Malya Attila festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Szegeden
Malya Attila festőművész alkotásaiból nyílik Brutál címmel kiállítás csütörtökön a szegedi Kiss Kunszt Galériában – tájékoztatta Kiss Szilvia, a galéria vezetője az MTI-t.
Malya Attila fiatal, Y-generációs festőművész. A huszonéves, pályájuk elején álló művészek friss szemmel látják a világot, kritikusak, bátrak, nyíltan artikulálják a generációjukat érintő problémákat, ugyanakkor stílusuk sem merevedett meg, nem érte utol őket az ikonizálódás. Mindezek miatt napjainkban globális szinten a húszas éveiben járó művészek felé fordul a szakmai figyelem, szemben a korábbi "doyen-központú", a művész aranykorát a negyvenes, ötvenes éveiben meghatározó szemlélettel – fogalmazott Váraljai Anna művészettörténész.
A kurátor szerint Malya Attila korosztályának közérzetét elsősorban a posztszocializmus miliője, a neonacionalizmus, a kapitalizálódás, a digitalizáció, a klímaszorongás, a gazdasági válság, az infláció, a környező régió háborús helyzete és a covid miatti izolálódás alakította. Malya Attila mindezekre a hatásokra kettős választ ad: egyrészt kivonul a természetbe, másrészt kritikus, sokszor szemtelenül szókimondó munkákat készít. Miközben ingázott a MOME és tótkomlósi felújított tanyája között, az életformákat is kettősen tapasztalta meg: vidéki gazdaként, aki kertészkedik, állatokat tart, és budapesti, értelmiségi animációsfilm-készítőként, aki szakmailag is pozicionálja magát.
Malya Attila művészként és magánemberként is fontosnak tartja a környezetvédelmet, a felelős gondolkodást, a fenntartható életforma kialakítását, ugyanakkor humánus, szociálisan érzékeny. A klasszikus műfajokat, mint az állatportré, a növénycsendélet abszurd, humoros módon, popkulturális szimbólumokat is felhasználva írja újra, és mediálisan is kilép a klasszikus olajfestészet hagyományrendszeréből: képeire állati szőrt, növényi elemeket ragaszt, illetve parafrazeálja a hazánkban ismerős subaképek műfaját.
December 7-ig látható, Brutál című kiállítása azzal a céllal született, hogy felhívja a figyelmet egy rendkívül tehetséges, sajátos hangú, erőteljes művészegyéniségre, az általa képviselt missziókra és intenzív munkáira. A képzőművész megfogalmazása szerint festményei az élet egyszerűbb felfogására céloznak, a józan paraszti észt állítva piedesztálra. Néhány képe az állatvilág szemszögéből tesz kísérletet a dolgok megértésére.
Az alapozás során egy "beavatási rítuson" is keresztül mennek képei, amikor valamilyen természeti hatásnak teszi ki azokat. Szavai szerint a véletlennel és az egerekkel is együtt dolgozik. Bevált technikáit bátran keveri, szőrt helyez a képekre, felgyújtja azt, szilikonból testrészeket készít rá, különféle anyagokat variál a festékekkel.
(Forrás: MTI)
Malya Attila fiatal, Y-generációs festőművész. A huszonéves, pályájuk elején álló művészek friss szemmel látják a világot, kritikusak, bátrak, nyíltan artikulálják a generációjukat érintő problémákat, ugyanakkor stílusuk sem merevedett meg, nem érte utol őket az ikonizálódás.
A kurátor szerint Malya Attila korosztályának közérzetét elsősorban a posztszocializmus miliője, a neonacionalizmus, a kapitalizálódás, a digitalizáció, a klímaszorongás, a gazdasági válság, az infláció, a környező régió háborús helyzete és a covid miatti izolálódás alakította. Malya Attila mindezekre a hatásokra kettős választ ad: egyrészt kivonul a természetbe, másrészt kritikus, sokszor szemtelenül szókimondó munkákat készít. Miközben ingázott a MOME és tótkomlósi felújított tanyája között, az életformákat is kettősen tapasztalta meg: vidéki gazdaként, aki kertészkedik, állatokat tart, és budapesti, értelmiségi animációsfilm-készítőként, aki szakmailag is pozicionálja magát.
Malya Attila művészként és magánemberként is fontosnak tartja a környezetvédelmet, a felelős gondolkodást, a fenntartható életforma kialakítását, ugyanakkor humánus, szociálisan érzékeny. A klasszikus műfajokat, mint az állatportré, a növénycsendélet abszurd, humoros módon, popkulturális szimbólumokat is felhasználva írja újra, és mediálisan is kilép a klasszikus olajfestészet hagyományrendszeréből: képeire állati szőrt, növényi elemeket ragaszt, illetve parafrazeálja a hazánkban ismerős subaképek műfaját.
December 7-ig látható, Brutál című kiállítása azzal a céllal született, hogy felhívja a figyelmet egy rendkívül tehetséges, sajátos hangú, erőteljes művészegyéniségre, az általa képviselt missziókra és intenzív munkáira. A képzőművész megfogalmazása szerint festményei az élet egyszerűbb felfogására céloznak, a józan paraszti észt állítva piedesztálra. Néhány képe az állatvilág szemszögéből tesz kísérletet a dolgok megértésére.
Az alapozás során egy "beavatási rítuson" is keresztül mennek képei, amikor valamilyen természeti hatásnak teszi ki azokat. Szavai szerint a véletlennel és az egerekkel is együtt dolgozik. Bevált technikáit bátran keveri, szőrt helyez a képekre, felgyújtja azt, szilikonból testrészeket készít rá, különféle anyagokat variál a festékekkel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások