Megnyílt a 200 év kincsei című kiállítás az MTA székházában
Megnyílt szerdán a 200 év kincsei című kiállítás az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában, ahol az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK), valamint az MTA Művészeti Gyűjtemény anyagának jelentősebb darabjai tekinthetők meg.
A Magyar Tudományos Akadémia székháza sok-sok éven át nem csupán a tudományos gondolkodás központja volt, hanem az ország egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének otthona is - emlékeztetett a tárlatot megnyitó beszédében Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese.
Felidézte, hogy a Szépművészeti Múzeum megépüléséig az Akadémián kapott helyet az 1871-ben a magyar állam által megvásárolt Esterházy-képtár, Magyarország első nyilvánosan látogatható képgalériája. Ez a kollekció képezte később az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum alapját, most pedig, több mint másfél évszázaddal később, a harmadik emeleti teremsor rekonstrukcióját követően ismét megnyílik a közönség előtt a képtár, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményének állandó kiállítása.
Erdei Anna úgy fogalmazott, hogy a kiállítás nem csupán múltidézés, hanem önreflexió is. "Arra emlékeztet, hogy a tudományos és művészeti örökség közös alapokon nyugszik: a kíváncsiságon, a megértés vágyán és azon a hitünkön, hogy az emberi szellem képes a világot megismerni és formálni " - fogalmazott.
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója azt mondta, hogy az MTA KIK-ben őrzött és a kiállításon bemutatott tételek egy polgári világot idéznek meg. A látogatók a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből ismert kéziratokkal, a nemzeti identitás szempontjából meghatározó jelentőségű ereklyékkel találkozhatnak.
Monok István szerint a kiállítás egyik üzenete, hogy a tudomány autonómiájához nem lehet felelőtlenül hozzányúlni, ha pedig változtatni akarnak a tudományos intézményrendszeren, akkor azt csak lassan lehet végrehajtani.
Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött anyagok legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert, november 5-től azonban egy éven át eredetiben is megtekinthető az MTA székházában, a budapesti Széchenyi István téren.
A kiállításon látható egyebek mellett Vörösmarty Mihály íróasztalán a Szózat eredeti kézirata, saját sakk-készlete, Arany Jánosnak, az Akadémia főtitkárának (titoknokának) Kapcsos könyve, Petőfi Sándor relikviái, vagy Madách Imre Az ember tragédiájának eredeti, Arany János jegyzeteivel kiegészített kézirata is.
Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben, amely eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár otthona volt, az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak, köztük Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek portréi láthatók.
A kiállítás ingyenesen, de regisztrációhoz kötötten tekinthető meg egyéni látogató és csoportok számára egyaránt.
(Forrás: MTI)
A Magyar Tudományos Akadémia székháza sok-sok éven át nem csupán a tudományos gondolkodás központja volt, hanem az ország egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének otthona is - emlékeztetett a tárlatot megnyitó beszédében Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese.Felidézte, hogy a Szépművészeti Múzeum megépüléséig az Akadémián kapott helyet az 1871-ben a magyar állam által megvásárolt Esterházy-képtár, Magyarország első nyilvánosan látogatható képgalériája. Ez a kollekció képezte később az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum alapját, most pedig, több mint másfél évszázaddal később, a harmadik emeleti teremsor rekonstrukcióját követően ismét megnyílik a közönség előtt a képtár, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményének állandó kiállítása.
Erdei Anna úgy fogalmazott, hogy a kiállítás nem csupán múltidézés, hanem önreflexió is. "Arra emlékeztet, hogy a tudományos és művészeti örökség közös alapokon nyugszik: a kíváncsiságon, a megértés vágyán és azon a hitünkön, hogy az emberi szellem képes a világot megismerni és formálni " - fogalmazott.
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója azt mondta, hogy az MTA KIK-ben őrzött és a kiállításon bemutatott tételek egy polgári világot idéznek meg. A látogatók a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből ismert kéziratokkal, a nemzeti identitás szempontjából meghatározó jelentőségű ereklyékkel találkozhatnak.
Monok István szerint a kiállítás egyik üzenete, hogy a tudomány autonómiájához nem lehet felelőtlenül hozzányúlni, ha pedig változtatni akarnak a tudományos intézményrendszeren, akkor azt csak lassan lehet végrehajtani.
Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött anyagok legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert, november 5-től azonban egy éven át eredetiben is megtekinthető az MTA székházában, a budapesti Széchenyi István téren.
A kiállításon látható egyebek mellett Vörösmarty Mihály íróasztalán a Szózat eredeti kézirata, saját sakk-készlete, Arany Jánosnak, az Akadémia főtitkárának (titoknokának) Kapcsos könyve, Petőfi Sándor relikviái, vagy Madách Imre Az ember tragédiájának eredeti, Arany János jegyzeteivel kiegészített kézirata is.
Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben, amely eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár otthona volt, az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak, köztük Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek portréi láthatók.
A kiállítás ingyenesen, de regisztrációhoz kötötten tekinthető meg egyéni látogató és csoportok számára egyaránt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások