Magas látogatószámmal zárult a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále
Magas látogatószámmal zárult vasárnap a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále: a több mint hat hónapig tartó, 66 ország részvételével lezajlott kiállítást mintegy 300 ezer látogató kereste fel - közölte a Magyar Pavilon kiállítását szervező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum hétfőn az MTI-vel.
A látogatók 50 százaléka érkezett külföldről, és idén is jelentős volt a fiatalok és a diákok aránya. Bár néhány ország (Izrael, Oroszország, Venezuela, valamint Csehország és Szlovákia) nemzeti pavilonja különböző okok miatt zárva maradt, a kiállításon így is 66 ország vett részt. Négy ország - Azerbajdzsán, Omán, Katar és Togo - első alkalommal szerepelt az eseményen.
A Biennále elnöke, Pietrangelo Buttafuoco a közlemény szerint a zárás alkalmából megköszönte a nemzetközi kiállítás résztvevőinek, az összes országnak és intézménynek, hogy hozzájárultak az építészeti biennálék történetének leglátogatottabb kiállításának a létrejöttéhez.
Carlo Ratti, az Intelligens. Natural. Artificial. Collective címmel megrendezett központi kiállítás főkurátora kiemelte, hogy a Biennále igazi örökségét nem az azonnali népszerűség, hanem az határozza meg, ami maradandó lesz belőle.
A főkurátor javaslatára odaítélt Arany Oroszlán-életműdíjat az információs technológia és a kortárs ökofeminizmus amerikai kutatója, Donna Haraway kapta. Arany Oroszlán-emlékdíjjal ismerték el az olasz építész és teoretikus, Italo Rota (1953-2024) munkásságát. A legjobb nemzeti részvételért járó Arany Oroszlánt Bahrein projektje kapta. A legjobb nemzetközi részvételért járó díjat pedig a Canal Cafénak (Diller Scofidio + Renfro, Natural Systems Utilities, SODAI, Aaron Betsky, Davide Oldani) ítélte oda a nemzetközi zsűri.
A Magyar Pavilon idén egy speciális jelenséggel, az építészi pálya elhagyása és az ebből következő sikeres pályamegtalálás kérdésével foglalkozott. Pintér Márton kurátor és fiatal építészcsapata által összeállított Nincs itt semmi látnivaló. Exportáld a tudásod! című kiállítás tizenhárom magyar sikertörténetet mutatott be.
"Az eddigi velencei építészeti szerepléseink közül az idei volt az egyik legsikeresebb.
Több rangos építészeti és kulturális orgánum (...) is a legjobbak közé választotta a kiállítást. Az innovatív és kreatív megoldásokra fókuszáló építészeti és design platform, a Stirworld a magyar kiállítást a Biennále egyik legradikálisabb és leginspiratívabb projektjeként mutatta be. A siker titka a figyelmet megragadó cím és az attraktív rendezés mellett a témaválasztásban rejlik, a pályaelhagyás és az építészi tudás konvertálhatósága ugyanis nem csupán magyar, hanem kurrens és világszerte tapasztalható jelenség" - idézi a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztos, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója szavait.
Hazai elismerésként a kiállítás kurátorát, Pintér Mártont a 2025. évi Média Építészeti Díja közönségdíj finalistái közé is beválasztották. Az idei Biennálénak még egy magyar résztvevője volt: a felújítás alatt álló Központi Pavilon homlokzata a Constructing la Biennale projekt Barabási-Albert László közreműködésével készült.
A Ludwig Múzeum a következő, 2027. évi Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori posztjára a pályázatot a főkurátor kinevezését és a központi téma meghirdetését követően fogja meghirdetni.
(Forrás: MTI)
A látogatók 50 százaléka érkezett külföldről, és idén is jelentős volt a fiatalok és a diákok aránya. Bár néhány ország (Izrael, Oroszország, Venezuela, valamint Csehország és Szlovákia) nemzeti pavilonja különböző okok miatt zárva maradt, a kiállításon így is 66 ország vett részt. Négy ország - Azerbajdzsán, Omán, Katar és Togo - első alkalommal szerepelt az eseményen.A Biennále elnöke, Pietrangelo Buttafuoco a közlemény szerint a zárás alkalmából megköszönte a nemzetközi kiállítás résztvevőinek, az összes országnak és intézménynek, hogy hozzájárultak az építészeti biennálék történetének leglátogatottabb kiállításának a létrejöttéhez.
A látogatói rekord értékét növeli, hogy idén a Központi Pavilon felújítás miatt nem volt nyitva - mondta.
Carlo Ratti, az Intelligens. Natural. Artificial. Collective címmel megrendezett központi kiállítás főkurátora kiemelte, hogy a Biennále igazi örökségét nem az azonnali népszerűség, hanem az határozza meg, ami maradandó lesz belőle.
A főkurátor javaslatára odaítélt Arany Oroszlán-életműdíjat az információs technológia és a kortárs ökofeminizmus amerikai kutatója, Donna Haraway kapta. Arany Oroszlán-emlékdíjjal ismerték el az olasz építész és teoretikus, Italo Rota (1953-2024) munkásságát. A legjobb nemzeti részvételért járó Arany Oroszlánt Bahrein projektje kapta. A legjobb nemzetközi részvételért járó díjat pedig a Canal Cafénak (Diller Scofidio + Renfro, Natural Systems Utilities, SODAI, Aaron Betsky, Davide Oldani) ítélte oda a nemzetközi zsűri.
A Magyar Pavilon idén egy speciális jelenséggel, az építészi pálya elhagyása és az ebből következő sikeres pályamegtalálás kérdésével foglalkozott. Pintér Márton kurátor és fiatal építészcsapata által összeállított Nincs itt semmi látnivaló. Exportáld a tudásod! című kiállítás tizenhárom magyar sikertörténetet mutatott be.
"Az eddigi velencei építészeti szerepléseink közül az idei volt az egyik legsikeresebb.
Több rangos építészeti és kulturális orgánum (...) is a legjobbak közé választotta a kiállítást. Az innovatív és kreatív megoldásokra fókuszáló építészeti és design platform, a Stirworld a magyar kiállítást a Biennále egyik legradikálisabb és leginspiratívabb projektjeként mutatta be. A siker titka a figyelmet megragadó cím és az attraktív rendezés mellett a témaválasztásban rejlik, a pályaelhagyás és az építészi tudás konvertálhatósága ugyanis nem csupán magyar, hanem kurrens és világszerte tapasztalható jelenség" - idézi a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztos, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója szavait.
Hazai elismerésként a kiállítás kurátorát, Pintér Mártont a 2025. évi Média Építészeti Díja közönségdíj finalistái közé is beválasztották. Az idei Biennálénak még egy magyar résztvevője volt: a felújítás alatt álló Központi Pavilon homlokzata a Constructing la Biennale projekt Barabási-Albert László közreműködésével készült.
A Ludwig Múzeum a következő, 2027. évi Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori posztjára a pályázatot a főkurátor kinevezését és a központi téma meghirdetését követően fogja meghirdetni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások