Magyar keresőkutyák segítették a német aranykincs utáni nyomozást
Magyar keresőkutyák segítették a németországi Manchingban ellopott kelta kori aranykincs utáni nyomozást. A három kilogrammnyi eltűnt aranyérme és műtárgy holléte továbbra is ismeretlen, de a magyar szakemberek szerint a kutyák új távlatokat nyithatnak a kulturális örökség védelmében.
A bajorországi Manching Kelta Római Múzeumából 2022 novemberében loptak el 411 kelta kori aranyérmét és egy aranyozott tárgyat. Az ügyben négy elkövetőt fogtak el, és 2025 júliusában az ingolstadti regionális bíróság hosszú börtönbüntetésre ítélte őket. A kincs nagy része azonban azóta sem került elő.
A német hatóságok ezért 2026 tavaszán magyar segítséget kértek. A megkeresés az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBBESZ) Heritage Crime Task Force (HCTF) hálózatán keresztül jutott el a Magyar Nemzeti Múzeumhoz (MNM) Varga Lujza, az MNM projektkoordinációs és kiállításszervezési főosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: az Archeo Dogs projekt keretében kapcsolódtak be a nyomozásba.
A tréning hat héten át tartott, heti négy gyakorlónappal. A fő gyanúsított ingatlanában végzett házkutatásban német, amerikai, kanadai és magyar szakemberek dolgoztak együtt Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban, Plate településen.
A kutatás során falakat bontottak meg és köveket is felszedtek a nyomozók, a háromnapos munka azonban végül nem vezetett eredményre. "Kijelenthetjük, hogy az arany nem volt a házban elrejtve" - mondta Varga Lujza, hozzátéve: a német rendőrség más vonalon folytatja tovább a nyomozást, és elképzelhető, hogy később ismét magyar segítséget kérnek. Az Archeo Dogs Hungary mindössze három éve működik, és egyelőre kísérleti projektnek számít. A csapat régészeti leletek felkutatására képez ki kutyákat - ilyen feladatokra világszerte is csak kevés példa akad.
Böröczky Blanka régész, igazságügyi régészeti konzulens Aslan nevű, kétéves cocker spánieljével vett részt a németországi nemzetközi akcióban. Elmondta: a program ötlete a Pécsi Tudományegyetem posztgraduális igazságügyi régészeti képzésére készített szakdolgozatából nőtte ki magát, amelyben a kutyák régészeti és igazságügyi célú alkalmazásának lehetőségeit vizsgálta. Az államvizsga után kereste meg a Magyar Nemzeti Múzeumot azzal az elképzeléssel, hogy a kutyás régészeti keresést a gyakorlatban is kipróbálják.
Kezdetben római kori vasleletekkel dolgoztak, később azonban különböző korszakokból származó tárgyakkal is bővítették a tréningeket. A németországi felkészülés során három eredeti aranyérmével gyakoroltak - tette hozzá.
"Rövid pihenőkkel a kutyák végigdolgozták a három napot. Látszott rajtuk, hogy nagyon élvezik a munkát" - mondta a régész. Hozzátette, a küldetés azt is bizonyította, hogy a spánielek rendkívül jól terhelhetők ilyen feladatok során. A kutyák ugyanakkor egyszerre legfeljebb 15-20 percig tudnak koncentráltan keresni, utána pihenőre van szükségük. Oleár Gábor keresőkutya-kiképző Kör nevű német juhász keverék kutyájával vett részt a felderítésben. Mint mondta, egy jó keresőkutya kiképzése másfél évig tart, és a legfontosabb a folyamatos motiváció fenntartása.
"A labda náluk jutalom, amit csak akkor kapnak meg, ha sikeresen teljesítik a feladatot" - fogalmazott. Tuza Erika kiképző a Freya, Frida és Frigg nevű spánielekkel dolgozott a nyomozás során. Elmondta: kutyái eredetileg hospice-intézményekben teljesítettek terápiás szolgálatot, emellett azonban a nose work sportban is kipróbálták őket.
"Emberileg is megérintett ez a projekt, hiszen az eltűnt régészeti tárgyaknak megtalálása és visszajuttatása a jogos tulajdonoshoz, közös ügyünk" - mondta a kiképző.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások