Megkezdődött az Arab kultúra napja Budapesten
"Mindezt egy olyan időszakban sikerült elérni, amikor Európa déli és dél-keleti szomszédságát minden eddiginél súlyosabb válságok sújtották, amelyek határokon túlnyúló hatásai komoly erőpróba elé állítják az európai kontinens lakosságát" - mondta az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta: Magyarország számára a más országokkal, nemzetekkel fenntartott kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, egymás kultúrájának, vallásának, hagyományainak, szokásainak a tiszteletben tartása. Hozzátette: az arab országokkal több évtizedekre visszamenő, de hullámzó intenzitású kapcsolatokat ápol Magyarország.
Kifejtette: ezek a diplomáciai kapcsolatok 2010 után, majd 2014-et követően változtak meg gyökeresen, amikor Magyarország mind politikailag, mind gazdaságilag eléggé megerősödött ahhoz, hogy intenzív kapcsolatépítésbe kezdjen az arab államokkal. "Ennek eredményeképpen mára elmondható, hogy a magyar politikai, gazdasági, oktatási és kulturális nyitás az arab világban annak ellenére is sikeres volt, hogy közben számos kihívás érte a régiót: fegyveres konfliktusok okozta humanitárius katasztrófa, terrorcselekmények és külső hatalmak fegyveres beavatkozása mélyítették tovább a gazdasági, társadalmi válságot" - magyarázta, hozzátéve: a 2015-ben tetőző tömeges migrációs hullám nemcsak Európa, illetve a kibocsátó és tranzitországok kapcsolatait érintették súlyosan, hanem a helyzet kezelésének eltérő megítélése Európán belül is komoly feszültségekhez vezetett.
Mint mondta, Magyarország a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy a kiváltó okokat kezelve, a problémát helyben kell megoldani, a rászorulókon is helyben kell segíteni, hogy szülőföldjükön ismét boldogulni tudjanak. Hangsúlyozta: a magyar kormány ezen álláspontját világszerte egyre többen osztják. Kifejtette: Magyarország az arab országokban eurómilliókkal járul hozzá a válságok sújtotta lakosság és a menekültek szenvedéseinek az enyhítéséhez, és Afrika több országában is segítik a határvédelmi migráció kezelésének a fejlesztését.
Felhívta a figyelmet a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra, amelynek keretein belül 1500 arab diák folytat tanulmányokat Magyarországon. Az Országgyűlés elnöke kiemelte azt is, hogy a személyes kapcsolatok, egymás kultúrájának megismerése hosszú távon is hatással van a népek és országok közötti együttműködésre.
Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja hangsúlyozta: a rendezvények első alkalommal ad otthont egy felsőoktatási intézmény. "Az ELTE BTK a magyar orientalisztika, illetve arabisztikai tanulmányok magyarországi bölcsője és napjainkig kiemelkedő központja is egyben" - emelte ki. Hozzátette: a BTK kiemelkedő szerepet vállal a magyar-arab oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében. "Ma a bölcsészek feladata, hogy segítsék a különféle társadalmi szereplőket és döntéshozókat, hogy együtt dolgozzák ki a félelem helyett egy kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kulturális párbeszédet" - magyarázta Sonkoly Gábor.
Hamad Mohammed Bórhamah, az Arab Nagykövetek Tanácsa (ANT) elnöke arról beszélt, hogy az arab kultúrának és nyelvnek a történelme 16 évszázados. Az arabok mindig is nagyon büszkék voltak nyelvükre és retorikájukra - emelte ki, hozzátéve: az arab kultúra gazdag, kiterjedt és toleráns, az arabok már nagyon régóta felismerték a kulturális sokszínűség jelentőségét. Elmondta azt is, hogy az Arab kultúra napján két előadáson vehetnek részt az érdeklődők, a kiállításon arab országok hagyományaival ismerkedhetnek meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások