Lezárult a Kertész Imre Intézet és a MANK képzőművészeti pályázata

Formabontó kortárs alkotásokban élnek tovább Kertész Imre gondolatai a Kertész Másként pályázatnak köszönhetően; a Kertész Imre Intézet és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) közös pályázatára több mint 160 pályamű érkezett be - tájékoztatta az intézet szerdán az MTI-t.Az első helyezést Csurgai Ferenc szobrászművész Tisztelet K.-nak című alkotása, a második helyezést Formanek Zsuzsa A 4. fejezet című műve, a harmadik helyezést pedig Nagy Karol Szabadság című alkotása nyerte el. A művészek a Kertész Imre Intézet pénzjutalmában részesülnek. A beküldött alkotásokból katalógus készül, a legjobb pályaműveket pedig a Kertész Imre Intézet és a MANK közös kiállításon is bemutatja 2021 októberében - olvasható a közleményben.
    

Az összegzés felidézi, hogy a Nobel-díjas író halálának ötödik évfordulója alkalmából március 31-én hirdetett közös képzőművészeti pályázatot a Kertész Imre Intézet és a MANK.

A kiírás Kertész Imre sokszínű életművének és szellemi örökségének bemutatására és újraértelmezésére hívta fel a kortárs képzőművészeket, iparművészeket, grafikusokat és fotóművészeket azzal a céllal, hogy az író kiemelkedő irodalmi öröksége a kortárs alkotóművészet nyelvén szólaljon meg.
    

A pályázatra kifejezetten a felhívásra készült új művekkel lehetett jelentkezni, amelyek egy Kertész Imre-idézetet felhasználva születtek meg. Az alkotói kedv ösztönzésén túl a Kertész Másként pályázat kiemelt célja volt a művészeti ágak kapcsolatának erősítése, az irodalom és az alkotóművészet együttes támogatása. A pályázatra több mint 160 alkotás érkezett. Főként kortárs festő- és grafikusművészeket ihletett meg a Kertész-életmű, de születtek kisplasztikák, fotóművészeti és iparművészeti alkotások, valamint olyan művek is, melyek egyik említett kategóriába sem sorolhatók be egyértelműen - közölte a Kertész Imre Intézet.
    

A szakmai zsűri döntése szerint a pályázat nyertese Csurgai Ferenc szobrászművész két, szorosan összetartozó elemből álló festett betonkompozíciója lett, amelyet a Schönbergre jellemző atonális hangzás és a Kertész Imre által megalkotott "atonális próza" - melyben a Sorstalanság íródott - inspirált. "A vonaton legjobban a víz hiányzott" - Kertész Imre Sorstalanság című regényének ezen mondata inspirálta Formanek Zsuzsa A 4. fejezet című művét. Az iparművész üvegbetűkből készült alkotása erre a Kertészre jellemző személyes idézetre reflektál lényegretörő és közvetlen módon, a mondat stilizált megjelenítésével.
   

Színezett paraffinból készült az a nyitott könyv, melyben szögesdrót írásjelek szimbolizálják az életeken ejtett sebeket Nagy Karol alkotásában. A szobrászművész Szabadság című művében a helyenként összefolyt írásjelek megvilágítva átengedik a fényt; szimbólumaként annak, hogy a szabadság lehetősége minden körülmény között jelen van.
    

Csurgai Ferenc festő- szobrász- és fotóművész 1984-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A beton szobrászatban való alkalmazásával pályája kezdete óta foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben több művészeti ösztöndíjat kapott, számos mesterkurzust vezetett, 2002 és 2007 között kurzusvezető a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Csaknem 20 önálló kiállítása nyílt már meg és 1985 óta több mint 100 csoportos tárlaton láthatta a közönség egyedi munkáit, melyek közül számos mű nemcsak Magyarországon, hanem Tokióban, valamint magán- és közgyűjteményekben is megtalálható.
   

Formanek Zsuzsa iparművész 1984-ben végzett a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Iparművészként porcelánnal, üveggel és kerámiával foglalkozik, de a kortárs képzőművészeti műfajok is vonzzák. 1985-től 7 éven át Brazíliában élt és alkotott, ahol számos önálló kiállítása nyílt meg Sao Paulóban. 1990-ben megszervezte az I. Brazil Kerámia Szimpóziumot. Műveit 13 önálló és csaknem 20 csoportos tárlaton ismerhette meg a közönség az elmúlt években, emellett a Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium egyik alapító tagja. Köztéri és középületekben megtalálható munkáin túl az Iparművészeti Egyetem Doktori Iskolájának keretében a street art, a helyspecifikus és az installációs kiállítások felé mutatnak alkotásai, továbbra is maradva a szilikátok anyaghasználatánál.
    

Nagy Karol szobrászművész 2009-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. A 6 egyéni és csaknem 30 csoportos tárlattal büszkélkedhető fiatal alkotó számos ízben részesült Derkovits-ösztöndíjban, 2018-ban pedig a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíjasainak sorában alkotott, közös tárlatukból 2019-ben nyílt csoportos kiállítása Rómában.


(Forrás: MTI)