úgy először a bulvársajtó, hogy átütő politikai erővel bír, döntően befolyásolta a közhangulatot, gyilkos indulatokat keltett XVI. Lajos és Marie Antoinette ellen. Kiemelte: rendkívül erős a darabban a tömegek manipulációjára való utalás, éles és kemény az a kritika, ahogyan azt láttatja, hogy a tömegek pillanatok alatt gyilkos csőcselékké válnak.
A politikai játszmák, a cselszövések mellett hangsúlyosan jelenik meg egy másik szál is, egy romantikus szerelem Marie Antoinette és egy svéd gróf között, akinek alakját a szerzők szintén létező személyről, Gusztáv svéd király egyik legközelebbi barátjáról mintázták.
A rendező arról beszélt, hogy a musical zenéje dallamosabb, mint ahogyan a szerzőtől megszokhattuk, ugyanakkor a történet pontosan követhető. Kunze és Lévay pályájának is fontos állomása mű, amely befogadhatóbb, és szélesebb közönségréteghez eljuthat, mint az Elisabeth vagy a Mozart!.
Az előadás látványvilágáról elmondta: a díszletet Khell Csörsz, a jelmezt Füzér Anni tervezte. A forgó díszlet Marie Antoinette felnagyított monogramját jeleníti meg, ebben játszódik a darab. A jelmezekről szólva kiemelte: Marie Antoinette a női vonzerő szimbóluma. Izgalmas személyiség, aki a divathoz fűződő viszonyával azt hangsúlyozza, hogy a nőiesség hatalmas értéket képvisel a világban, amit fontos felmutatni.
Az előadásban Polyák Lilla és Vágó Bernadett játssza Marie Antoinette szerepét. A figura ellenpontját jelentő, hatalomra vágyó Orleans herceget Szabó P. Szilveszter és Homonnay Zsolt, a szegény lányt pedig Gubik Petra és Vágó Zsuzsi formálja meg. A svéd grófot Gömöri András Máté és Horváth Dániel alakítja, Lajos király szerepében Mészáros Árpád Zsolt és Magócs Ottó látható.
A rendező kiemelte: a darab erénye, hogy valódi sorsokat láthat a közönség. A komoly gondolatok mellett jó néhány szórakoztató jelenet is van a műben, amely a táncnak, mozgásnak, zenének, humornak érdekes elegye. A darabot Lőrinczy Attila, a dalszövegeket Müller Péter Sziámi fordította, az előadás dramaturgja Kerényi Miklós Gábor. A zenei vezető Makláry László, mellette Balassa Krisztián vezényli az előadást, amelynek koreográfusa Lőcsei Jenő.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások