Levéltári kiállítás a Kasztner-vonatról
"A kiállítás egyik része arra épül, hogy 2015-ben egy Kossuth téri lakás felújítása során egy német-magyar házaspár több ezer oldal adatszolgáltatási ívet talált a falban. Ezekbe írták össze 1944-ben a fővárosi lakosoknak a zsidónak minősülők csillagos házakba költözéséhez szükséges adatait. Ezeket a dokumentumokat azóta az NKA pénzügyi támogatásával restauráltuk és digitalizáltuk" - mondta Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója a tárlat megnyitóján.
Kitért arra, hogy a mostani tárlat egyik előképe volt 2014-ben, a holokauszt-emlékévben nyílt budapesti, egy 2017-es heidelbergi, valamint a zürichi Jelenkortörténeti Levéltárral közös tavalyi svájci kiállítás. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a németek 1944 júniusában a magyarországi deportálások ellenére beleegyezte abba: fejenként ezer dollárért néhány száz zsidó elhagyhatja Magyarországot. A Kasztner-vonattal végül az év végére Németországon keresztül összesen 1684 zsidót juttattak ki az országból, voltak köztük lengyel zsidó árvák, szlovák menekültek is.
A tárlat tíz érintett család - a Munk, a Sternberg, a Kahan, az Irsai, a Gádor-Donáth, a Freudinger, a Dankner, az Apor, a Bamberger és a Szondi család - történetét kíséri végig korabeli fotókon és dokumentumokon keresztül, emellett bemutatja a Kasztner-vonatot, a bergen-belseni lágerben eltöltött időszakot és a svájci menekültélet mindennapjait.
"Kasztner Rezső kolozsvári ügyvéd és újságíró volt, aki 1940-ben költözött a magyar fővárosba, ahol a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság elnökhelyettese volt. Ez a szervezet 1943-ban alakult a zsidók Palesztinába juttatása érdekében. A Kasztner-vonaton a Noé bárkájához hasonlítható csoport júliusban érkezett a Hannover melletti bergen-belseni különleges lágerbe, ahonnan két részletben, augusztusban és decemberben szállították tovább őket Svájcba" - mondta a főpolgármester-helyettes.
Mint elhangzott, a háború befejezése után az 1684 menekült közül néhány százan visszatértek Magyarországra, Romániába, ugyanennyien Palesztinába mentek, a csoport fele Svájcban maradt, ugyanannyian a tengerentúlon telepedtek le. A Kasztner-vonaton utazott negyven rabbi, közismert cionisták, tudósok, művészek, újságírók, a magyar hadsereg egykori tisztjei, de egyszerű emberek is.
Kasztnert Izraelben évekkel később kollaboráció vádjával elítélték és közutálat vette körül, 1957-ben gyilkosság áldozata lett. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság 1958-ban megváltoztatta ítéletét és posztumusz felmentette Kasztnert, akinek megítélése a mai napig nem egyértelmű. Daniel Nerlich, a zürichi Jelenkortörténeti Levéltár igazgatóhelyettese kiemelte: ahol az embereket kirekesztik, üldözik és meggyilkolják, ott a legfelsőbb parancsolat a segítségnyújtás.
A "Falba zárt sorsok. Házak és emberek, 1944. Budapest-Bergen-Belsen-Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai" című tárlat kurátora Lukács Anikó volt, létrejöttében a fővárosi levéltár mellett a zürichi Archiv für Zeitgesichte ETH is közreműködött. A kiállított fotók és dokumentumok egy része svájci zsidó szervezetektől, a Kasztner-vonat utasainak leszármazottaitól származik.
A megnyitón a budapesti Diplomáciai Testület több tagja is jelen volt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások