Megkezdődött az Arab kultúra napja Budapesten
Megkezdődött az Arab kultúra napja csütörtökön Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), ahol 14 arab országot bemutató kiállítás mellett előadások és tradicionális arab ételek is várják az érdeklődőket.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az esemény fővédnöke a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta: 2016 óta immár harmadik alkalommal rendezik meg az Arab kultúra napját, amely hagyományosan kiemelkedően fontos eseménye a magyar-arab kapcsolatoknak, amelyeket az elmúlt években sikerült a korábbiaknál stabilabb alapokra helyezni.
Kifejtette: ezek a diplomáciai kapcsolatok 2010 után, majd 2014-et követően változtak meg gyökeresen, amikor Magyarország mind politikailag, mind gazdaságilag eléggé megerősödött ahhoz, hogy intenzív kapcsolatépítésbe kezdjen az arab államokkal. "Ennek eredményeképpen mára elmondható, hogy a magyar politikai, gazdasági, oktatási és kulturális nyitás az arab világban annak ellenére is sikeres volt, hogy közben számos kihívás érte a régiót: fegyveres konfliktusok okozta humanitárius katasztrófa, terrorcselekmények és külső hatalmak fegyveres beavatkozása mélyítették tovább a gazdasági, társadalmi válságot" - magyarázta, hozzátéve: a 2015-ben tetőző tömeges migrációs hullám nemcsak Európa, illetve a kibocsátó és tranzitországok kapcsolatait érintették súlyosan, hanem a helyzet kezelésének eltérő megítélése Európán belül is komoly feszültségekhez vezetett.
Mint mondta, Magyarország a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy a kiváltó okokat kezelve, a problémát helyben kell megoldani, a rászorulókon is helyben kell segíteni, hogy szülőföldjükön ismét boldogulni tudjanak. Hangsúlyozta: a magyar kormány ezen álláspontját világszerte egyre többen osztják. Kifejtette: Magyarország az arab országokban eurómilliókkal járul hozzá a válságok sújtotta lakosság és a menekültek szenvedéseinek az enyhítéséhez, és Afrika több országában is segítik a határvédelmi migráció kezelésének a fejlesztését.
Felhívta a figyelmet a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra, amelynek keretein belül 1500 arab diák folytat tanulmányokat Magyarországon. Az Országgyűlés elnöke kiemelte azt is, hogy a személyes kapcsolatok, egymás kultúrájának megismerése hosszú távon is hatással van a népek és országok közötti együttműködésre.
Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja hangsúlyozta: a rendezvények első alkalommal ad otthont egy felsőoktatási intézmény. "Az ELTE BTK a magyar orientalisztika, illetve arabisztikai tanulmányok magyarországi bölcsője és napjainkig kiemelkedő központja is egyben" - emelte ki. Hozzátette: a BTK kiemelkedő szerepet vállal a magyar-arab oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében. "Ma a bölcsészek feladata, hogy segítsék a különféle társadalmi szereplőket és döntéshozókat, hogy együtt dolgozzák ki a félelem helyett egy kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kulturális párbeszédet" - magyarázta Sonkoly Gábor.
Hamad Mohammed Bórhamah, az Arab Nagykövetek Tanácsa (ANT) elnöke arról beszélt, hogy az arab kultúrának és nyelvnek a történelme 16 évszázados. Az arabok mindig is nagyon büszkék voltak nyelvükre és retorikájukra - emelte ki, hozzátéve: az arab kultúra gazdag, kiterjedt és toleráns, az arabok már nagyon régóta felismerték a kulturális sokszínűség jelentőségét. Elmondta azt is, hogy az Arab kultúra napján két előadáson vehetnek részt az érdeklődők, a kiállításon arab országok hagyományaival ismerkedhetnek meg.
(Forrás: MTI)
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az esemény fővédnöke a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta: 2016 óta immár harmadik alkalommal rendezik meg az Arab kultúra napját, amely hagyományosan kiemelkedően fontos eseménye a magyar-arab kapcsolatoknak, amelyeket az elmúlt években sikerült a korábbiaknál stabilabb alapokra helyezni.
"Mindezt egy olyan időszakban sikerült elérni, amikor Európa déli és dél-keleti szomszédságát minden eddiginél súlyosabb válságok sújtották, amelyek határokon túlnyúló hatásai komoly erőpróba elé állítják az európai kontinens lakosságát" - mondta az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta: Magyarország számára a más országokkal, nemzetekkel fenntartott kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, egymás kultúrájának, vallásának, hagyományainak, szokásainak a tiszteletben tartása.
Hozzátette: az arab országokkal több évtizedekre visszamenő, de hullámzó intenzitású kapcsolatokat ápol Magyarország.
Kifejtette: ezek a diplomáciai kapcsolatok 2010 után, majd 2014-et követően változtak meg gyökeresen, amikor Magyarország mind politikailag, mind gazdaságilag eléggé megerősödött ahhoz, hogy intenzív kapcsolatépítésbe kezdjen az arab államokkal. "Ennek eredményeképpen mára elmondható, hogy a magyar politikai, gazdasági, oktatási és kulturális nyitás az arab világban annak ellenére is sikeres volt, hogy közben számos kihívás érte a régiót: fegyveres konfliktusok okozta humanitárius katasztrófa, terrorcselekmények és külső hatalmak fegyveres beavatkozása mélyítették tovább a gazdasági, társadalmi válságot" - magyarázta, hozzátéve: a 2015-ben tetőző tömeges migrációs hullám nemcsak Európa, illetve a kibocsátó és tranzitországok kapcsolatait érintették súlyosan, hanem a helyzet kezelésének eltérő megítélése Európán belül is komoly feszültségekhez vezetett.
Mint mondta, Magyarország a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy a kiváltó okokat kezelve, a problémát helyben kell megoldani, a rászorulókon is helyben kell segíteni, hogy szülőföldjükön ismét boldogulni tudjanak. Hangsúlyozta: a magyar kormány ezen álláspontját világszerte egyre többen osztják. Kifejtette: Magyarország az arab országokban eurómilliókkal járul hozzá a válságok sújtotta lakosság és a menekültek szenvedéseinek az enyhítéséhez, és Afrika több országában is segítik a határvédelmi migráció kezelésének a fejlesztését.
Felhívta a figyelmet a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra, amelynek keretein belül 1500 arab diák folytat tanulmányokat Magyarországon. Az Országgyűlés elnöke kiemelte azt is, hogy a személyes kapcsolatok, egymás kultúrájának megismerése hosszú távon is hatással van a népek és országok közötti együttműködésre.
Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja hangsúlyozta: a rendezvények első alkalommal ad otthont egy felsőoktatási intézmény. "Az ELTE BTK a magyar orientalisztika, illetve arabisztikai tanulmányok magyarországi bölcsője és napjainkig kiemelkedő központja is egyben" - emelte ki. Hozzátette: a BTK kiemelkedő szerepet vállal a magyar-arab oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében. "Ma a bölcsészek feladata, hogy segítsék a különféle társadalmi szereplőket és döntéshozókat, hogy együtt dolgozzák ki a félelem helyett egy kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kulturális párbeszédet" - magyarázta Sonkoly Gábor.
Hamad Mohammed Bórhamah, az Arab Nagykövetek Tanácsa (ANT) elnöke arról beszélt, hogy az arab kultúrának és nyelvnek a történelme 16 évszázados. Az arabok mindig is nagyon büszkék voltak nyelvükre és retorikájukra - emelte ki, hozzátéve: az arab kultúra gazdag, kiterjedt és toleráns, az arabok már nagyon régóta felismerték a kulturális sokszínűség jelentőségét. Elmondta azt is, hogy az Arab kultúra napján két előadáson vehetnek részt az érdeklődők, a kiállításon arab országok hagyományaival ismerkedhetnek meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások